„Az Unió fejlett tagállamai elfordulnak Európa alapértékeitől, amennyiben érdekük úgy kívánja. A Mobilitási Csomag bürokratikus szabályokkal kedvezőtlen helyzetbe hozza a magyar fuvarozókat, vállalkozókat, és általában a kelet-európai tagállamok munkavállalóit Európában, növeli a szállítási költségeket, és rontja az Unió versenyképességét” – mondta el György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a Közlekedési Tanács ülésén, 2018. június 7-én, Luxembourgban.
Az Európai Parlament május végén fogadta el a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosítását. Az új előírások azonban nem érintik a fuvarozói szektort, amelyre a Mobilitási Csomagban rögzíthetnek majd külön szabályokat. Az Európai Bizottság szabályozási kezdeményezése a közúti áru- és személyszállítás szakmagyakorlására vonatkozó, és a szektorban tevékenykedő munkavállalók szociális jogait és biztonságát célzó jogalkotási javaslatokat is tartalmaz. A tervezet az uniós belső közúti áruszállítási piac széttöredezettségéhez vezető hiányosságokat igyekszik kezelni.
Magyarország a kezdetektől szakmai alapokon nyugvó megállapodás elérését sürgeti, amely a fuvarozók érdekvédelmét szem előtt tartva egyensúlyt teremt a szolgáltatásnyújtás szabadsága, az áruk szabad áramlásának biztosítása és a munkavállalók szociális védelme között.
György László kifejtette, hogy a bizottsági javaslatcsomag elfogadása súlyos következményekkel járhat nemcsak az ágazat, hanem az Európai Unió gazdasági versenyképessége szempontjából és az alapszabadságok korlátozása miatt is. A közúti közlekedési szektor vállalkozásait sújtó többletkiadások és aránytalan adminisztratív terhek végső soron a fogyasztókra háruló költségnövekedéshez vezethetnek. „A Mobilitási Csomag az európai munkavállalók védelmébe csomagolt protekcionista intézkedés. Amikor az volt az érdeke Nyugat-Európának, hogy feltörje a vasfüggöny mögül szabaduló országok piacait, akkor az európai közös piac négy szabadság elvére hivatkozva a tőkeerős és piacképes termékeket gyártó nyugati tagállamokkal egy szabadkereskedelmi övezetbe kényszerítette a fejletlenebb keleti országokat, ezt az uniós csatlakozás előfeltételeként szabva. A későbbi fejlesztési forrásokért cserébe Magyarországnak is vállalnia kellett a piacnyitást, ami az 1990-es években a hazai ipar és foglalkoztatás összeomlásához vezetett. Most, hogy a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása végre Kelet-Európa munkavállalói számára is előnyös lehet, a nyugati tagállamok szembemennek a korábban ránk kényszerített elveikkel, és korlátozni kívánják a gazdasági szabadságjogokat. A tervezett lépések az európai szállítmányozási piac átstrukturálódásához vezetnek, amelynek eredményeképpen a szállítmányozás tőkejövedelmei nagyobb arányban keletkeznek majd a nyugati tagállamokban, a munkaerőhiánnyal küzdő szállítmányozási piacon pedig még több kelet-európai munkavállaló lesz kénytelen a családjától elszakítva nyugaton dolgozni, vagyis a kezdeményezés szociális célja is a visszájára fordul.” – tette hozzá az államtitkár.
A tanácsülésen elhangzott, hogy Svédország rendezi meg az autonóm és összekapcsolt járművekről szóló harmadik magas szintű találkozót 2018. június 18-19-én, Göteborgban. Magyarország támogatja a tagállamok, a Bizottság és az európai gépkocsigyártók közös erőfeszítéseit, így egyebek mellett létrehozza Közép-Európa legkorszerűbb autóipari tesztpályáját Zalaegerszegen. A tavaly május óta zajló beruházás már az oválpálya építésénél tart.
A visegrádi országok delegációinak megbeszélésén a szlovák fél bemutatta a 2018 júliusában kezdődő V4 elnökségi évének programját. Az autonóm és összekapcsolt járművek területén már idén októberben szakértői ülés várható, ahogy folytatódik a Budapest, Pozsony, Prága és Varsó közötti nagysebességű vasútvonal előkészítését célzó magyar kezdeményezés további egyeztetése is.