A nemzeti összetartozásról szóló törvény egyfajta feloldása Trianonnak, mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2016. június 5-én Gyermelyen.
A politikus az emléknap alkalmából szervezett ünnepi eseményen mondott beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a nemzetünk múltjával, hanem a jövőjével is foglakoznunk kell, és a nemzetrészek egymással való szolidaritása kiemelkedően fontos ebben.
"2010. június 4-én lépett hatályba a nemzeti összetartozásról szóló törvény, amely egyfajta feloldása lett Trianonnak" - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2016. június 5-én, a Nemzeti Összetartozás Napjának ünnepi rendezvényén Gyermelyen. A politikus elmondta, hogy Magyarország egy olyan ország, amely mindenkit, aki a nemzethez tartozónak vallja magát, annak is tekint, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy annak idején nem mindenki szavazta meg az emléknapról szóló törvényt. "Ötvenöt ellenszavazat is volt, és ez is mutatja, hogy a baloldal a mai napig nem tudta feldolgozni a nemzetpolitikának ezt a kérdéskörét" - jelentette ki.
"Tartozzunk össze, hogy megőrizhessük kultúránkat, vallásunkat, keresztény gyökereinket, hiszen itt a Kárpát-medencében mindannyian Szent István népeihez tartozunk. Szent István, Hunyadi, Rákóczi és a '48-as szabadságharcosok utódai vagyunk, és ez kötelez bennünket. Nem adhatjuk fel a történelmünket" - mondat az államtitkár, és hozzátette, hogy emiatt azt sem hagyhatjuk, hogy arra kényszerítsenek bennünket, hogy muszlimok tömegeit ellenőrzés nélkül befogadjuk.
"Csak akkor tudjuk megvédeni a nemzetünket, ha megőrizzük szuverenitásunkat. A demokrácia-védők - akiknek az a demokrácia, amikor az történik, amit ők akarnak - most azon háborognak, hogy egy fontos kérdésről népszavazást akarunk tartani. Szerintük nem kellene az Európai Uniót ilyen dolgokkal úgymond szétzilálni" - idézte fel Völner Pál a közelmúlt uniós vezetői megszólalásait. Mint mondta, amikor Trianonról és a nemzet múltjáról beszélünk, akkor arról is szót kell ejtenünk, hogy most és a jövőben miként tudjuk megvédeni magunkat, és hozzátette, hogy ehhez kulcsfontosságú a nemzetrészek közötti szolidaritás.