Élvonalban vannak a magyar bíróságok az Európai Bizottság felmérése szerint – közölte Völner Pál államtitkár Staudt Gábor (Jobbik) az igazságügyi miniszterhez intézett interpellációjára felelve 2018. június 25-én az Országgyűlésben.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
Az igazságszolgáltatatás jogállami működésének alapfeltétele természetesen a bírói függetlenség érvényesülése. Ezt az Alaptörvény is rögzíti, ugye, a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, és tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket.
Szerencsére, amiről képviselő úr beszélt, az nem ezeket az alapelveket sértő eseményekről szólt, hanem egy bírósági ágazaton belüli jogvitáról, amelyben a kormányzat ennek elbírálására – mint ahogy többször is kihangsúlyoztuk – nem illetékes. Képviselő úr felszólalása kicsit félreérthetőre sikeredett, ugyanis az OBH elnökének azokat a kifogásait, amelyek az OBT összetételével kapcsolatosak, nem említette, tehát hogy a szervezetre, annak összetételére, annak a törvénynek való megfelelőségre vonatkozó kifogásai nem szerepeltek az interpellációban. Mint említettem, ezt nem tisztünk elbírálni, de a mérlegnek két serpenyője van.
Tehát, mint említettem, a bírói ágazaton belül folyik egy olyan vita, hogy a jelenlegi OBT a maga csökkentett létszámával megfelel-e a törvényben foglalt kritériumoknak vagy sem. Az OBH elnöke szerint nem felel meg, nem tudja ellátni a feladatát, új választásra lenne szükség, ez az érem egyik oldala. A másikat viszont ritkán tanulmányozzuk, hogy a 2012-es bírósági reform betöltötte-e a célját. Gyakorlatilag egy működőképes bírósági rendszert hozott létre, az ítélkezés korszerűbb és hatékonyabb pályára került, és az Európai Bizottság idén ötödik alkalommal közzétett uniós tagállamok igazságszolgáltatásának hatékonyságát, minőségét és függetlenségét – függetlenségét, ezt is említi – bemutató úgynevezett igazságügyi eredménytáblán a magyar bíróságok ismét az élvonalban végeztek.
Tehát önmagában az a jogvita, amit említett képviselő úr, nem kérdőjelezi meg a magyar bíróságok hatékony működését. Valóban egy szerencsétlen helyzettel állunk szemben. Valóban, a kormánynak vagy akár a parlamentnek ilyen helyzetben el kell gondolkoznia azon, hogy van-e szüksége cselekvésre, mert bármilyen hirtelen beavatkozás vagy jogalkotási történés lehet, hogy csak rontana a helyzeten.
Tehát kihangsúlyozva azt, hogy a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga – ahogy miniszter úr is többször említette –, megemlíteném azért, hogy az igazságügyi tárca pontosan ennek a témának a kapcsán is az egyik kiemelkedő igazságügyi feladatának tekinti, hogy az évtized elején megalkotott új Alaptörvény és a magyar igazságügyi rendszer elmúlt 30 évének elért eredménye, működése szakmai alapú értékelésének elvégzésére sor kerüljön, és erről a kormányt tájékoztatni akarja. Miniszter úr ennek érdekében egy munkabizottságot hozott létre, amelynek tagjai elismert egyetemi tanárok, komoly tapasztalattal rendelkező bírák és az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Az Igazságügyi Minisztérium a munkabizottság által elkészített javaslatokat azok kormány-előterjesztését megelőzően a hivatásrendek képviselőivel is meg kívánja vitatni. A tárca ebben a munkában is kiemelkedően fontosnak tartja az alkotmányos dialógust a jogásztársadalommal és a parlamenti pártokkal, így az ön pártjával is folytatandó párbeszédet. Bízom benne, hogy a közös munka eredményeképpen megnyugtató, szakmai alapon nyugvó válaszok születnek majd az ön által felvetett kérdések területén is, és remélhetőleg egy olyan jogalkotással sikerül majd kiküszöbölnünk a jövőre nézve ezeket a problémákat, ami kiállja az idő próbáját.
Köszönöm a figyelmet.