„A kormány kiemelt gazdaságstratégiai célként kezeli, hogy elősegítse a nemzetközi vállalatok magasabb hozzáadott értékű tevékenységeinek Magyarországra helyezését, amire az autóipari kutatás-fejlesztésben már számos jó példa van. Hasonlóképpen központi törekvés a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások innovációs képességeinek erősítése és a saját termékek létrehozása is” – fejtette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága ülésén 2018. június 12-én, Budapesten
Az új technológiák megjelenése a munkaerőpiac átalakulásához vezet. Egyes várakozások szerint a digitalizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia térnyerése nyomán akár több új munkahely is létrejöhet, mint amennyi megszűnik. A követelmények azonban biztosan változnak, felértékelődnek az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek. Új megközelítéseket igényel a városiasodás, a társadalmak elöregedése, az erőforrások szűkösebbé válása is. A magyar gazdaság globális kihívásokra adandó válasza a további növekedés és a versenyképesség fokozása érdekében az innováció lehet.
A nemzetközi vállalatok a hazai munkavállalók negyedét foglalkoztatva a hozzáadott érték több mint felét állítják elő Magyarországon. Termelékenységük tehát a hatékonyabb technológiáknak, folyamatoknak, munkakultúrának köszönhetően jelentősen felülmúlja a túlnyomó többségben lévő magyar tulajdonú vállalkozásokét.
A hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik fő feladata. Meghatározó kitörési pont az innováció, így hangsúlyos törekvés, hogy Magyarország 2022-re a kiemelt gazdasági területeken európai szinten kimagasló KFI potenciálra tegyen szert. E cél elérését támogatja többek között az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása, ennek részeként Science Parkok létesítése olyan vidéki nagyvárosokban, ahol a piaci igény, az ipari-akadémiai kooperáció és a felsőoktatási háttér erős kormányzati támogatással egységbe szervezhető.
Az innovációs és technológiai elképzelések állami támogatása három fő tényező alapján mérlegelhető: a kormány a globális megatrendek figyelembe vételén túl a magyar közösség számára fontos, a magyar gazdaság potenciális versenyelőnyeire építő megoldások megvalósításához kész segédkezet nyújtani. A hazai nagyvállalatok számára is kedvező változás lehet, ha Magyarország a terveket valóra váltva 2030-ra az Európában élenjáró országok közé zárkózik fel a felnőttképzésben résztvevők aránya tekintetében.
Az 1991-ben alakult Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága tagvállalatainak (mások mellett az Audi, a Continental, az Ericsson, a GE, a Nestlé, a SPAR és a Waberers) együttes éves termelési értéke megközelíti a 11 ezer milliárd forintot. Palkovics László jelezte: a tárca nyitott a további párbeszédre a Társasággal, az ősz folyamán kész bemutatni a minisztérium véglegesítés alatt álló stratégiáját a szervezetnek.4