Völner Pál államtitkár a Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása című előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában elhangzottakra reagált 2018. június 18-án az Országgyűlésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház!
Először is köszönöm mindazon hozzászólásokat, amelyek érdemben az alaptörvény-módosítás témáihoz kapcsolódtak. Elöljáróban annyit, hogy az Alaptörvény hetedik módosításának azon része, amely a betelepítések megakadályozását szolgálta, már járt itt a tisztelt Ház előtt, így kicsit, mondjuk, értékelni kell azokat a hangokat, amelyek arról szólnak, hogy ezt a részét támogatják a támogató képviselők, ugyanis már lett volna rá mód a korábbiak folyamán. Mint tudjuk, akkor nem kapta meg a kétharmados többséget ez a módosítási javaslat.
Ugyancsak voltak hozzászólások a közigazgatási felsőbíróság létrehozása kapcsán. Megnyugtatásul szeretném közölni a Ház tagjai részére, ha valaki még nem értesült volna róla a sajtóból, hogy kúriai bírákból, az OBH delegált elnökhelyetteséből, egyetemi tanárokból június 15-ével alakult egy munkabizottság, amely kidolgozza a közigazgatási bíróságra, felsőbíróságra vonatkozó javaslatait, és hogyha ezzel elkészülnek, akkor természetesen ugyanúgy, ahogy eme alaptörvény-módosítás kapcsán is hétpárti, illetve hét frakciónak szóló meghívót küldtünk ki az ismertetésre, módot nyújtunk a politikai pártoknak is arra, hogy ezt a munkaanyagot majd véleményezzék, és ki tudjuk tárgyalni ezt a részét a dolognak.
Ami az otthon védelmét illeti, szintén már a hétpárti egyeztetőn szóba került, megismerhették képviselőtársaim ezt a módosítást. Valamennyien tudjuk, hogy itt a véleménynyilvánítás szabadsága és az otthon mint alapjogoknak az ütközése esetén az elhatárolásról van szó. Van egy gyülekezési törvényünk, amelyben benne van, hogy a gyülekezési törvény alapján senki másnak a jogát nem lehet sérteni, ezt a bíróságok a mai napig nem tudják értelmezni. Van egy alkotmánybírósági döntés, amely kötelezi az Országgyűlést arra, hogy ebben a tárgyban törvényt alkosson. Nagyon szerencsés ebben az esetben, ha már alaptörvényi szinten megjelennek azok az elhatárolási szempontok, amelyek aztán az Alkotmánybíróság számára is megfelelő mérlegelést tudnak majd nyújtani ahhoz, hogyha itt az ütközésnél meg kell állapítani azt, hogy melyik jog és milyen esetben érvényesül. Mindenesetre szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ez nem a tüntetéseknek a betiltását szolgálja, hanem az olyan túlterjeszkedő véleménynyilvánításoknak a korlátozását jelenti, ahol mondjuk, már majdnem a joggal való visszaélés esetei valósulhatnának meg.
Ami a házszabályszerűséget illeti és magának a vitának a folyamát, valamennyien, akik ott voltunk a Törvényalkotási bizottság ülésén, tudjuk, hogy egy kétórás vitában sikerült ezt a kérdéskört végigtárgyalni, mindazokat a módosítási elemeket, amelyek ehhez kapcsolódtak. Ott is kifejtettem a véleményemet, hogy miután a VI. cikk módosítása a XXII. cikket is érintette, ez egy olyan belső túlterjeszkedés magán az előterjesztésen belül, ami lehet, hogy nem a legszerencsésebb, hogy pont az Alaptörvénynél fordult elő, de mindenképpen befér a házszabály keretei közé, akár csak hogyha a korábbi gyakorlatot alapul vesszük.
Azt hiszem, hogy sikerült a fő pontokat érintenem.
A keresztény kultúrával kapcsolatban ha valakinek aggályai vannak, hogy ez mit jelent Európában, mit jelent Magyarországon, szerintem aki az elmúlt évtizedeket itt élte le, annak azért némi fogalma lehet róla.
A képviselő asszonynak volt egy olyan észrevétele, hogy amikor az egyetemi tanulmányok során az alkotmányjog-tanulmányainkat végeztük a 80-as években. Nekem azért nem teljesen ugyanezeket az elveket mondták, ott még ilyen állam elhalásáról és mindenféle egyéb dolgokról tanítottak, amelyekben ma már nem hiszünk. Vagy volt olyan, amikor maga az állam nem engedte külföldre az állampolgárait. Ez mind-mind része volt annak a jogrendnek, amelyről beszélünk, úgyhogy én ezt a két korszakot nem tenném párhuzamba, nem hasonlítanám össze. Amiről most beszélünk, az mind kiállja a nemzetközi egyezmények, akár a genfi egyezmény, akár az uniós egyezmények próbáját, úgyhogy bár lehet, hogy lesznek vitáink, de szerintem ezek az előterjesztések védhetők.
Kérem képviselőtársaimat, hogy amennyiben komolyan gondolják például a bevándorlás korlátozását, illetve a betelepítéseknek a megakadályozását, akkor támogassák majd a javaslatot.
Köszönöm a figyelmet.