Völner Pál államtitkár tartotta meg a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló javaslat expozéját, valamint reagált a vitában elhangzottakra az Országgyűlés 2016. november 10-i ülésnapján. A beszédek leiratai.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nagyban hozzájárul a bürokrácia csökkentéséhez és a jogalkalmazó közönség érdekeinek széles körű kiszolgálásához. A módosításra kerülő törvények sorrendjét betartva a törvényjavaslattal az egyes törvények módosítása útján elérni kívánt célt a következők szerint igyekszem összefoglalni önöknek.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításával kapcsolatban a törvényjavaslat egyrészt a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt megindított perekkel kapcsolatos jogalkalmazói problémákra kínál megoldást. A hatályos rendelkezések értelmében ugyanis a szerződés adósa a szerződés érvénytelenségére hivatkozással egymástól függetlenül két külön pert is indíthat akkor, ha a szerződésből eredő követelés tárgyában a bírósági végrehajtást végrehajtási záradékkal ellátott okirattal rendelték el. Egyfelől végrehajtási perben kérheti a végrehajtás megszüntetését, illetve korlátozását, másfelől a szerződés érvénytelensége tárgyában az általános szabályok szerinti perben is érvényesítheti az igényét. A két perben a bíróságok lényegében egymással párhuzamosan ugyanazon ténybeli alapokon ugyanazon jog fennállását vizsgálják. Ez a megkettőzött perlés azon túl, hogy felesleges költséggel és idővel terheli a feleket, számos olyan eljárásjogi és anyagi jogi problémát okoz, amelyeket a bíróságok gyakorta eltérően ítélnek meg, ez pedig jogbizonytalanságot okozott.
A problémát az új polgári perrendtartásról szóló T/11900. számú törvényjavaslat megfelelően megoldja. Előbbi törvényjavaslat elfogadása esetén azonban az új szabályok csak 2018. január 1-jétől lépnek hatályba, az anomáliákat azonban addig is szükséges kezelni, méghozzá a Pp. hatályos rendszerébe beilleszthető módon.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezért két eljárásjogi eszközzel akadályozza meg azt, hogy lényegében ugyanazon tárgyban egymással párhuzamosan két per is lefolytatásra kerüljön, és mindezt úgy, hogy a hatályos jogszabályokhoz képest semmilyen jogot nem von el a felektől.
Egyrészt létrehoz egy speciális pertípust. Ha a fél a törvényjavaslat hatálybalépését követően a szerződés érvénytelenségére hivatkozással indít végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert, akkor külön érvénytelenségi pert már nem indíthat, és a végrehajtási perben elő kell terjesztenie az érvénytelenség tárgyában is a keresetét, méghozzá valamennyi olyan érintettel szemben, aki ellen egyébként az általános szabályok szerint a pert meg kellene indítania. A bíróság tehát a végrehajtási per keretében dönt a szerződés érvénytelenségének megállapításáról, arra irányuló kérelem esetén pedig az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonásáról is.
A másik eljárásjogi eszközként a törvényjavaslat sajátos felfüggesztési szabályokkal egészíti ki a Pp.-t. Így ha a fél a végrehajtási pert megelőzően indítja meg az érvénytelenségi pert, úgy a később megindított, érvénytelenségre alapított végrehajtási pert fel kell függeszteni az érvénytelenségi per jogerős elbírálásáig. Ugyanez érvényes akkor is, ha az érvénytelenségi pert nem a végrehajtási per felperese indítja meg, továbbá akkor is, ha a törvényjavaslat szerinti szabályok hatálybalépésekor mindkét per már folyamatban van.
A törvényjavaslat a fentieken kívül a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében egy, a bíróságok által nagy számban követett gyakorlatot ültet át jogszabályba. A végrehajtás megszüntetése arra való hivatkozással kérhető, hogy a végrehajtási jog a követelés teljes egészére megszűnt, míg a végrehajtás korlátozása arra való hivatkozással, hogy csak a követelés egy részére. A végrehajtási perekben gyakran előfordul, hogy a fél kizárólag végrehajtás megszüntetését kéri, de a per adatai alapján ennek nem lenne helye, ugyanakkor korlátozásnak igen. Azért, hogy a félnek a végrehajtás megszüntetésére irányuló keresete esetleges elutasítását követően ne kelljen újabb pert indítania a korlátozás iránt, a törvényjavaslat előírja a bíróság számára azt, hogy a korlátozás lehetőségére a feleket figyelmeztesse, és lehetőséget biztosítson a felperesnek a kérelme megváltoztatására és az alperesnek az azzal szembeni védekezésre. A bíróság figyelmeztetése természetesen a felek vonatkozásában nem bír kötelező erővel.
