Az Országgyűléshez benyújtott alaptörvény-módosításnak a bevándorlással kapcsolatban az az egyik fontos eleme, hogy a magyar parlament hozzájárulása nélkül nem lehet dönteni ilyen kérdésben, nem határozhatják meg mások, hogy ki éljen az országunkban – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2018. május 31-én.
Leszögezte: a legfontosabb cél az ország szuverenitásának a védelme.
A menekültügyi eljáráshoz és a genfi egyezményhez kapcsolódva pedig az jelenik majd meg az alaptörvényben, hogy hazánk csak első biztonságos országként hajlandó menedéket adni. "Azaz nem vállaljuk így át más országok ilyen irányú kötelezettségét" – fogalmazott Völner Pál a csütörtökön megjelent interjúban.
Megerősítette, hogy a módosítás révén az alaptörvényben szerepelne az új közigazgatási felsőbíróság létrehozásának lehetősége is. Hozzátette, hogy a részletek csak később, szakmai egyeztetést követően kerülhetnének a Ház elé. A felsőbíróság helye a közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszerének csúcsán lenne, mint más uniós országokban – magyarázta.
Beszélt az államtitkár az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról is. Mint mondta, a kormány a külföldről finanszírozott szervezetek kapcsán továbbra is tartja azt az álláspontját, hogy szükség van az átláthatóságra. A CEU-üggyel kapcsolatban kifejtette:
"A közvélemény talán még mindig nem tudja igazán, hogy a Central European University és a Közép-európai Egyetem, bár a nevük ugyanaz, mégsem egy intézmény, hanem kettő. Az egyik megfelel az előírásoknak, a másiknak pedig most vizsgálják az akkreditációját." "Csak megköveteljük, hogy mindenki tartsa be a szabályokat" – fűzte hozzá.