Kormányportál

Völner Pál az Echo Televízió Napi aktuális című műsorának volt a vendége 2017. Július 26-án. Az államtitkár szólt a kvótaperről és a főtanácsnoki indítványról.

Mv: Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát köszöntöm a stúdióban, jó estét kívánok!

Völner Pál: Jó estét kívánok! 

Mv: Kezdjük akkor a Szlovákia és Magyarország által indított kvótaperrel. Yves Bot, az európai bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában. Mennyire determinálja a főtanácsnoki indítvány a majdan, ősszel vagy télen megszülető ítéletet?

Völner Pál: Van egy általános vélemény, hogy a főtanácsnoki indítvány az általában nagyrészt befogadásra kerül a bíróság részéről, ugyanakkor menekültügyben az utóbbi időben három olyan esetben is ellentétesen döntött a bíróság, mint ahogy a főtanácsnok javasolta. Például ilyen volt a német–olasz vita a menekültügyben, vagy ilyen a horvát–osztrák vita, Belgiumban egy vízumkiadási ügy, amit szintén bevándorlók kívántak kiváltani, és ezekben a főtanácsnok homlokegyenest ellenkező indítványt tett, mint amit a bíróság döntött, tehát ebben az esetben is ez még nem jelent determinációt. 

Mv: Okozott meglepetést az indítvány vagy nagyjából erre számítottak?

Völner Pál: Én abban bíztam, hogy a főtanácsnok úr is el tud rugaszkodni attól a mainstreamtől, ami Brüsszelben uralkodik, amit gyakran itthon Soros-tervként emlegettünk, ami elősegítené a migrációnak a tobzódását Európában...

Mv: Bocsánat, de az ön által jegyzett közleményben úgy fogalmaz, hogy az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik. Nem túlzás ezt így kijelenteni?

Völner Pál: Hát miután a Soros-terv az nyilvánosságra került és az Európai Bizottságnak a ténykedését ebben a tárgyban ismerjük, kezdve az önkéntes kvótán keresztül az ideiglenes kötelező kvótán át, a most is asztalon lévő állandó betelepítési mechanizmuson keresztül, vagy éppen ennek a bevándorlási kérdés kezelésére hivatkozó szervezetnek a fejlesztésén, felállításán keresztül teljesen szinkronban van azzal, amit Soros György mondott. Most lehet, hogy egymástól függetlenül tevékenykednek, de az egyik az egy terv, a másik egy kivitelezés és szinkronban van. 

Mv: Mennyire jog, szakmai és mennyire politikai ez a dokumentum?

Völner Pál: Meglepően sok benne a politikai elem. Általában egy főtanácsnoki indítvány az a jogi alapvetéseket veszi alapul, itt viszont rengeteg szó esik olyan kifejezésekről, mint szolidaritás, mint rugalmasság, sürgősség, ugyanakkor a jogi érveinkre adott jogi válaszok ezekben az esetekben általában hiányoznak.

Mv: Konkrétan mit jelent az, hogy ugye tíz pontban fogalmazta meg a magyar fél a jogi kifogásait, ezzel szemben hány konkrét választ kaptak vagy érdemi kifogást ezekre?

Völner Pál: Az alapkérdés az, ami mi mondunk, hogy egy jogalkotási aktusról van szó, mert 78 szakasz 3 bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az egy ideiglenes intézkedésre ad okot. Hogy az intézkedés az jogszabállyal ellentétes lehet, ahhoz szerintünk egy jogalkotási aktus kell, és magának az eljárásnak a menete is, hogy részt vesz benne a bizottság, a tanács, az Európai Parlament, van egy 2015-ös precedens, amikor a Front Polisario-ügyben éppenséggel megállapította egy ilyen ügyben a törvényszéke a bíróságnak, hogy ez egy jogalkotási aktus volt, mert ez a folyamat végigfutott. Ebben az esetben a főtanácsnok úr ezt nem így látja, a másik pedig, hogyha nem jogszabály-alkotásról van szó, az intézkedés akkor sem lehet ellentétes magával a jogszabálynak a tartalmával, és itt pedig ellentétes. Tehát akkor valami szerintük semmiképpen nem koherens az ő gondolkodásában, tehát ellentétes gondolatokat tesz magáévá. Ezért mondom, hogy jogilag nagyon ingadozó lábakon áll az ő érvelése, de hát egy elrontott politikai intézkedéssorozatot akar egy ilyen kényszeredett jogi csűrés-csavarással megmagyarázni. 

Mv: Említette ezeket a bizonyos sűrűn szereplő fogalmakat, mint szolidaritás, rugalmasság, nyitottság. Ugye nézzük az első kulcsszót, a szolidaritást. A főtanácsnoki állásfoglalás ezt többször is említi, de ennek a kereteit ugye Európán belül a dublini egyezmény rögzíti. Összeegyeztethető a főtanácsnoki állásfoglalás és a jelenleg érvényben lévő dublini rendelet?

Völner Pál: A menekültkérdés kérdésében gyakorlatilag a dublini rendelet az, ami a szolidaritást megmagyarázza. Tehát minden ezen túlterjeszkedő értelmezés az a jogszabályi kereteknek a túllépése az túlterjeszkedés a mi véleményünk szerint, és önmagában lehetnek a szolidaritásnak más formái is, hiszen mi is szolidárisak vagyunk az unióval, megvédjük az unió határait a schengeni egyezmény alapján, tehát  gyakorlatilag ezeket is el kellene ismerni, vagy ha ennyire mindenek felett levő a szolidaritás, miniszterelnök úr is említette talán a tusnádfürdői beszédében, hogy akkor az itt lévő multinacionális cégek, uniós cégek miért nem fizetnek annyi bért a magyar munkavállalóknak, mint amennyit odahaza fizetnek? Ez is a szolidaritásnak egy nagyon szembetűnő és konkrét formája lehetne, tehát a szolidaritás létezik, de hogy annak mi a konkrét tartalma, az csak jogszabályi szinten lehet megjeleníteni, és nem egy főtanácsnoki indítványban.

Mv: Ugye ön is említette, hogy Európai Bizottság és az Európai Tanács is kritikákat fogalmazott meg az ügyben Magyarországgal szemben. Ez ön szerint a főtanácsnokot befolyásolhatta?

Völner Pál: Véleményem szerint ez a két év ez folyamatos befolyásolásról szól. Tehát itt a vélemények ütköztetése az a presszió, ami kezdetekben megjelent. Én ahhoz képest azt mondom, hogy ma jobb a helyzet mint ami két évvel ezelőtt volt, vagy amikor azt mondjuk, hogy nem hatékony, nem célszerű az, amit ez a döntés kifejez, a főtanácsnok úr szerint igen és ha megnézzük, hogy döntöttek 160 ezer emberről, abból a mai napig Avramopulosz biztos úr ma nyilatkozta 24 ezer embert helyeztek el, tehát még a 40 ezres önkéntes kontingensen. Szeptember 26-a két hónapra van tőlünk. 22 hónap eltelt, a 2 hónap alatt nem fog történni semmi. Tehát az, hogy ez hatékony lett volna, meg segítette volna arányosan Görögország, Olaszország helyzetét, ez egyszerűen hazugság. Tehát elfogult teljesen ez az indítvány és hát az abban foglaltak pedig a tényeknek egy olyanfajta semmibevételét tartalmazza, ami mi, akik ezeket az eseményeket közelről nézzük, érthetetlennek tartunk.

Mv: Szeptember közepén, vagy 26-án lejár ez az ideiglenes rendelkezés, amiről döntött a...

Völner Pál: Ez egy két éves időszak volt, és a két évnek vége lesz.

Mv: Ez sem befolyásolja az európai bíróság állásfoglalását hazánk...

Völner Pál: A bíróság állásfoglalását nem tudjuk, tehát a döntés még nincs meg, az indítványt azt ismerjük, hogy mit akar a főtanácsnok, tudjuk, hogy mit akar a bizottság, tudjuk, hogy mit akart a tanács és ebből kell majd kijönni, hogy a jogi érveket valóban a bíróság függetleníteni tudja attól a politikai hajcihőtől, ami körülveszi ezt az egész ügyet.

Mv: Foglalkozik ez a dokumentum olyan alap kérdésekkel mint például az állampolgárok biztonsága, terrorveszély, vagy akár mondjuk a kulturális különbségek, illetve a kulturális identitás veszélye?

Völner Pál: Ez nagyon jó lenne, mert abban az esetben már akkora fokú lett volna az ellentmondás az indítványon belül, hogy azt nem vállalhatta volna föl, amit leírt a főtanácsnok. Természetesen ez a szolidaritás uralja a terepet ebben az egész történetben, ami egyszerűen érthetetlen, mert saját magunkkal sem vagyunk szolidárisak. Amikor a saját szabályainkat sem tartjuk be, akkor hova fog vezetni ez a történet?

Mv: Érdekes és párhuzamos történet, hogy az európai bizottság, bár még nincs meg az európai bíróság állása hazánkkal kapcsolatban a kvótaperben, de párhuzamosan egy kötelezettségszegési eljárást is indított a menekültügyi szabályozással kapcsolatosan hazánk ellen. Hogy áll most ez a kötelezettségszegési eljárás?

Völner Pál: Tulajdonképpen ma adták ki az úgynevezett indokolt véleményt, ahol nem fogadták el Lengyelország, Csehország és Magyarország érvelését. Most jön egy négy hetes időszak, ami alatt alkalmazkodhatnánk ehhez a véleményhez, és ha nem alkalmazkodunk, akkor pedig ők is a luxemburgi bírósághoz fordulhatnak, ahol ellenkező (...), gyakorlatilag a bíróság lefolytatja ugyanebben a témában az eljárást, és meglátjuk. Tehát, hogy ha a kvótaperben születik egy olyan döntés, ami igazat ad nekünk és Szlovákiának, akkor az az eljárás okafogyottá válik. Amennyiben a kvótaperben kedvezőtlen döntés születne, akkor nyilván lefolytatható az az eljárás, csak miután két év pedig eltelik időközben, akkor ez egy nagyon érdekes feladvány lesz, hogy idő után hogyan lehet egy ideiglenes intézkedést végrehajtani. Arról nem is beszélve, amit legutóbb is taglaltunk, hogy más tagállamok is vannak, akik egyáltalán nem fogadtak be bevándorlókat, ennek alapján a többiek a töredékénél tartanak, és ellenük mégsem indult eljárás.

Mv: Várható egyébként, hogy a lengyelek és a csehek a bírósághoz fordulnak?

Völner Pál: A lengyelek és a csehek nem tudnak a bírósághoz fordulni, ebben az esettben a bizottság tud a bírósághoz fordulni.

Mv: Igen, hiszen ő indította a kötelezettségszegési eljárást. Hogyan függ össze a kötelezettségszegési eljárás és a per? Ezt már felvetettem, de hatással van egyáltalán ez a két eljárás egymásra?

Völner Pál: Jogilag azt kell, hogy mondjam, hogy teljesen független, de mint említettem, hogy ha a kvótaperben döntés születik, akkor az a másik eljárásnak a végét is jelenti egyben, de ez az egész miliő, ami kialakult itt a bevándorlás körüli, migráció körüli huzavonában erős egymásra hatásuk, azért szerintem tapasztalhatók.

Mv: Hát meglátjuk az ügy kimenetelét. Államtitkár úr, köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat!

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!