Völner Pál államtitkár mondta el a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját az Országgyűlés 2017. április 19-i ülésnapján.
Tisztelt Országgyűlés!
Az üzleti kapcsolatokban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a gazdasági szereplők és a fogyasztók is információval rendelkezzenek arról a társaságról, amellyel kapcsolatba lépnek. Magyarországon az állam már 2008 óta biztosít ingyenes céginformációt, amit bárki az interneten keresztül megismerhet. Az üzleti partnerek az internetes vásárlások, a határon átnyúló szolgáltatások elterjedésével egyre gyakrabban külföldi partnereket, értékesítő cégeket jelentenek, amelyekre vonatkozó naprakész információknak szintén mind nagyobb jelentőségük lesz. Ezt felismerve az Európai Unió is határozottan elkötelezett az európai céginformációk biztosítása ügyében.
Jelen törvényjavaslat az Európai Parlament és Tanács 2012. június 13-i 2012/17/EU irányelvének átültetését szolgálja, amely a tagállami központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolásáról szól.
Az irányelv célja kettős: egyrészt biztosítja, hogy külön uniós portálon keresztül, amely a már működő e-Justice portál lesz, bárki céginformációhoz jusson egy uniós székhelyű cégről. Az irányelv másrészt azt is biztosítja, hogy a cégnyilvántartások összekapcsolásával a tagállami nyilvántartó szervek az erre a célra szolgáló elektronikus rendszeren keresztül egymásnak adatokat szolgáltassanak. E rendszer elnevezése a Business Registers Interconnection System, vagyis rövidítve BRIS.
A BRIS rendszer indulásához szükséges informatikai, technikai előkészületek hazai és uniós szinten is már bő fél éve intenzíven folynak, így a törvényjavaslat már ezen egyeztetések, tesztelések tapasztalatait is figyelembe veszi.
Ezek közül kiemelhető, hogy az uniós portálon keresztül a kezdeti időszakban minden tagállamban a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok, az európai részvénytársaságok, továbbá az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított fióktelepek és kereskedelmi képviseletek adatai lesznek elérhetőek. Ennek megfelelően a törvényjavaslat is e cégformákra nézve tartalmaz rendelkezéseket.
Az irányelv tételesen meghatározza azokat az alapadatokat, amelyeket a tagállamoknak az e-Justice portálon keresztül bármely érdeklődő számára ingyenesen kell biztosítani. Ezek a cég cégjegyzékszámát, nevét, székhelyét jelentik, amelyek alapján arról lehet meggyőződni, hogy a cég valóban létezik. Ha ezen túlmenően bárkinek további, az irányelvben meghatározott többletadatra vagy akár cégiratra lenne szüksége, ahhoz már költségtérítés ellenében szintén korlátozás nélkül hozzájuthat. A tagállamoknak továbbá lehetőségük van arra, hogy az irányelvben nem nevesített további iratokat, adatokat is elérhetővé tegyenek.
Tisztelt Ház!
Mint azt már jeleztem, a BRIS rendszer másik célja, hogy a tagállami cégnyilvántartások közötti adatcserét lehetővé tegye. Ehhez szükséges, hogy a BRIS rendszerbe bekötésre kerülő cégek olyan azonosítót kapjanak, amelyet az Unió minden tagállamában azonosan képeznek. Ezt nevezi az irányelv végrehajtási aktusa EUID-nak. Az EUID-t a magyar cégekre a cégnyilvántartás informatikai rendszere automatikusan fogja generálni, a cégeknek ezzel kapcsolatosan kötelezettsége nem merül fel. A magyar cégbíróságnak, illetve az egyes tagállami cégnyilvántartást vezető szerveknek a BRIS rendszeren kell egymást értesíteniük, ha a nyilvántartásukban szereplő, EUlD-val rendelkező társaságok, fióktelepek esetében csődeljárás, felszámolási eljárás vagy más kényszermegszüntetési eljárás indul. A többi érintett nyilvántartás pedig szintén e rendszeren keresztül veszi át ezen adatokat.
