A magyar gazdaság európai viszonylatban is példamutatóan teljesít, ezt igazolja vissza a múlt heti felminősítés is – jelentette ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Versenyképességi Tanács 2019. február 18-i ülésén, Brüsszelben. Az ITM államtitkára egyeztetett a dízelautók károsanyag-kibocsátásáról, részt vett az EU hosszú távú klímastratégiájáról és a mesterséges intelligenciáról folytatott miniszteri vitákban is.
A magyar delegáció vezetője elmondta, nem ért egyet azzal, hogy Brüsszelből akarják eldönteni, hazánk 2021 után mire fordítsa azokat a forrásokat, amelyeket az ország építésében és a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztésében hasznosít 2014-2020 között. „A magyar kormány a magyarok érdekében épp az ellenkezőjét vitte véghez az elmúlt időszakban annak, amit a brüsszeli bürokraták javasoltak. Többek között munkát adott segélyek helyett, megadóztatta a multinacionális vállalatokat, a bevándorlók helyett a gyermeket nevelő családokat támogatta. Az elmúlt évek eredményei alapján ez volt kifizetődő stratégia, emiatt is minősítette fel Magyarországot a Standard and Poor’s, hiszen jóval az unió átlaga fölött bővül a magyar gazdaság. Az elmúlt hat évben két és félszer, tavaly háromszor gyorsabban növekedett az unió más tagországaihoz képest, 800 ezerrel több magyar dolgozik ma, mint 2010-ben, folyamatosan csökkentek és tovább csökkennek a kisvállalkozói adók” – fejtette ki az államtitkár az uniós versenyképességi állapotfelmérés kapcsán.
György László elmondta azt is, hogy a magyar kormány a környezettudatosság erősítésére törekszik, ezért Magyarország 2030-ra a villamosenergia 90 százalékát tiszta, széndioxid-mentes erőművekben fogja előállítani. Az államtitkár aláhúzta: Magyarország támogatja Európát abban, hogy megőrizze vezető szerepét a tiszta energiatermelésre épülő ipar terén, és abban is, hogy részletes vitát folytasson arról, 2050-re milyen módon csökkenthető 80-100 százalékkal az unió széndioxid-kibocsátása. Ehhez elengedhetetlen többek között az is, hogy az európai cégek energiahatékony, gazdaságos és alacsony károsanyag-kibocsátású autókat gyártsanak. Az értelmetlen és elhamarkodott vállalások azonban Európa fenntarthatóságát, európai állampolgárok millióinak megélhetését, százezrek munkahelyét veszélyeztethetik. Különösen káros következményei lehetnek egy 2018. decemberi uniós bírósági ítéletnek a gépjárművek kibocsátása kapcsán, amely akár oda is vezethet, hogy 2020-ban 7,5 millió új, Európában gyártott autót nem lehetne üzembe helyezni a kontinensen – emelte ki György László. Magyarország úgy véli, hogy az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvéseket és az alternatív technológiák terjesztését, azonban az európai gazdaság egyik motorja, az autóipar számára megfelelő felkészülési időt kell biztosítani az új szabályozásoknak való megfeleléshez.
A miniszterek vitát folytattak a mesterséges intelligencia ipari versenyképességre gyakorolt hatásairól is. „A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása kapcsán arról egyeztettünk az Európai Bizottság tagjaival, miként tudjuk úgy a gazdaságaink szolgálatába állítani a mesterséges intelligenciát, hogy az a munkahelyek stabilitásához vezessen” – fogalmazott az államtitkár.
A Tanácsülés margóján Magyarország csatlakozott az Európai Blokklánc Partnerséghez. Az aláírási ceremónián György László kiemelte, hogy ez a technológia új üzleti lehetőségeket nyithat, hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a közszolgáltatásokat az európai állampolgárok számára.