A kormány a friss európai közvélemény-kutatási adatok szerint is a magyar emberek álláspontjának megfelelően jelölte ki a cselekvés fő irányait a közelmúltban elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében - emelte ki Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára 2020. március 9-én, Budapesten.
Az Európai Bizottság március elején tette közzé az európai állampolgárok környezethez való viszonyulásáról szóló Eurobarometer-kutatás eredményeit. Az adatfelvétel az unióban összesen mintegy 25 ezer, Magyarországon több mint ezer megkérdezettel készített interjún alapul.
Az összegzés szerint szigorúbb közös európai környezetvédelmi jogszabályokat tart szükségesnek az európaiak 83 százaléka, Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka. A felmérés alapján az Európai Unió egészében az emberek 94 százaléka, a magyar válaszadók 95 százaléka tartja fontosnak a környezetének védelmét. A válaszadó európaiak több mint háromnegyede úgy véli, a környezeti problémák közvetlenül befolyásolják a mindennapjait és az egészségét.
Boros Anita hangsúlyozta, hogy a magyar kormány februárban elfogadott Klíma- és Természetvédelmi Akcióterve egyértelműen kijelöli a következő időszak intézkedéseit meghatározó feladatokat. A cselekvés fő irányai megegyeznek a magyarok által a kutatásban megfogalmazottakkal: a hazai válaszadók szerint a legaggasztóbb probléma a hulladék növekvő mennyisége.
A hulladékmegelőzés hatékonyságának mérésére használt mutatók (képződő hulladék mennyisége, GDP-hez vagy népességhez viszonyított aránya) adatai alapján az elmúlt húsz évben jelentős, kedvező irányú változás történt hazánkban. A 2000-ben képződött 40 millió tonna hulladék 2012-re kevesebb, mint a felére, 18 millió tonnára csökkent, e mennyiség azóta jellemzően stagnál. A Magyarországon éves szinten keletkező hulladéknak több mint fele újrafelhasználás során anyagában hasznosul, ezzel párhuzamosan a lerakott települési hulladék mennyisége is csökken.
A magyar válaszadók a felmérés szerint aggódnak a műanyagok és a vegyszerek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatása miatt. A kormány az akciótervben arról is döntött, hogy a magyar emberek védelmében 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyagok - így különösen a műanyag poharak, evőeszközök, tányérok, szívószálak és bevásárló táskák - forgalmazását. A szakminisztérium minden olyan intézkedést megtesz, amely ahhoz szükséges, hogy az egyszer használatos, ám jelenleg tömegesen előforduló termékek használatát más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Az államtitkár kiemelte, hogy az iparági érdekképviseletekkel együttműködésben olyan megoldás kimunkálásán dolgoznak, amelyek hozzájárulnak a hazai vállalkozások technológiai megújulásához, és ahhoz, hogy minél több termék kerüljön vissza minél többször a gazdasági körforgásba.
Boros Anita aláhúzta, hogy a magyarok környezettudatossága példaértékű: a magyar válaszadók 53%-a elkülönítetten gyűjtötte a hulladékot, és 45%-a kerülte a műanyag zacskókon kívül is az egyszer használatos műanyag termékeket, vagy újrahasználható terméket vásárolt.
Kifejtette, hogy a készülő hulladékgazdálkodási stratégiában egy új típusú hulladékgazdálkodási metodikát dolgoznak ki a körforgásos gazdaság jegyében. Az intézkedések eredményeképpen egyre több lesz a többször használható, újrafeldolgozott anyagból készült termék, és a vállalkozások ösztönözve lesznek arra, hogy nagyobb értéket nyújtó, fenntarthatóbb megoldásokat keressenek, ami technológiai versenyelőnyt biztosít majd számukra a nemzetközi versenytársaikkal szemben.
Az akciótervben beazonosított teendők tehát egybevágnak a magyarok igényeivel: a magyarok tudatosabbak és eltökéltebbek az európai átlagnál, ennek megfelelően a kormány is olyan ambiciózus célokat tűz ki, amelyeket teljesítve a klíma- és természetvédelem területén is éllovasok lehetünk Európában - mondta az államtitkár.