Jövő februárban, márciusban kezdődnek el 139 járásban a Szupergyors internet program hálózatépítési munkái - közölte a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos Szegeden, sajtótájékoztatón.
Magyarország lesz az első uniós országok egyike, ahol a közös európai határidőnél két évvel korábban, már 2018 végére valamennyi végponton - háztartásban, gazdasági társaságnál, közintézményben - elérhetővé válik a legalább másodpercenként 30 megabit adatátviteli sebességű, szupergyors internetszolgáltatás - mondta Deutsch Tamás. Hozzátette: ennek érdekében a következő alig több mint két évben 150 milliárd forintnyi beruházás valósul meg.
A felmérések szerint 900 ezer-1 millió olyan háztartás van az országban, ahol nincsenek meg a műszaki feltételei a szupergyors internetszolgáltatás kialakításának. Az internetszolgáltatók 2018 áprilisáig saját forrásból ezeknek a "fehér foltoknak" a 40-45 százalékát eltüntetik - tudatta a politikus.
A további több mint félmillió háztartás esetében pályázaton választották ki azokat a cégeket, amelyek uniós és hazai forrásból kiépítik a szükséges infrastruktúrát. A konvergenciarégióban 10 ezer kilométernyi légkábelt és 3 ezer kilométernyi alépítményben vezetett kábelt fektetnek le, ezek 86 százaléka üvegszállás technológiájú lesz - mondta a miniszterelnöki biztos.
Az első körben abban a 143 járásban írták ki a pályázatokat, ahol meghaladta a százat az érintett háztartások száma. A tenderek közül 139 volt sikeres, a támogatási szerződéseket megkötötték, a fejlesztések előkészítése, tervezése, engedélyeztetése folyik - tudatta Deutsch Tamás. Hozzátette: a beruházásokat végrehajtó társaságok, illetve konzorciumi tagok többsége a magyarországi internetszolgáltatásban már eredményeket felmutató kis- és közepes vállalkozás.
A kormány döntött arról, hogy a programban önerőből, illetve uniós támogatásból megvalósuló beruházások esetében a hatósági ügyek koordinációjáért a Csongrád megyei kormánymegbízott, Juhász Tünde a felelős.
A kormánymegbízott elmondta, a szerepe elsősorban az lesz, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatos hatósági döntések minél gyorsabban megszülessenek.