„A kötelező kvóta lényegében arról szól, hogy Németország úgymond meghívja a bevándorlókat, akik elözönlik Németországot, végül Berlin szétosztja őket az európai tagállamok között” – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2015. november 8-án az M1 Ma Este című műsorában.

A miniszterhelyettes kifejtette: az úgynevezett Juncker-képlet alapján – ha 1 millió 200 ezer bevándorló érkezik az unió területére – Magyarországnak 15 ezer személyt kellene átvennie, de nem létezik olyan jogszabály, ami ezt előírná, amibe mi beleegyeztünk volna.

A kötelező kvóta lényegében arról szól, hogy Németország úgymond meghívja a bevándorlókat, akik elözönlik Németországot, végül Berlin szétosztja őket az európai tagállamok között Fotó: Véssey Endre/IM

Mint mondta, jelenleg egy 120 ezer fős kontingensről van szó. „Ha ezt a precedenst elfogadjuk, akkor az Európai Bizottság javaslatára bármikor születhetnek újabb és újabb kötelezőkvóta-megállapodások, amelyeknek alapján, ha akarjuk, ha nem, kötelező migránsokat befogadnunk. Sőt, ma már jelentek meg a sajtóban olyan ötletek, hogy mintegy négy és fél millió forintnyi összeggel támogassuk ezeket az embereket. Ha a tagállamoknak erre nincs pénzük, akkor vegyenek fel rá hitelt – vetik fel. Gondoljunk csak arra, hogy 2010 óta milyen erőfeszítéseket kellett Magyarországnak tennie ahhoz, hogy egy csökkenő államadóssági pályára álljon. Ezek után vegyünk fel egy bevándorlási hullám miatt hiteleket. Ez abszurd” – fejtette ki Völner Pál.

Az Európai Bizottság javaslatára bármikor születhetnek újabb és újabb kötelezőkvóta-megállapodások, amelyeknek alapján kötelező migránsokat befogadnunk Fotó: Véssey Endre/IM

Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-frakció indítványozta, hogy Magyarország indítson pert Luxemburgban, az Európai Bíróságon, a miniszterhelyettes elmondta, hogy ha születik egy ilyen parlamenti döntés, a kormány, illetve az illetékes Igazságügyi Minisztérium végre fogja hajtani azt. „A minisztérium megfogalmazza ezt a keresetlevelet, bemutatja a kormánynak, és azt követően be fogjuk nyújtani a bíróságon” – mondta.

A keresetlevél tartalmával kapcsolatban kifejtette, hogy az ki fog térni arra, hogy a jogi felhatalmazása nem volt meg a tanácsi döntésnek. „Tehát kötelező kvótákat nem írhattak volna elő, és arra kérjük a bíróságot, hogy ezt állapítsa meg. Utána a bizottságnak, és a belügyminiszterek tanácsának is le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, és akkor annulálni kell ezt a döntést.