"Átláthatóbbá és egyértelműbbé" vált az általános közigazgatási rendtartás, nincsenek benne koherenciazavarok – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2016. december 6-án Budapesten, miután a parlament elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályokat.
Völner Pál a sajtótájékoztatón felidézte: Trócsányi László miniszter 2014-ben azt ígérte, hogy az eljárási kódexek reformját a következő években megvalósítja a kormányzat. Értékelése szerint a most elfogadott jogszabályok ennek egy fontos állomását jelentik. Emlékeztetett: a polgári perrendtartás szabályozását már elfogadták, a büntetőeljárási törvényjavaslat ötpárti egyeztetése pedig hamarosan megtörténik.
Az általános közigazgatási rendtartásról szólva azt mondta: a korábbi szabályozáshoz képest már a negyedére csökkent terjedelme is jelzi, hogy egyszerűsítés történt.
Arról is szólt, hogy 2010 óta a közigazgatási szervezetrendszer is átalakult, a törvényi egyszerűsítés ehhez is alkalmazkodik.
Hangsúlyozta: közigazgatási perrendtartás eddig nem volt Magyarországon, a most elfogadott szabályozással ez is megvalósult. Hozzátette: hiányzó eleme még a mostani átalakításnak az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése, erre a témára 2018 után vissza kell térni.
Egyelőre nyolc regionális központtal működik majd a bírósági szervezetrendszeren belül a közigazgatási bíróság rendszere – mondta.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy hosszas előkészítő munka után, gyakorló jogászok, a tudomány képviselői, az igazságügyi tárca, valamint a Miniszterelnökség kodifikátorai dolgoztak össze az új jogszabályok megalkotásakor.
Az általános közigazgatási rendtartásról azt mondta: az új helyzetet teremt abból a szempontból is, hogy át kell tekinteni az ágazati szabályokat is. Ez adott esetben az állampolgárok számára a határidők rövidüléséhez vezethet vagy akár ahhoz is, hogy kevesebb teendőjük lesz egy-egy eljárás során.
Ismertette: objektív és kiszámítható határidőket határoz meg a jogszabály, valamint kevesebb kötött elemet ír elő a bizonyításban. Utóbbi az ügyintézőkre hárít nagyobb felelősséget – tette hozzá.
Arról is szólt, hogy ehhez igazították a szervezetrendszert is, példaként említve, hogy megerősödtek a járási hivatalok. Az államtitkár a jogalkotásban tett fontos lépésként értékelte a jogszabályok elfogadását.
A szabályozás célja a közérthetőség
Az új általános közigazgatási rendtartási, továbbá közigazgatási perrendtartási jogszabályokat kedden fogadta el a parlament. Előbbit 114 igen és 34 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett, az utóbbit 115 igen és 36 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
Az általános közigazgatási rendtartási szabályozás célja a közérthetőség, az áttekinthetőség az ügyfelek és az ügyintézők számára. Létrejön a sommás eljárási forma, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy nyolc napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban egy napon belül dönt a hatóság. A törvény hatvannapos bruttó ügyintézési határidőt határoz meg, amit csak az ügyfél mulasztása miatt lehet meghosszabbítani.
A több hatóság közreműködését igénylő eljárásoknál egy főhatóságot jelölnek ki.
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rögzíti, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek első fokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak. Ezek között vannak az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási perek, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási perek, a köztestületekkel kapcsolatos perek és egyes választási jogviták.
Bevezetik a differenciált hatáskör telepítését, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró jár el a perben, emellett a tanács is elrendelheti az ügy egyesbíró elé utalását.