Völner Pál államtitkár mondta el a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját az Országgyűlés 2015. november 5-i ülésnapján.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!
A mindennapi életben egyre nagyobb teret nyernek különböző fejlett infokommunikációs eszközök és modern technológiák. Természetes igény, hogy ezek az újfajta kommunikációs formák valamilyen módon megjelenjenek az emberek életét jelentős mértékben érintő területeken. Ilyen terület az igazságszolgáltatás is, ahol az a cél, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen.
A polgári per során az elektronikus kapcsolattartásra irányadó rendelkezéseket az Országgyűlés már 2009-ben beiktatta a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései közé. A jogalkotó, látva azt, hogy az informatikai alkalmazások kiépítéséhez és a szükséges ismeretek megszerzéséhez hosszabb idő szükséges, több ízben módosította az elektronikus kommunikáció bevezetésének időpontját. A kötelező elektronikus kapcsolattartás bevezetésének 2015. július 1. napjára előirányzott határidejét a tisztelt Országgyűlés legutóbb 2016. január 1. napjára módosította.
A polgári perrendtartásról szóló törvény már jelenleg is számos, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó előírást tartalmaz. Ezek a rendelkezések egyebek mellett meghatározzák, hogy mely esetben van lehetőség az elektronikus kapcsolattartásra, és mely esetben kötelező az, továbbá az elektronikus kapcsolattartásra speciális rendelkezéseket írnak elő.
Az Önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy a zökkenőmentes indulás érdekében az informatikai, technikai lehetőségeket alapul véve pontosítsa, egyértelművé tegye és bővítse az elektronikus kapcsolattartás szabályait polgári perben. Fontosnak tartom arra is felhívni a figyelmet, hogy az elektronikus kommunikáció alkalmazása az igazságszolgáltatás területén nem hazai sajátosság; ez szervesen következik az Európai Unió jogfejlődéséből, a jog szerepéről vallott felfogásából. Az Európai Unió elkötelezett az elektronikus eljárás megvalósítása mellett a közigazgatási és az igazságszolgáltatási eljárásokban, ügyintézésben. Az elektronikus kapcsolattartás ugyanis számos olyan új lehetőséget nyújt mind az eljárást lefolytató, mind az eljárás igénybevevői részére, amelyek végső soron költségmegtakarítással járhatnak, és gyorsabb eljárást, hatékony jogérvényesítés lehetőségét biztosítják.
Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az elektronikus kommunikációt érintő szabályozás főbb pontjait röviden ismertessem.
A törvényjavaslat pontosítja a polgári perrendtartás hatályos, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait. Eszerint az elektronikus úton kapcsolatot tartó, az azonosítást biztosító és az általános nyomtatványkitöltő, azaz ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás igénybevételével tarthatják elektronikusan a kapcsolatot a bírósággal. A rendelkezésre álló és az Országos Bírósági Hivatal rendszerével összeköttetésben álló szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körében ez jelenleg ténylegesen az ügyfélkapu, illetve a hivatali kapu igénybevételével történő kapcsolattartást jelenti.
A törvényjavaslat által használt általános meghatározás biztosít arra lehetőséget, hogy ha a későbbiekben egyéb azonosításra és kapcsolattartásra szolgáló megoldási módok is kialakításra kerülnek, azok igénybevételével is eljárhassanak a felek.
A törvényjavaslat a hatályos polgári perrendtartásról szóló törvény előírásaihoz képest egyértelműbben határozza meg az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét. A törvényjavaslat a hatályos előírásokkal megegyezően a jogi képviselővel eljáró fél számára teszi kötelezővé az elektronikus kapcsolattartást. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek változatlanul választhatják az elektronikus úton történő kapcsolattartást, tehát nem kötelező a részükre. A hatályos szabályok kizárólag a kötelező jogi képviselet tekintetében adják meg a jogi képviselő fogalmát, ezért a törvényjavaslat meghatározza, hogy az elektronikus kapcsolattartás során ki minősül jogi képviselőnek. A kötelező elektronikus kapcsolattartás szempontjából ugyanazon személyi kört kell jogi képviselőnek tekinteni, mint a kötelező jogi képviselet esetében - ez garantálja azt, hogy az elektronikus ügyintézésből ne zárjuk ki a jogi képviselők azon körét, akik a kötelező jogi képviselet ellátására jogosultak.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás keretében a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kell elektronikus úton tartaniuk a kapcsolatot a bírósággal.
