2020. január 1-jétől Szabó Gábor, okleveles fizikus, egyetemi tanár vezeti az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontot. A professzor 2006-2010 között meghatározó szerepet töltött be abban a tudományos pályázatban, amelynek köszönhetően az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont Magyarországon, Szegeden jöhetett létre. 2010 óta a központ tudományos tanácsadó testületének a tagjaként aktívan részt vett a kutatóintézet tudományos stratégiájának és lézeres infrastruktúrájának kialakításában.
A professzor fizikus diplomáját a Szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE), ma Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szerezte 1978-ban. Tanári pályáját 1981-ben a JATE Kísérleti Fizika Tanszékén kezdte tanársegédként. 1984-ben az egyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékére került, ahol 1994-ig egyetemi adjunktusként dolgozott, majd 1994-től kezdődően napjainkig a tanszéken egyetemi tanárként oktat. 1996-tól több vezetői posztot is betöltött az egyetem különböző intézményeiben. 2010-2018 között a SZTE-t rektorként irányította, vezetése alatt az egyetem oktatási színvonala, működési hatékonysága és pénzügyi stabilitása jelentősen megnőtt.
2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szakmai tudását és elismertségét számos közéleti és szakmai megbízatása jelzi. 2000-től 2002-ig kutatás-fejlesztési helyettes államtitkári posztot töltött be, 2007 óta a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, 2017 óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumának társelnöke. Eddigi pályafutása alatt több fizika szakmai és egyéb társadalmi díjat is elnyert.
Kinevezése kapcsán Szabó Gábor elmondta: „Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy 2020 januárjától ügyvezetőként irányíthatom a felhasználói szakaszba lépő ELI-ALPS kutatóközpontot. Elkötelezett vagyok aziránt, hogy együtt az itt dolgozó tehetséges szakembercsapattal egy olyan nyitott lézeres kutatási infrastruktúraként működő intézményt hozzunk létre, amely komplex, világszínvonalú lézerrendszerei és másodlagos forrásai egyedülálló párosításának köszönhetően a világ vezető attoszekundumos felhasználói létesítményévé válhat.
Magyarország és a magyar tudomány, illetve a magyar tudományos közösség számára egyedülálló lehetőséget jelent, hogy európai együttműködéssel egy ilyen kimagasló nemzetközi kutatóközpont létrehozásában részt vesz, amely az innovációt, a technológiai és tudástranszfert ösztönzi, és ezzel hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez.”
Az ELI-ről, és az ELI-ALPS-ról
Az ELI a világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete. Jelentősége az anyagtudományban, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában és a biológiában, valamint a környezetvédelem területén is kiemelkedő. Az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak és számos új kutatási területet nyithatnak meg a jövőben.
A szegedi ELI-ALPS (ELI Attosecond Light Pulse Source) az ELI Delivery Consortium (ELI-DC) ernyője alatt páneurópai összefogással létrejött, három pillérből (Magyarország, Csehország, Románia) álló lézeres kutatási projekt egyik kutatóintézete és felhasználói létesítménye, amelynek létrehozására a forrásokat az Európai Unió és Magyarország Kormánya biztosította. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül is kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé.