A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb összesítése alapján 2010 óta a foglalkoztatottak száma több mint 20 százalékkal nőtt Magyarországon. „A koronavírus-járvány hatásai ezen a területen is érezhetőek, így a kormány kiemelt feladataként kezeli a munkahelyek védelmét. Az eddigi adatok alapján a különböző támogatásokkal már közel negyedmillió ember munkahelyét sikerült megőriznünk” – fogalmazott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
2019-re a foglalkoztatottak száma 4,5 millióra nőtt, a munkanélküliek aránya 3,5 százalékra csökkent Magyarországon, utóbbi adat európai szinten is a legjobbak közé tartozott. A koronavírus és annak gazdasági következményei azonban súlyos hatással vannak a munkaerőpiacra is.
„Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar emberek munkából akarnak és tudnak megélni. A kormány emiatt mindent megtesz azért, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, és amennyit a vírus mégis tönkretesz, annyi újat létrehozzon. Ennek érdekében döntött a kormány a Gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról, amely 2020 és 2022 között a magyar GDP több mint 20 százalékát csoportosítja át erre a célra” – nyilatkozta Bodó Sándor.
A Gazdaságvédelmi akcióterv kiemelt célja a magyar emberek munkahelyeinek védelme, új munkahelyek teremtése. Az elmúlt másfél hónapban csaknem 250 ezer ember munkahelyét sikerült megvédeni a munkahelyvédelmi bértámogatásokkal és a versenyképesség-növelő támogatási programmal. Ennek is köszönhető, hogy áprilishoz képest májusban már harmadával kevesebb új álláskeresőt regisztráltak.
A munkahelyvédelmi bértámogatást igénylő 130 ezer munkavállaló mellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre több mint 10 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A programok mostanáig összesen több mint tízezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett munkaerő megtartását.
A 2010 után elért eredmények alapján Magyarország képes a munkára alapozva nemzetközi összevetésben is kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtani. Mivel a magyar gazdaság szerkezete egészséges, a veszélyhelyzet megszűnése után jó eséllyel ismét növekedési pályára tud állni, ezzel az átmeneti visszaesést követően a foglalkoztatás is újra bővülhet majd.