Erre, ha jogi képviselővel járnak el, jogi képviselőjük, ha pedig jogi képviselőt nem vesznek igénybe, a gazdálkodó szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjének ügyfélkapuján keresztül nyílik lehetőségük.
A közigazgatási szervek esetében a törvényjavaslat tisztázza, hogy akkor is kötelező számukra az elektronikus kapcsolattartás, ha nem mint gazdálkodó szervezet és nem mint a közigazgatási per alperese vesznek részt a perben, hanem mint egyéb, perben szereplő fél. A közigazgatási szervek, valamint azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek rendelkeznek vagy rendelkezhetnek hivatali kapuval, arra is lehetőséget biztosít a szabályozás, hogy választásuk szerint az ügyfélkapu helyett hivatali kapu igénybevételével tartsák a kapcsolatot a bírósággal. A két kapcsolattartási mód párhuzamos igénybevételére azonban nincs lehetőség. A törvényjavaslat az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét az ügyésszel is kibővíti, aki e kötelezettségének a Legfőbb Ügyészség hivatali kapuján keresztül tesz eleget.
Az elektronikus útra kötelezettek vagy az elektronikus kapcsolattartást választók tehát fő szabály szerint az ügyfélkapujuk vagy hivatali kapujuk igénybevételével tartják a kapcsolatot a bírósággal. Tekintettel arra, hogy az ügyfélkapu-hozzáférés kizárólagos jogosultság, a törvényjavaslat biztosítja a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetőségét. Vélelem megdöntésére azonban kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát a kérelmező önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni. A törvényjavaslat meghatározza a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás módját arra az esetre is, ha a képviselet ellátására több személy is jogosult.
A kézbesítési rendszer működőképességének biztosítása érdekében a törvényjavaslat rendelkezik a nagyméretű elektronikus beadványok részletekben való beküldéséről is. Meghatározásra kerül az elektronikus kapcsolattartás megszegésének jogkövetkezményeként a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása, valamint az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat perbeli hatálytalansága. Emellett az előírt kötelezettségek megszegése esetére további szankciót jelent pénzbírság kiszabása. Ezen jogkövetkezmények az elektronikus kapcsolattartás megfelelő érvényesülésének elősegítését szolgálják.
A fő szabály alóli indokolt kivételek nevesítése mellett a törvényjavaslat rögzíti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekre, valamint a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre irányadó sajátos kézbesítési és digitalizálási rendelkezéseket. Ezen rendelkezések szükségessége e perek sajátosságából adódik. Eszerint a felperes a keresetlevelet a közigazgatási határozat bírósági megtámadása esetén kizárólag az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél terjesztheti elő, illetve a birtokvédelmi határozat esetében a határozatot hozó jegyzőnél is előterjesztheti.
Az elektronikus kapcsolattartással összefüggésben végül engedjék meg, hogy felhívjam tisztelt képviselőtársaim figyelmét a következőkre. A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelyek a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti, valamint a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre, továbbá a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásra felmenő rendszerben írják elő az elektronikus kapcsolattartás kötelezettségét.
A szabályozás alapján azokban a perekben kell alkalmazni a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, amelyekben az alapügy, például a közigazgatási ügy 2016. január 1-jét követően indul. Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy az érintett jogalkalmazói körre a kötelezettségek fokozatosan és ne valamennyi, már folyamatban levő ügyben egy időben álljanak elő. Az átmeneti rendelkezések emellett elősegítik, hogy minél kisebb legyen azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben egyidejűleg megjelenik az elektronikus kapcsolattartás és a papír alapú kapcsolattartás is.
A polgári perrendtartásról szóló törvény kötelező elektronikus kapcsolattartásra irányuló rendelkezéseit az egyéb perek esetében akkor kell alkalmazni, ha a per 2016. január 1. napját követően indult. A törvényjavaslat megteremti továbbá az összhangot a kötelező elektronikus kapcsolattartás tárgykörében, a polgári perrendtartásról szóló törvény és az egyéb egyes törvények között.
