A kormány idén 3 milliárd forintos keretösszeggel támogatta a diákok szünidei munkavállalását. A programban a 16-25 év közötti, nappali tagozatos tanulók vehettek részt júliusban és augusztusban. „Az elmúlt időszakban mintegy 30 ezer magyar fiatal számára tettük lehetővé, hogy az iskolai szünetet hasznosan eltöltve tisztességes fizetéssel és munkatapasztalattal gazdagodjon” – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A tanulók a programban két típusú – önkormányzati, illetve a mezőgazdaság, a turizmus és vendéglátás területén folytatott – diákmunkára jelentkezhettek. Mindkét esetben legfeljebb két hónapra vállalhattak munkát, de míg előbbinél maximum napi 6 órában, utóbbinál már akár napi 8 órában is dolgozhattak.
Az önkormányzatok munkaviszony keretében foglalkoztatták a diákokat, az állam pedig a munkabér mellett az azt terhelő szociális hozzájárulási adót is teljes egészében megtérítette a munkáltatóknak. Ennek megfelelően, napi 6 órás foglalkoztatás mellett a szakképzettséget igénylő munkaköröknél havonta bruttó 157 950 forintot, szakképzettséget nem igénylő munkakörök vállalásánál pedig bruttó 120 750 forintot kereshettek a tanulók. A mezőgazdaság, a turizmus és vendéglátás területén folytatott diákmunkát az állam szintén legfeljebb 2 hónapig támogatta 75 százalékban.
Bodó Sándor összegzése szerint 2020-ban az önkormányzati diákmunka dominált 26.500 fővel, a turizmus vendéglátás területén közel 3000, míg a mezőgazdaság területén 450 diák dolgozott. A legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vettek részt a programban, de Békés és Hajdú-Bihar megyékben is sokakat foglalkoztattak.
A kétfajta alprogram számos lehetőséget nyitott meg a fiatalok előtt: idén 91 munkakörben (például irodai adminisztrátor, hivatalsegéd, felszolgáló, recepciós, kisállattenyésztő, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó) dolgozhattak – emelte ki az államtitkár.