2019 februárjában 48%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene éves alapon. Az ágazatban ekkora mértékű bővülést még soha nem mértek hazánkban.
Mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 39,4, az egyéb építményeké 65,4 százalékkal. Az épületeknél az ipari és irodaépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is az út- és vasútépítések eredményezték a növekedést. Az építőipari bővülés is jól tükrözi, hogy a magyar feldolgozóiparban egyre több beruházás valósul meg, és egyre kiterjedtebb infrastruktúra-hálózat épül ki hazánkban.
A növekedés az előző hónaphoz képest is jelentős: a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján a januárihoz képest 6,7 százalékkal emelkedett a termelés.
„A gazdaság igényli az építőipar jelentős bővülését, mert sosem látott kereslet jelentkezik az ágazatban, a potenciális megrendelésállomány 2018 és 2023 között 25 ezer milliárd forint, ebből 15 ezer milliárdot tesznek ki az állami megrendelések. Az adatok azt mutatják, hogy az építőipari vállalatok sikeresek a megnövekedett kereslet kielégítésében” – fogalmazott György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára.
Hozzátette, a kormány éppen azért döntött az állami beruházásokat felügyelő beruházási ügynökség létrehozásáról, hogy az építőipari projektek hatékonyabban és jobb minőségben valósuljanak meg. Az ügynökség ráadásul a minőség- és hatékonyságbiztosítás mellett a keresleti oldalon is ügyel majd a megrendelések időbeli „kisimítására” és ütemezésére.
„A számokból jól látszik, hogy működik a kormány építőipari stratégiája. Számunkra fontos, hogy lehetőség szerint magyarok építsenek, vagyis a munka, a bér és a profit is magyar legyen. Az ITM 2018-ban 16 milliárd forintot szánt a magyar építőipari kkv-k kapacitásbővítésére, 2019-ben pedig már kiírásra került újabb 6 milliárd forint forrás az építőipari vállalatok technológiai korszerűsítésére” – nyilatkozta György László.
Szintén kiemelendő adat az újonnan megépült lakások száma: 2018-ban közel 18 ezer lakást vettek használatba, ami éves összevetésben 23 százalékos bővülést jelent. A lakásépítések növekedéséhez számottevően hozzájárult az Otthonteremtési Program kiszélesítése és a kedvezményes lakásáfa bevezetése.
„A gyorsan növekvő építőipar a kormány két alapvető célját is segíti: egyrészt azt, hogy a magyarok életkörülményei javuljanak, és 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni. Másrészt azt, hogy mi magyarok részt vegyünk a Kárpát-medence újjáépítésében, hogy még jobban kiaknázzuk a térségünkben rejlő növekedési potenciált” – mondta az államtitkár.