Magyarország a Nagykamarához fordul az Emberi Jogok Európai Bírósága által az Ilias és Ahmed bangladesi bevándorlók kontra Magyarország ügyben hozott döntés miatt – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatón 2017. április 25-én Budapesten.
Az államtitkár felidézte a két bevándorló 23 napot tartózkodott a tranzitzónában, majd ismeretlen helyre távozott. A Helsinki Bizottság még a tranzitzónában jogi megbízást szerzett be tőlük, majd végigjárva a jogi fórumokat eljutott a strasbourgi bíróságig, amely a bevándorlóknak fejenként hárommillió forint kártérítést, valamint a Helsinki Bizottságnak majdnem hárommilliónyi forint ügyvédi költséget ítélt meg.
Ha az érintettek nincsenek meg, akkor a kártérítés összege az „úgynevezett jogvédő szervezetet gazdagítja”, amely be is jelentette a sajtóban, hogy igényt tart rá – közölte Völner Pál.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az illegális bevándorlás külföldi migránspárti szervezetek által ösztönzött folyamat, és már az olasz hatóságok is kimutattak együttműködést az embercsempészek és a„migránsszervezetek” között.
Azt is mondta, hogy külföldi nyomásgyakorlás alatt áll az ország, ezt bizonyítja, hogy Soros György épp Brüsszelbe látogatott, ahol a migránspárti politikáját az Európai Unión keresztül rá akarja kényszeríteni Magyarországra is.
Az EU nem hagyja, hogy az uniós előírásokat betartva, a schengeni határokat védve szuverén államként viselkedjen Magyarország – jelentette ki.
A bizottság ülésén téma volt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat is, amely ellen a teremben körülbelül húszan demonstráltak, magyar és uniós zászlót, valamint Szót kérünk! és Nem a civilek megbélyegzésére! feliratú táblákat feltartva. A tiltakozóknak Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika párt társelnök-frakcióvezetője segített vendégként bejutni a parlamentbe. Az ellenzéki politikus újságíróknak azt mondta, felháborító, hogy a bizottság helyhiányra hivatkozva ki akarta zárni az érintetteket az ülésről.
Völner Pál a tiltakozásra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, ha a törvényjavaslat átmegy, akkor bebizonyosodik, hogy semmiféle jogsérelem nem éri ezeket a szervezeteket, hiszen csak azt nyilvánvaló tényt kell magukról kijelenteniük, hogy külföldről kapnak támogatást.
Úgy fogalmazott, ezek a szervezetek eddig „árnyékban mozogtak és az egész civil világra hivatkozva próbálták a kormányra rákényszeríteni az akaratukat”, a bevándorlási hullám támogatását pedig egy „filantróp magatartásnak” akarják eladni.
A bizottsági ülésre érkező szervezetek nyomást akartak gyakorolni a kormányra, és kihasználták, hogy van néhány olyan „törmelékpárt, amely akár anarchistákat is hajlandó behozni az Országházba” – mondta az államtitkár.