A gyűlöletbeszéd undorító, alávaló és gonosz, mindegy kire és milyen formában vonatkozik - mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, EP-képviselő az Internethasználat és felelősség című magyar-izraeli konferencián.
A gyűlöletbeszéd ellen nemcsak szavakkal, de tettekkel is harcolni kell, és ehhez a büntetőjog eszközeit is fel kell használni - közölte záróbeszédében a miniszterelnöki biztos.
Deutsch Tamás rámutatott arra is, hogy a gyűlöletbeszéd nem elkerülhetetlen velejárója az online világnak, amely még nem kialakult normák között működik, és olyan gyorsan változik, hogy azt a szabályozás már szinte nem is tudja követni. Ezért is szükséges a nem jogi normák erősítése például tanítással, önkorlátozással.
Hozzátette, kulcsfontosságúnak tartja a felelős internethasználat kérdését, majd kifejtette, hogy a Digitális Jólét Program keretében készülő Digitális Gyermekvédelmi Stratégia azt a célt is szolgálja, hogy a fiatalokat megtanítsák arra, miképpen válasszák el a fontosat és a haszontalant a neten, valamint hogyan biztosíthatják számukra, hogy ne váljanak függővé, vagy pusztán naivvá az internethasználat során.
Gyűlöletbeszéd nincs gyűlölet nélkül, ezért fel kell lépni a gyűlölet ellen - hangoztatta a kormánypárti politikus.
Nyakas Levente, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa Médiatudományi Intézetének osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet: az unió több mint negyedszázada szembesült a műholdas televíziózás kapcsán azzal a problémával, hogy az egyes államok területén megjelennek az adott országon kívüli tartalmak.
Az ezzel kapcsolatos uniós szabályozás 1989-ben lépett életbe, és az emberi méltóság védelmén, illetve a gyűlöletbeszéd tilalmán alapul közös értékrendet hordoz. Ezt a szabályozást a közös értékek alapján 2007-ben kiterjesztették bizonyos internetes szolgáltatásokra, főként a lekérhető videókra, a napokban pedig már javaslat született arra, hogy mindez kiterjedjen az internetes videomegosztókra is - tette hozzá a szakember.
Cseh Gabriella, a Facebook kelet-közép-európai szabályozási vezetője előadásban elmondta: a Facebook nem veti alá magát egyetlen ország joghatóságának, de kialakított egy globális normarendszert. Ebben a globális közösségben, ahol a felhasználók havonta milliárdos nagyságrendben osztanak meg tartalmakat, a szolgáltató mindenkit egyformán kezel.
Kiemelt fontossága van a szólásszabadságnak, "hiszünk abban, hogy a nagyobb nyitottság, szabad vita hozzájárul a társadalmak fejlődéséhez." Ugyanakkor fontos a felhasználók biztonsága, ezért a gyűlöletbeszédet, közvetlen erőszakra felhívó tartalmakat nem tűri a Facebook. Továbbá fontos az is, hogy végrehajtható, mindenki számára könnyen értelmezhető szabályok legyenek - mondta a cég munkatársa.
A Facebook engedi a politikákat, ideológiákat, kormányokat akár élesen támadó tartalmakat is, de nem engedi az egyének, közösségek támadását, továbbá szeretne hozzájárulni a civilizált közbeszédhez, felelősségteljes viselkedéshez - tette hozzá.