A törvényjavaslat a Pp.-nek az elektronikus okiratokra vonatkozó szabályait is kiegészíti. Az elektronikus okiratok esetében is fontos ugyanis a megőrzés módja és az, hogy a megőrzött elektronikus okiratok esetében milyen módon biztosítható, hogy az idő múlása ellenére az elektronikus okiratba foglalt adatok esetében is felállítható legyen a hamisítatlanság vélelme. Ennek érdekében a törvényjavaslat rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az archivált elektronikus okirat aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatai az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak tekintendők. A rendelkezés nem egyetlen konkrét archiválási módot szabályoz, hanem egy keretszabályt ad a részletes követelményeknek kormányrendeleti szinten való meghatározásához.
Végül a törvényjavaslat a Pp. módosításával egyszerűsíti az elektronikus kapcsolattartást is. A jogalkalmazói visszajelzések alapján ugyanis nincs igény az elektronikus igazolásoknak és tértivevények másolatainak folyamatos megküldésére. A törvényjavaslat tehát a módosítással az érintettek igényeinek való megfelelést kívánja biztosítani, a szabályozás így nagyobb rugalmasságot enged, és kevesebb terhet jelent a felhasználók számára.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása kapcsán fontos kiemelni, hogy az egyrészt jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz az európai számlazárolási végzéssel kapcsolatban, másrészt a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek becsértékével kapcsolatos visszaélések lehetőségét igyekszik csökkenteni.
Az előbbi, jogharmonizációs rendelkezés a jogalkalmazók helyzetét igyekszik megkönnyíteni azáltal, hogy külön felhívja a figyelmet arra a körülményre, miszerint az európai számlazárolási végzéssel kapcsolatos eljárásokban a módosítás eredményeképpen megjelenítésre kerülő, az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról szóló 2016/1823. bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott formanyomtatványokat kell alkalmazni.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek becsértékével kapcsolatban annak érdekében módosul, hogy biztosítsa a jogorvoslat lehetőségét az említett földek esetében a Nemzeti Földalap számára a megállapításra került, illetve kerülő becsértékek kapcsán. Ezzel is elkerülve az esetleges visszaélések lehetőségét, azaz a végrehajtási eljárás során a földek becsértékének nem valós, irreálisan magas forgalmi értéken történő megállapítását.
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása több célt kíván elérni. Egyrészt szintén tartalmaz jogharmonizációs rendelkezéseket, amelyek célja a jogalkalmazók segítése a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, továbbá az e területen folytatott együttműködésről szóló 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendeletre történő kifejezett utalással.
Emellett további jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012. október 25-ei 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatban. Ugyanis a büntetőeljárási törvénnyel összhangban megjeleníti a büntetőeljárások valamennyi lehetséges kimenetelét azzal, hogy az eddigi felsorolásokat kiegészíti a nyomozás részbeni mellőzésére, valamint a vádemelés elhalasztására utalással.
A jogi segítségnyújtásról szóló törvényt érintő módosítások emellett egyértelműsítik a törvény szövegét a tekintetben, hogy a jogi segítői névjegyzékbe a jogi segítők a jogi segítségnyújtó szolgálattal kötött szolgáltatási szerződéssel és nem hatósági aktussal kerülnek. Ténylegesen eddig is szolgáltatási szerződések kötésével lehetett a jogi segítői névjegyzékbe kerülni, ugyanakkor a törvény szövegezése félreérthető módon hatósági aktusra, illetőleg hatósági eljárásra is utalt. A módosítás ezt a félreérthető fogalmazást hivatott kiküszöbölni.
