Dr. Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettes és Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke részvételével bejárást tartottak a Közigazgatási Felsőbíróság leendő székhelyén Esztergomban. Az intézménynek a Szent István tér 4., azaz a Déli Kanonoksor ad majd otthont. Az igazságügyi vezetők a látogatás alkalmával áttekintették a közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatos aktuális feladatokat is.
Számos érv szólt amellett, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság székhelyének kiválasztásánál Esztergomra essen a választás, hiszen a város történelme során több országos funkciót is ellátott. A királyi adminisztráció, a magyar állam székvárosa, az ezer éves keresztény magyar egyház első központja, az első királyi pénzverde helyszíne volt, de emellett országos rangját emelte bírósági szerepköre is.
Az Alaptörvény hetedik módosítását 2018. június 20-án fogadta el a magyar Országgyűlés. Ennek egyik fontos eleme az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti kereteinek definiálása.
Az önálló közigazgatási bíráskodás igénye összhangban van a történeti hagyományokkal is: az 1896. évi XXVI. törvénycikk teremtette meg a magyar királyi közigazgatási bíróságot. Ezt, az államhatalmat ellenőrző közigazgatási bíróságot a kommunista diktatúra 1949-ben felszámolta, éppen annak jogállami jellege miatt.
Az Alaptörvény hetedik módosítása tételezi a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely a közigazgatási bírósági szervezet élén áll. A közigazgatási bírósági szervezet kétszintű, mely a Felsőbíróságból és 8 regionális közigazgatási bíróságból áll. A 8 regionális közigazgatási bíróság pedig a jelenlegi közigazgatási perrendtartás szerinti kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróságok (fővárosi, Budapest környéki, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém) székhelyén működik majd.
A közigazgatási bíróságok hatáskörét a közigazgatási perrendtartás szerinti közigazgatási jogvita fogalma határozza meg. Az érintettek 2020-tól a közigazgatási bíróságokon kérhetnek jogorvoslatot a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban.