Völner Pál államtitkár a Karc FM Hangoló című műsorában beszélt a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság elé került az Európai Bizottság kötelező kvótaügyi keresetről 2018. január 8-án. Az interjú leirata.
Mv: Az Európai Bíróság elé került az Európai Bizottság kvótaügyi keresete Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban. Hogy miről van szó? Erről lesz most a következő percekben. Itt van velünk Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Jó reggelt kívánok!
Völner Pál: Jó reggelt kívánok!
Mv: Ha jól emlékszem, és korábban erről önnel beszéltem egy korábbi műsorban, hasonló ügyben már került Magyarország az Európai Bíróság elé.
Völner Pál: Ugyanebben az ügyben, csak akkor Magyarország és Szlovákia perelte be az Európai Unió Tanácsát, amiért az ideiglenes kvótahatározat miatt, amelyben köteleztek bennünket 1294 migránsnak a befogadására, és szerintünk a határozat meghozatala, az nem volt jogszerű, de itt a bíróság arra az álláspontra jutott, miután csak ideiglenes intézkedésről volt szó, ezért eltérhettek az uniós jogi keretektől, és ezt az ideiglenes intézkedést meghozhatták. Bár az ideiglenesség határidejét 2017. szeptember 26-ában állapították meg. Tehát a kötelezettségnek a határideje, ezért abból az ítéletből kikövetkeztethetően már rég lejárt. Tehát ennek a mostani keresetnek, amit a bizottság indított Magyarország ellen, inkább, hogy úgy mondjam, megregulázó precedens jellege van, és hát azt is kihangsúlyoznám, hogy kettős mércét is jelent, hiszen csak három tagállamot pereltek be, holott a tagállamok többsége nem teljesítette ugyanúgy ezt a kötelező kvótát, csak részben teljesítette. Van olyan tagállam, amelyik egy százalék alatti teljesítéssel úgymond megúszta ezt a procedúrát.
Mv: Igen. Ön is említette ezt a szeptember 26-i határidőt, ugye eddig kellett volna 120 ezer menekültet szétosztani Európa különböző országaiban. Végül is mennyi embert sikerült elhelyezni? És ha mondana néhány példát, hogy más országok, akik most nem kerültek az Európai Bíróság elé, hogyan hajtották, vagy nem hajtották végre ezt a brüsszeli kérést?
Völner Pál: Egy érdekessége van a dolognak. Volt egy 40 ezres önkéntes kvóta, ami azzal, hogy bizonyos tagállamok ott vállalásokat tettek, a mi nézetünk szerint ugyanígy kötelezővé vált, és összességében a mechanizmus révén, az önkéntes és a kötelező kvóta révén, összesen 42 ezernyi jogosult volt az, akit az Unió végül feltüntetett, hogy Olaszországból és Görögországból át kellene telepíteni őket, és igazából még ez a 42 ezres létszám sem merült ki. Tehát gyakorlatilag még van kötelezettség, de a negyvenezres létszám, ami önkéntes lett volna már, ha azt teljesítették volna a tagállamok, akkor majdnem teljes egészében megoldották volna a feladatot. Ennek ellenére a decemberi adatok szerint még ennek mindig nem értek a végére. Összességében olyan 33%-nál áll a teljesítés. Hogy csak egy-két példát mondjak, az imént említettem Ausztriát, akik bőven egy százalék alatt vannak már csak a vállalás tekintetében is. Franciaország 24%-on áll, és hát, hogy úgy mondjam, ugye tudjuk, a visegrádi négyek szintén nem jeleskednek ebben a dologban, de mondhatnám Bulgáriát vagy Romániát. Tehát a mi térségünk, a közép-európai térség, gyakorlatilag ha jogilag nem is olyan markáns mindenkinek az álláspontja, mint most éppen Lengyelországé, Csehországé és Magyarországé, de a gyakorlatban ez a kvóta tényleg nem működik.
Mv: Akkor lehet, hogy a kettős mérce emiatt, ahogy önt idézem, a jogilag markáns álláspont miatt jöhetett létre, vagy pedig azért perelte be csak Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot az Európai Bíróság előtt az Európai Bizottság, mert hát a többi ország, ha nem is teljesen, de hát valamennyiben teljesítette Brüsszel óhaját?
