Az állam mind a bíróságon kívüli, mind pedig a bíróság előtti magáncsődeljárásban állami támogatást ad a családoknak, amelynek összege akár 25 ezer forint is lehet havonta – hangsúlyozta Völner Pál államtitkár Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az igazságügyi miniszterhez benyújtott interpellációjára válaszolva 2016. március 16-án az Országgyűlésben.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
A képviselő úr interpellációja a fizetésképtelen adósok helyzetének megoldatlanságára utal, ez azonban korántsem áll így. 2010 óta számos állami adósmentő intézkedés született. A legfontosabbakat említeném: kedvezményes végtörlesztés, árfolyamgát, Nemzeti Eszközkezelő létrehozatala, állami kamattámogatások, pénzügyi intézmények elszámoltatása tisztességtelen szerződéses konstrukciók miatt, a fogyasztói szerződések körében devizaalapú hitel és pénzügyi lízingtartozások forintra váltása és ezzel az árfolyamkockázat megszüntetése. 3,6 millió szerződésről beszélünk, és csak a bankok elszámoltatása 764 milliárd forinttal csökkentette az adósok terheit. A legfrissebb hírek szerint, ahogy ön is említette, a Nemzeti Eszközkezelő már több mint 30 ezer családon tudott segíteni, akiknek a lakhatása ily módon megoldott, és megszabadultak a jelzáloghitel-terhektől.
Ami a magáncsőd intézményét illeti, a kormány mindent elkövet, hogy az érintett csoportokkal megismertesse ezt az intézményt és az előnyeit a végrehajtási és a kényszerértékesítési eljárásokhoz képest bemutassa. A törvényi feltételeknek megfelelően történik a magáncsődeljárás kezdeményezése, a hiteladós család néhány napon belül csődvédelmet kap, ami annyit jelent, hogy az eljárás alól védve van a végrehajtási intézkedések tekintetében, valamint a kényszerértékesítésektől, és rendezett keretek között állami segítséggel tárgyalhatja újra a tartozásrendezését akkor is, ha nemcsak a bank felé adósodott el, hanem többfelé tartozik. A csődvédelmi szolgálat kormányhivataloknál létesített területi szervezeti egységei ügyfélszolgálatokat működtetnek, ahol az adós az eljárás megindításához szakmai segítséget is kap.
A március 7-én tárgysorozatba vett T/9541. számú törvényjavaslat módosítja a magáncsődtörvényt. A törvény módosításának a célja az, hogy az első ütemben, azaz a 2016. szeptember 30-ig terjedő időszakban érvényes szabályok szerint megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére biztosított határidő ismételten meghosszabbításra kerüljön egészen az első szakasz végéig. A legfrissebb tapasztalatok azt mutatják, hogy a magáncsődeljárás iránti érdeklődés az utóbbi hetekben megnőtt, naponta 4-10 új ügy kerül regisztrálásra. Ez mutatja, hogy egyre többen kívánnak élni az állami adósságmentés ezen lehetőségével. Ismeretes, hogy a magáncsődtörvény az elszámolási törvényekkel megakasztott végrehajtásokkal összefüggésben további lehetőséget adott arra, hogy az adósok megelőzzék a végrehajtási és kényszerértékesítési cselekmények újraindítását.
Hangsúlyozni szükséges, hogy az állam mind a bíróságon kívüli, mind pedig a bíróság előtti magáncsődeljárásban állami támogatást ad a családoknak, amelynek összege akár 25 ezer forint is lehet havonta. A kormány nem zárkózik el attól, hogy a féléves tapasztalatokat összegyűjtve újabb módosítást kezdeményezzen, de addig is arra ösztönzi az érdekelteket, hogy használják ki a jelenlegi jogi lehetőségeket. Az állam a nehézségekkel küzdő lakosság saját döntésére bízza, hogy mérlegeljék ezeket a magáncsőddel járó lehetőségeket, és legyenek tisztában azzal, hogy milyen kötelezettségekkel jár ez együtt.
Összefoglalva a fentieket, úgy gondolom, hogy a kormány nemzetközi összehasonlításban is rendkívül rövid idő alatt állította fel 2015 szeptemberére a magáncsődeljárásban közreműködő állami intézményrendszert, és az eddig elvégzett munka eredményei minden bizonnyal fokozatosan meg fognak mutatkozni remélhetőleg az elkövetkezendő fél évben.
Kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.