Völner Pál államtitkár Hollik István (KDNP) az igazságügyi miniszterhez benyújtott interpellációjára válaszolt az Országgyűlés 2016. május 23-i ülésnapján.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
Amint ön előtt is ismeretes, a kormány kiemelt feladatának tekinti a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatását és az innováció ösztönzését, ami hazánk versenyképességének egyik záloga. Az innováció és a szellemitulajdon-védelem intézményrendszere összekapcsolódik. A kormány által az elmúlt években az innovációval és az iparjogvédelemmel összefüggésben elfogadott stratégiák, programok szorosan összefonódnak, egymásra is tekintettel fogalmazzák meg az innovációval és az iparjogvédelemmel kapcsolatos célokat, illetve az ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat.
Az Európai Bizottságnak az Európai Szabadalmi Hivatallal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal 2013-ban közösen készített tanulmánya megállapította, hogy Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak. Ennek megfelelően a kutatás-fejlesztési eredmény megfelelő oltalomban részesítése, szabadalmaztatása elsődleges fontosságú a vállalkozások számára. Mindezek fényében fontosnak tartjuk, hogy vállalkozásaink számára az oltalmi formák széles palettája álljon rendelkezésre szellemi tulajdonuk megfelelő védelemben részesítése érdekében. Az európai szabadalmi reform célja egy egységes hatályú európai szabadalmi oltalom megteremtése, ezáltal a belső piac egy szegmensének kiteljesítése.
Figyelemmel arra, hogy a kormány támogatja a tudáson és innováción alapuló exportképes termékekkel és gyártási folyamatokkal rendelkező kis- és középvállalkozások létrejöttét és növekedését, ezen kkv-k külföldi piacon való megjelenése akkor biztosítható, ha Magyarország is részt vesz az egységesülő oltalmi rendszerben. Mindezen körülményekre tekintettel hazánk a 2011-es uniós elnöksége alatt is prioritásként kezelte az uniós szabadalmi reform előmozdítását, és jelenleg is aktívan részt vesz a végrehajtási folyamatban.
A kormány a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégiában, a Jedlik-tervben is politikai célként rögzítette az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás ratifikációját. A ratifikációra vonatkozó döntés meghozatala előtt az Igazságügyi Minisztérium minden lényeges körülményt mérlegelni fog, így azt is, hogy a szabadalmi reform mennyiben érinti majd a hazai kis- és középvállalkozási szektort.
Kérem válaszom elfogadását.