A kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés megmaradjon – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2015. július 19-i, budapesti sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, júliusban 41-re emelkedett a jogerősen életfogytig tartó büntetésre ítéltek száma, további hét ember ítélete még nem jogerős, azaz összesen 48 embert ítéltek a magyar bírságok tényleges életfogytiglani büntetésre.

Annak alapján, hogy tovább emelkedett a tényleges életfogytig tartó jogerős ítéletek száma, elmondható, a kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszer legsúlyosabb büntetési nemét annak ellenére, hogy az európai intézmények 2011 óta folyamatosan támadják Magyarországot a tényleges életfogytiglani büntetés miatt – jelentette ki az államtitkár.

Répássy Róbert emlékeztetett arra: a tényleges életfogytig tartó büntetés 1999 óta létezik, nem pedig 4 éve, amióta az európai kritikák felerősödtek. Magyarország mellett több európai országban is kiszabható ez a büntetési forma – mondta –, Angliát, Hollandiát, Franciaországot, Ciprust, Törökországot, Bulgáriát, Szlovákiát és Svájcot említve.

Hozzátette: Magyarországon a tényleges életfogytiglanra ítéltek mindegyikét emberölés miatt ítélte el a bíróság, közülük 25-öt több emberen elkövetett emberölés miatt, 6-ot gyermekek meggyilkolása miatt, 5-öt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt, a többiek más minősítésű emberölést követtek el.

Az adatok ismeretében megállapítható, hogy a tényleges életfogyiglanra ítélt személyek mindegyike hidegvérű, kegyetlen gyilkos. Amikor a kormány a magyar jogrendszerben kiszabható legsúlyosabb büntetésről gondolkodik, ebből indul ki. Ha az európai és magyar jog nem zárná ki a halálbüntetés alkalmazását, akkor ezeket az elkövetőket minden bizonnyal halálra ítélték volna – jelentette ki az államtitkár.

Emlékeztetett rá: a Kúria július 1-jén kihirdetett jogegységi határozata megerősítette, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntései nem adnak okot arra, hogy Magyarországon megváltozzon a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ítélkezési gyakorlata, illetve, hogy nemzetközi szerződés nem tiltja az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból.

A Kúria azt követően hozta meg jogegységi határozatát, hogy a Kúria egyik tanácsa június 11-én Magyar László ügyében mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy a Magyar-ügyben hozott ítélet után a Szegedi Ítélőtábla viszont tényleges életfogytiglanra ítélt két férfit, akik Battonyán halálra kínoztak egy nőt, vagyis aggálymentesen alkalmazta a büntetést. Mint mondta, a Kúria "gyorsan észlelte, hogy mintha megremegett volna a bíróságok keze a tényleges életfogytiglant illetően", de jogegységi határozata megszüntette ezt a bizonytalanságot.

Mindig is lesznek olyan elítéltek, akik az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik az ügyüket, ehhez joguk van és a kormány erre felkészült, a kormány azonban meg fogja védeni a tényleges életfogytiglant és nem fogja hagyni, hogy a kegyetlen gyilkosok szabaduljanak – közölte az államtitkár.

Répássy Róbert megjegyezte: az emberölések száma az elmúlt 15 évben, a tényleges életfogytiglani büntetés bevezetése óta a felére csökkent, az évente elkövetett emberölések száma a '90-es évek végén megközelítette az évi 300-at, ma évi 150 alatt marad.

Elmondta: a bíróságok összesen több mint 250 embert ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre, de ezekben az esetekben a bíróság engedélyezte az elítélt feltételes szabadlábra helyezést.

Répássy Róbert utalt arra is, hogy az Országgyűlés módosította a büntetés-végrehajtási és kegyelmezési szabályokat, és bevezetett kötelező kegyelmi felülvizsgálatot 40 év után. Emlékeztetett rá: ez nem jelenti, hogy az elítélt szabadlábra kerülhet, csak azt vizsgálja meg egy bírákból álló tanács, hogy a kegyelemre méltó-e az elítélt. Adott esetben a kegyelem az is lehet, hogy törlik a feltételes szabadságra bocsátást kizáró rendelkezést és egy későbbi időpontban megvizsgálhatják a feltételes szabadságra bocsátását – magyarázta.

Hangsúlyozta: a kormány bízik a független intézményekben, a köztársasági elnökben és a bíróságokban, hogy – noha erre elvileg lehetőségük lenne – "soha nem fognak szabadlábra helyezni olyan gyilkosokat, akik gyerekeket, idős, védtelen embereket, ártatlan áldozatokat öltek meg".