A hulladékgazdálkodási közigazgatási eszközrendszer hatékony és korszerű átalakítása kapcsán rendezett szakmai konferenciát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársága. Az online konferencia témája az a javaslatcsomag volt, amelyet a szaktárca a hulladékgazdálkodási ágazat piacfelügyeleti, minőségbiztosítási, felügyeleti, hatósági és szervezetrendszeri eszköztára továbbfejlesztésének érdekében dolgozott ki.
Boros Anita államtitkár nyitó beszédében elmondta: a szaktárca célja, hogy a lehető legszélesebb körben bevonja a hulladékgazdálkodási ágazat résztvevőit, különösen az érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket, az ipari szereplőket, a tudomány képviselőit, valamint a közszolgáltatásban dolgozókat a hulladékgazdálkodási javaslatcsomag megvitatásába.
Az államtitkár kiemelte: a szaktárca idei kutatásai, valamint a nemzetközi és hazai egyeztetések eredményei alátámasztják, hogy a hatékony hulladékgazdálkodás feltételrendszerének kialakításában a közigazgatás megfelelő kontrolljának kiemelkedő szerepe van. Az arányosság elvének érvényre juttatása mellett azt is szükséges biztosítani, hogy a jogellenes magatartások megelőzését a lehető legszélesebb körben közigazgatási intézkedésekhez rendeljék. Ez a hulladékgazdálkodási értéklánc valamennyi elemének közigazgatási ellenőrzését, néhol felügyeletét jelenti annak érdekében, hogy megfelelő eljárásjogi garanciák és erős állami kontroll mellett, szabályozott keretek között kerüljön vissza a hulladék a körforgásos gazdaság rendszerébe. Ezzel egyszerre fokozható a hulladékgazdálkodás átláthatósága és a termelékenysége is –hangsúlyozta Boros Anita.
Bándi Gyula előadása során kiemelte: a jelenlegi ösztönző rendszer hibáiból is fakad, hogy nem csökken a lerakásra átadott hulladék mennyisége, valamint az illegális kommunális hulladék-elhelyezés. Az Alaptörvény P) cikkének való megfelelést, a probléma helyes kezelését, a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítését, a hulladék mennyiségének csökkentését a kellően átgondolt ösztönző rendszer kialakítása és alkalmazása szolgálná. Alapvető kérdés a megfelelő jogi környezet kialakítása mellett az is, hogy van-e olyan szervezetrendszer, amely a jogszabályokat következetesen végre tudja hajtani, folyamatos terepi jelenlét mellett aktív ellenőrzést tud folytatni, és szükség esetén a közvetlen beavatkozást lehetővé tevő hatáskörét is gyakorolja. A szankciórendszer kapcsán a különböző jogszabályok közötti összhang megteremtésén van a hangsúly, emellett az legyen átlátható, reagáljon a jogsértésre - lehetőleg azonnal – és ugyanakkor feleljen meg a jogbiztonság, a tisztességes hatósági eljárás alaptörvényi követelményeinek.
Árva Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatási dékánhelyettese előadásában kifejtette: az objektív jellegű közigazgatási szankciók a mostani közigazgatási rendszerben is ismertek. A szabályozás tekintetében az ágazati jogalkotásnak van kiemelkedő szerepe, a jogalkotóknak pedig az Alkotmánybíróság esetjoga ad támpontot.
Szelei Pál, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályvezetője kiemelte: a szaktárca által tett törvénymódosítási javaslat indokolt és szakmailag támogatható, és a hulladékgazdasági hatóság felállítása is üdvözlendő. „A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése” tényállás körébe tartozó regisztrált bűncselekmények száma évente 300-400 között van, ez enyhe növekedést jelent 2010 óta. A főosztályvezető szerint ennek az az oka, hogy a hatósági munka eredményeként egyre több ügy kerül felszínre. Mind az állampolgárok, mind a társszervek bejelentéseinek a száma növekszik. A legjellemzőbb elkövetési magatartás az engedély nélkül végzett hulladékgazdálkodási tevékenység. A köztisztasági szabálysértések ügyében 2020 márciusától általános szabálysértési hatóságként a rendőrség erre kijelölt szervei járnak el. Azóta 373 személyt marasztalt el a szabálysértési hatóság, jobbára pénzbírság és figyelmeztetés kiszabása mellett.
Szilvásy György Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának egyetemi tanársegédje előadásában elmondta: üdvözli a kidolgozott javaslatokat, támogatja a közigazgatási szankciórendszer megerősítését, az önálló hulladékgazdálkodási hatóság felállítását, valamint egyes szervek eddigieknél hangsúlyosabb bevonását a jogellenes magatartások feltárásába és szankcionálásába. Kiemelte: a legsúlyosabb tényállásokat a büntetőjog területén kell szabályozni. A közigazgatási ellenőrzés, szankcionálás vélhetően akkor lesz eredményesebb, ha az állam az ösztönző eszközöket továbbfejleszti.
Hollán Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint a büntetőjog végső eszköznek tekinthető, sok esetben a közigazgatási úton történő szankcionálás tűnik a leghatékonyabb megoldásnak. Fontos, hogy a hatékony, gyors beavatkozást igénylő esetek a közigazgatás keretei között maradjanak, és csak a súlyosabb jogsértéseket (pl. nagyobb mennyiségű hulladék lerakása szankcionálja a büntetőjog. Hangsúlyozta azt is, hogy a büntetőjog területén is szükséges a hulladékgazdálkodás rendjét és a környezet védelmét szolgáló tényállások erőteljesebb elkülönítése. Hozzátette: a büntetőjogi szabályozás kibővítését egyes esetekben (pl. bejelentés nélkül végzett tevékenységek esetén) az európai uniós követelményeknek való megfelelés indokolja.