Fontos kiemelni, hogy az uniós rendszer, az e-Justice portál adatot nem tárol, tehát semmiféle cégadatot vagy cégiratot nem kell ténylegesen uniós adatbázisnak átadni sem a tagállamok közötti kommunikációhoz, sem a céginformáció biztosításához. A kiépülő rendszer ugyanis csupán egy egységes informatikai csatorna, amely lehetővé teszi az egyes cégnyilvántartások elektronikus úton való elérhetőségét, és azt, hogy ezekből a cégnyilvántartásokból elektronikusan adatot lehessen kérni és kinyerni.
A törvényjavaslat a BRIS rendszer kiépülését lehetővé tevő rendelkezések mellett kis részben pontosító jellegű rendelkezéseket is tartalmaz. Így a törvényjavaslat kijavítja a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényben a hivatkozásokat, észszerűsíti továbbá a magyar cégek határon belüli, de megyehatáron átnyúló székhelyáthelyezésének cégbírósági ügyintézését. A módosítással lehetővé válik, hogy az a cégbíróság döntsön a kérelemről, amely a cégről, a cég korábbi ügyeiről minden szükséges információval rendelkezik, vagyis a bejegyzett székhely szerinti cégbíróság. A jövőben e cégbíróság jegyzi be a cégjegyzékbe az új székhelyet, és csak ezt követően teszi át a cég aktáit az új székhely szerinti cégbírósághoz.
A törvényjavaslat megszünteti a számviteli beszámolók be nem nyújtása miatt induló cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást. Ennek oka az, hogy 2009 óta a cégbíróságnak nincs szerepe a számviteli beszámolók letétbe helyezése, közzététele során, így rendszeridegen módon maradt meg a cégtörvényben ezen eljárástípus. A beszámoló benyújtásának elmaradása esetén ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jár el teljes jogkörrel, és jogosult szankcióként akár a cég adószámának törlésére is. A NAV eljárása mellett párhuzamosan felesleges és szükségtelen évente több tízezer ügyet cégbírósági hatáskörben is megindítani.
Tisztelt Ház! A törvénytervezet a fenti pontosító rendelkezések mellett is elsődlegesen jogharmonizációs célokat szolgál. A törvénytervezet jelentősége abban áll, hogy idén nyártól minőségi javulást eredményez egyrészt az európai céginformációk elérhetőségében, másrészt abban, hogy a határon átnyúló gazdasági eseményekről való információ, így például egy hazai cég külföldi tulajdonosának felszámolása gyorsan, elektronikusan elérhetővé, ismertté váljon.
Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti rendelkezésekkel és törekvésekkel egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmet.
***
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szakács képviselőtársamnak volt egy olyan kérdése, hogy miért csak most került sor erre a fajta kodifikációra. Tudható, hogy ennek az irányelv-átültetésnek nemcsak jogszabályi, hanem technikai háttere is van, és tavaly ősszel jutottak odáig a tagállamok, hogy megállapodtak abban, hogy milyen információáramlást lehetővé tevő technikai megoldásokat, programokat alkalmaznak. Gyakorlatilag ezt követően lehetett csak kialakítani azokat a jogszabályi kereteket, amelyekkel most jelentkeztünk a Ház előtt.
A másik felvetés az volt, hogy miért nem törvényi szinten jelenik meg a szabályozás minden eleme. Az irányelvnek minden eleme törvényi szinten jelenik meg. Azok a technikai részletek, amelyek jelenleg is rendeleti szinten kerültek szabályozásra – például a cégjegyzékszám kialakítása vagy éppenséggel a költségtérítés mértéke, ami változó, hiszen az a mindenkori költségekhez kell, hogy igazodjon –, változnak. S Gyüre Csaba képviselőtársamnak is mondom, hogy a BRIS-rendszeren belül a költségeket természetesen nem haladhatják meg a díjak, amelyek felmerülnek.
Köszönöm.