Völner Pál: Tudomásunk szerint az indokolásnak az a tartalma, hogy akik nem tettek vállalást az utóbbi, negyedéves időszakok vannak, és Avramopulosz biztos úr azt nyilatkozta, hogy akik nem tettek vállalást, tulajdonképpen azok szegtek kötelezettséget. Ha szigorúan nézem, szerintem azok nem teljesítették a kötelezettséget, akik ténylegesen nem teljesítették a vállalást. Tehát az, hogy szóban mondjuk, egy állam 15 migráns befogadását vállalja, önmagában szerintem jogilag ez nem jelent teljesítést. Ha ténylegesen befogadták volna őket, akkor valóban beszélhetnénk erről, de akkor is, mondjuk, egy 1000-es kontingenshez képest egy 15-ös létszám, azért ha őszinték vagyunk egymással, akkor be kell, hogy látni, meg, hogy a 0 és az 1%-os teljesítés között olyan markáns különbség nincsen. Tehát éppen valamelyik riportban említettem, hogyha a rendőrök gyorshajtást mérnek, akkor, hogyha valaki 65-tel ment vagy 75-tel, vagy 85-tel, azok ugyanúgy gyorshajtók, és nemcsak azokat büntetik, akik 100 fölött teljesítenek, hogyha 60-as táblát tettek ki.
Mv: Mi következik ezután? Tehát az Európai Bíróság előtt lesz az ügy. Meddig várható, hogy tart ez az eljárás, és hogyha, mert ugye talán ön is korábban úgy nyilatkozott, hogy itt pénzbírságról lehet szó, más jogi eszköze nem nagyon van az Európai Bíróságnak, de lehet, hogy van, nem tudom.
Völner Pál: A keresetet a héten fogjuk majd kézhez venni. Tehát a múlt héten kaptuk meg az értesítést a bíróságtól. Két hónap és tíz nap áll majd rendelkezésünkre a válaszra. Részletesen tanulmányozni fogjuk természetesen az abban foglaltakat. Én nem hinném, hogy lenne olyan része a keresetlevélnek, vagy ha van, akkor az jogilag teljesen megalapozatlan, ha arra akarnák köteleztetni a bírósággal ezeket a tagállamokat a bizottság, hogy fogadják be a meghatározott számú migránst. Mivel szerintem egyrészt nincs is annyi már, hogy ennek eleget lehetne tenni, a másik része pedig ez a bizonyos határidő, amit már a bíróság a korábbi ítéletében kimondott, hogy 2017. szeptember 26-a után nem alkalmazható ez a határozat, ez egy elég éles korlátot szab ennek az igénynek. A másik része, hogy pénzbírság kiszabására kerül-e sor, és, hogy az mekkora összegű lesz, itt pedig szerintem a bíróságnak mindenképp mérlegelnie kell pontosan a kettős mérce miatt, hogy a bizottság ezt az eszközt korlátozottan, célzottan, hogy úgy mondjam, példastatuálás szempontja szerint bevethet-e államok ellen, vagy pedig jogosan támasztana egy olyan mércét a bizottsággal szemben, hogy az azonos jogi helyzetnél azonosan kellene fellépni a tagállamokkal szemben. Ez lesz talán a pernek az egyik fő terepe, ami zajlani fog.
Mv: Meddig fog ez zajlani? Mennyire húzódhat el? Ezt azért kérdezem, mert az Európai Bíróság határozata lehet, hogy az új elképzelésekre is hatással van, hiszen vannak felső kvóta nélküli javaslatok is.
Völner Pál: A zárcikk magából a kötelezettségszegési eljárásból, amelyet tavaly nyáron kezdeményeztek ellenünk, és mindig csak egy hónapos határidőket adtak a válaszra, ugye a bizottság nagyon gyorsítaná ezeket az ügyeket, ugyanakkor magában a keresetben tudomásunk szerint nem szerepel az, hogy gyorsított eljárásban vigye végig a bíróság, hiszen ez jogilag teljesen nonszensz lenne, hogy egy lefutott ügyben bármilyen sürgősségi okot meg tudnának jelölni. Tehát, hogy itt bármit veszélyeztetne a befogadás, vagy az átvétele során ez a fajta késedelem, amit a bíróság ítéletének a meghozatala jelentene. Tehát a mi számításaink szerint körülbelül olyan egy éven belül, vagy egy elteltével várható a döntés, hacsak nem merülnek fel olyan szempont, amelyek miatt esetleg a bíróság további határidőket tűzne ki maga elé. Tehát, hogy úgy mondjam, rövid időn belül nem várható döntés.
Mv: Igen, és ön pedig említette, hogy a magyar kormánynak közel két hónapja van arra, hogy válaszoljon erre a keresetre. Nyilván amikor ez megtörténik, vissza fogunk térni a témára. Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk! Az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Völner Pállal beszélgettem. Viszonthallásra!
Völner Pál: Viszonthallásra! Köszönöm!