Magyarország fellebbezett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának két bangladesi menedékkérővel kapcsolatos márciusi döntése ellen, mert a kormány álláspontja szerint „bizniszmigrációt” indíthat el az emberi jogok európai egyezményének ilyen értelmezése – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2017. június 14-i sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Völner Pál felidézte, hogy márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot két bangladesi menekült ügyében, azzal vádolva Magyarországot, hogy nem tartotta be az emberi jogok európai egyezményét.
Hozzátette: a két bangladesinek a bíróság 10-10 ezer eurós kártérítést, az őket képviselő Helsinki Bizottság számára pedig 3 millió forintnyi költséget ítélt meg.
Völner Pál felhívta a figyelmet arra: összeférhetetlenségi kérdéseket is felvethet, hogy a bíróság egyik bírája a CEU egyik alapítója, aki Magyarországon a Helsinki Bizottsággal szoros kapcsolatokat ápol.
A magyar kormány szerdán beadta fellebbezését a strasbourgi bíróság nagykamarájának – tette hozzá.
Hangsúlyozta: Magyarország azért támadta meg az ítéletet, mert ha ez a fajta jogértelmezése uralkodik el, akkor az a schengeni rendszer romba döntését jelenti, „bizniszmigrációt” indíthat el és "biznisz emberi jogi védelmet" generálhat.
Szerinte ez migrációs vákuumot hozhat létre Európában, és a világ minden részéről Európába vándorolhatna az összes gazdasági bevándorló.
Ezért azt kéri a kormány a bíróságtól, hogy az ügy globális hatásait is vizsgálja meg, hiszen bevándorlók tízmilliói kelhetnek útra egy ilyen döntés után – mondta Völner Pál.