Völner Pál államtitkár Kepli Lajos (Jobbik) képviselő interpellációjára válaszolt az Országgyűlés 2015. december 15-i ülésnapján. Leirat.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!

Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessenek részt a társadalmi és politikai vitákban. A politikai véleménynyilvánítás fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, mind pedig a közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik.

A demokratikus jogállam intézményeinek és a demokratikus közéletet hivatásszerűen alakító politikusoknak a szabad bírálata, működésük, tevékenységük ellenőrzése és kritikája – legyen ez akár rendkívül éles hangú vagy támadó – a társadalom tagjainak, az állampolgároknak, illetve a sajtónak olyan alapvető joga, amely a demokrácia lényegi eleme.

A közhatalmat gyakorló személyek és közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz képest szélesebb körben minősül szükségesnek és arányosnak. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez nem jár az érintettek emberi méltósága, magánélete és jó hírneve védelmének kiüresedésével.

A közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, a közéleti szereplők is igényelhetnek jogi védelmet a hamis tényállításokkal szemben. A büntető törvénykönyv ezért a társadalmi együttélésből fakadó követelményekre tekintettel megvonta a szólásszabadság határait, és rágalmazás miatt rendeli büntetni azt, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Ennek megvalósulási formája sokféle lehet, így a személyes közlésen túl az újságcikkben különféle közösségi oldalakon, illetve az internet egyéb lehetőségeit kihasználva történő elkövetés egyaránt lehetséges.

A rágalmazás megvalósulásánál nem feltétel, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés tartalmilag valótlan legyen, következésképpen e bűncselekmények valós tény állítása esetén is megvalósulhatnak. Ugyanakkor a közügyekkel összefüggő szólásszabadság, a közérdekű bírálat követelménye, a társadalmi igazság olyan fontos érdek, amelynek érvényre jutását a jognak is biztosítania kell. A büntető törvénykönyv ezért büntethetőséget kizáró okként határozta meg azt, ha a közügyek vitatásával összefüggő, becsület csorbítására objektíve alkalmas tényállítás valónak bizonyul.

A hivatalos személy társadalmi megbecsülésének és emberi méltóságának büntetőjogi védelméhez fokozott társadalmi érdek fűződik. Ez a hatályos szabályozásban kifejeződik azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény a hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt elkövetett becsületsértést és rágalmazást közváddal üldözendő bűncselekménynek minősíti, illetve e két bűncselekmény közváddal történő üldözését írja elő abban az esetben is, ha azt nem a hivatalos személy hivatalos eljárása alatt, de azzal szoros összefüggésben, a hivatalos eljárás miatt követik el.

Jelezni kívánom, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem jogalkalmazó szerv, így hatásköre nem terjed ki arra, hogy a folyamatban levő ügyben döntést hozzon, továbbá arra sem, hogy a felekre vagy bármely közhatalmi szervre nézve kötelező állásfoglalást adjon ki. Az interpelláció büntetőjogi vonatkozásait illetően csak a hatályos szabályozásra vonatkozó általános tájékoztatást áll módunkban nyújtani. A folyamatban levő ügyben a nyomozás felügyeletét az ügyészség látja el; az Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdése alapján a legfőbb ügyészhez kérdést lehet intézni.

Köszönöm a figyelmet. Kérem a képviselő úrtól válaszom elfogadását.