További, a jogi segítségnyújtás rendszerének működtetése szempontjából fontos módosítás, hogy a törvény módosítása lehetővé kívánja tenni a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segítői névjegyzék osztott nyilvántartását a tekintetben, hogy az adott jogi segítő pártfogó ügyvédként eljárva képes-e a polgári peres eljárásokban 2016. július 1. napja óta hatályos szabályok szerinti elektronikus kapcsolattartásra. A jogi segítők viszonylag alacsony számából kiindulva, illetőleg arra tekintettel, hogy jelenleg a jogi segítői névjegyzéket vezető hatóságnak nincsen módja annak kiszűrésére, hogy jelenleg mennyi jogi segítői névjegyzékben szereplő ügyvéd rendelkezik a fent említett szolgáltatáshoz szükséges háttérrel, fontos egyfajta átmeneti időszakot teremteni mind a kormányzatnak, mind a jogi segítőknek ahhoz, hogy felmérhető legyen, hogy az eljárások teljes elektronizálását követően hány fő lesz képes a peres jogi segítségnyújtási szolgáltatások nyújtására. A jogi segítői névjegyzék differenciálása e célt kívánja elérni.
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény 2018. január 1-jei hatállyal az Érdi Járásbíróság felállításáról rendelkezik. Az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezése alapján, tekintettel a bíróság elhelyezését szolgáló tervezési, kivitelezési folyamatokra, az illetékességi törvény és az ezt módosító 2015. évi LX. törvény módosítása vált szükségessé. A módosítás az Érdi Járásbíróság felállításához szükséges infrastrukturális beruházás biztonságos megvalósíthatóságát szolgálja azáltal, hogy az Érdi Járásbíróság felállításának határidejét egy évvel, 2019. január 1-jére meghosszabbítja.
Az Érdi Járásbíróság illetékességi területe a hatálybalépést követően hét településre terjed majd ki, amelyek jelenleg a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartoznak. Ezek Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint. Az Érdi Járásbíróság felállításával egyidejűleg a Budaörsi, a Budakörnyéki és a Szentendrei Járásbíróság illetékességi területét is módosítja a javaslat annak érdekében, hogy e járásbíróságok illetékességi területe a megfelelő járások településeire terjedjen ki. A módosítás eredményeként a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területe megfelel a Budakeszi járás településeinek, a Budakörnyéki Járásbíróság illetékességi területe pedig a Pilisvörösvári járás valamennyi települését foglalja magában.
A fentiek miatt ajánlom a törvényjavaslatot a tisztelt képviselő hölgyek és urak figyelmébe, kérve ahhoz támogatásukat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
***
Tisztelt Képviselőtársaim!
Néhány dologra reagálnék, ami elhangzott, bár úgy láttam, képviselőtársaim egymásra is reflektáltak, úgyhogy részben sikerült a kérdéseket így is megbeszélni.
Korózs Lajos képviselőtársam az új Pp. kapcsán említette, hogy a jogi segítségnyújtás rendszere nem kidolgozott. Magán azon a bizottsági ülésen is elhangzott miniszteri biztos asszonytól, hogy az elkövetkezendő egy évben a kiegészítő jogszabályok rendszere is kialakításra kerül a Pp.-n belül, tehát remélhetőleg ez a kérdés majd megnyugtatóan rendeződik. Persze, azokkal a problémákkal, amelyeket Rubovszky képviselőtársam és Staudt képviselőtársam említett, nyilván majd meg kell birkózni, hogy legyen elegendő jelentkező. Hogy ennek most anyagi vagy milyen kereteket kell biztosítani, hogy ez megoldódjon, ez az elkövetkezendő bő egy év feladata lesz.
Ami a 15. §-hoz kapcsolódó kérdés, a pártfogó ügyvéd, ez csak a peres eljárásban létezik, tehát a nemperes eljárások tekintetében nincs ilyen probléma, mert a jogi segítségnyújtás természetesen létezik, és azért nincs külön megemlítve, mert ott nem pártfogó ügyvédként szerepel a jogi segítségnyújtó.
Azt hiszem, még elhangzott, hogy itt egyfajta joghézag lenne a végrehajtási pereknél. Inkább én azt mondanám, egyfajta duplázódásról volt szó, tehát nem kezeletlenül hagyta a jog, hanem egy kettős megoldást alkalmazott, amit remélhetőleg sikerül most is és az új Pp.-ben is megnyugtató módon rendezni.
Köszönöm.