Magyarország versenyképessége és gazdasági növekedése szempontjából meghatározó az innováció és a kutatás-fejlesztés, amelyek ezért is váltak kiemelt területté: a kormány Innovációs és Technológiai Minisztériumot hozott létre, kidolgozza az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégiát, és ezért kell megszüntetni a költségvetési forrásgazdálkodás eddigi széttagoltságát is.
Az ország versenyképessége úgy növelhető, ha az innovációs, kutatási forrásokat hatékonyabban, céltudatosan, a stratégai célokkal összhangban használjuk fel. Ennek érdekében az állami intézményeknél lévő, kutatásra fordítható, mintegy 70 milliárd forint forrást a jövőben egységesen az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálja. A költségvetési szempontból technikai döntés a Magyar Tudományos Akadémia szabadságát nem befolyásolja.
A kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló források eddig több intézménynél széttagoltan jelentek meg, a jövőben ezek egy költségvetési fejezetben szerepelnek, ám az intézmények a továbbiakban is a megszokott módon igényelhetnek támogatást különböző projektjeikre. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium álláspontja szerint a kutatási területek prioritásait az elérhető hazai és uniós források teljes körű, minél hatékonyabb felhasználása érdekében az Akadémia, az egyetemek és a vállalatok érdekeit szem előtt tartva, összehangoltan kell kijelölni.
A tárca az Akadémiával együttműködve, a magyar tudósok bevonásával kívánja meghatározni az egységes innovációs és tudománypolitika fő irányait. A kutatások finanszírozása a minisztérium szándékai szerint az egyetemeken több éve működő, jól bevált gyakorlat szerint történne. Így a kormánnyal kötendő megállapodás alapján az intézmények maguk jelölik ki a támogatott tématerületeket, az ezekre szánt forrásokat saját hatáskörben bontják le projektekre, kutatóintézetekre és kutatókra. Az innovációs minisztérium folyamatosan egyeztet az Akadémia vezetésével a minden érintett számára elfogadható struktúra, eljárásrend kialakítása érdekében.