Engedjék meg, hogy az elektronikus kapcsolattartással összefüggő szabályozás bemutatását követően áttérjek a törvényjavaslatnak a távmeghallgatás szabályait magában foglaló részére és röviden áttekintést adjak annak főbb tartalmi elemeiről. A polgári perrendtartásról szóló törvény hatályos szabályai még nem teszik lehetővé azt, hogy a felek és más perbeli személyek, így a tanúk, illetve a szakértőik távmeghallgatás útján is meghallgatásra kerüljenek, illetve kihallgatásra kerüljenek. Ugyanakkor ez a lehetőség jelentősen megkönnyíti azon személyek meghallgatását, akiknek a megjelenése a tárgyalás kitűzött helyén csak jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy többletköltséggel járna.
A törvényjavaslat ezért rögzíti a zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatás, kihallgatás szabályait. A zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatást a bíróság éppen a felsorolt indokok miatt abban az esetben rendelhetné el, ha a meghallgatandó fél vagy más perbeli személy megjelenése a bíróság székhelyén jelentős nehézséggel vagy aránytalan nagy többletköltséggel járna, illetve ha az célszerűnek látszik, különösen, ha az eljárás lefolytatását meggyorsítja.
A zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra vagy egy másik bíróságon, vagy egy egyéb, a zárt célú távközlő hálózat működésének biztosítására szükséges feltételekkel rendelkező szervnél rendelkezésre bocsátott helyiségben kerülhet sor. A távmeghallgatás során a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás helyszíne és a meghallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
A garanciális szabályok érvényesülése érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy a távmeghallgatás során biztosítani kell, hogy a tárgyaláson jelen levő résztvevők láthassák a zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben a meghallgatott személyt, valamint a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott tartózkodó valamennyi személyt.
Emellett olyan technikai feltételeket kell teremteni, hogy a távmeghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségnek minden pontja látható legyen. A zárt célú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben tartózkodó meghallgatott személy részére pedig biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás menetét.
A távmeghallgatás helyszínén nem tartózkodik bírósági alkalmazott, az azonosítás képi közvetítéssel történik. Emellett sor kerül a személyazonosító adatoknak a személyi adat- és lakcímnyilvántartást végző hatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal való összevetésére is, a nyilvántartásba való betekintéssel. A törvényjavaslat a menekültügyi határozatok bírósági felülvizsgálata iránti eljárásokban speciális szabályozást tartalmaz az azonosításra, mivel ezekben az ügyekben a meghallgatottak a körülmények sajátossága folytán nem minden esetben rendelkeznek személyazonosító okmánnyal. Az ő azonosításuk ezért akként történik, hogy a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor is rögzíteni kell a meghallgatott személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét.
Emellett a személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a hatósági eljárásban közölt adatokkal. A törvényjavaslat, tisztelt hölgyeim és uraim, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet is orvosol. Az Alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy az Országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló törvényben szabályozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő. Az alaptörvény-ellenesség az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azért áll fenn, mert a hivatkozott rendelkezések nem tartalmazzák, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása tárgyában is alakszerű határozattal, azaz végzéssel kell a bíróságnak döntenie.
Emellett azt sem írja elő a törvény, hogy az elutasítás okát a bíróságnak legkésőbb az ügydöntő határozatában meg is kell indokolnia. De mulasztás megszüntetését célozza a polgári perrendtartásról szóló törvény törvényjavaslat szerinti kiegészítése. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a polgári perrendtartás hatásköri szabályait is kiegészíti. Ennek célja, hogy a közhatalommal okozott kár és a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségijog-sértések miatti sérelemdíj megtérítése iránti perek azonos hatáskörű bíróság előtt legyenek elbírálhatóak.
A törvényjavaslat ezért rendelkezik arról, hogy a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségijog-sértések miatti sérelemdíj megfizetése iránt indított perek is a törvényszék hatáskörébe tartozzanak. Mindezeken túl a törvényjavaslat a közjegyzőkről szóló törvény módosításával rögzíti az eljárásban akadályozott közjegyző helyett eljáró közjegyző kijelölésének szabályait.
Ajánlom mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot a tisztelt képviselők figyelmébe, kérve ahhoz támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.