Völner Pál államtitkár mondta el a Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött elítélt személyek átszállításáról, kiadatásról és kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményekről szóló törvényjavaslatok expozéját 2015. november 18-án az Országgyűlésben. Leirat.
Tisztelt Országgyűlés!
Az előttünk lévő törvényjavaslatok célja Magyarország és a Kazah Köztársaság között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról, kiadatásáról, illetve kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmények kihirdetése. Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény célja a két ország közötti bűnügyi együttműködés erősítése, valamint az elítélt személyek átszállítására irányuló eljárás hatékonyabb szabályozása annak érdekében, hogy az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedésének elősegítése céljából saját államukban tölthessék le végrehajtandó büntetésüket.
Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény meghatározza az elítélt személyek átszállításának feltételeit és megtagadási okait, az eljárás lefolytatása érdekében megküldendő iratokat, rögzíti az átszállítási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, az átadás szabályait, az átvett ítélet végrehajtásának szabályait, rendezi a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat a felek között, valamint az elítélt személy irányába. Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény rendelkezik az átmenő szállításról, a nyelvhasználatról, a költségek viseléséről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról, a személyes adatok védelméről és a vitarendezésről.
A kiadatási egyezmény célja Magyarország és a Kazah Köztársaság vonatkozásában a kiadatási eljárás szabályainak megállapítása, fokozva ezzel a nemzetközi bűnüldözés és a büntetőjogi felelősségre vonás hatékonyságát. A kiadatási egyezmény meghatározza a kiadatási bűncselekmények körét, a kiadatás megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a kiadatási kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a kiadatási kérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, valamint rendezi a harmadik állam részére történő továbbadás, illetve a kiadatási kérelmek ütközésének eseteit.
A kiadatási egyezmény rendelkezik a specialitás elvének érvényesüléséről, az egyszerűsített kiadatásról, az előzetes letartóztatásról, a személy átadásáról, illetve annak elhalasztásáról, az ideiglenes kiadatás intézményéről, valamint az átmenő szállításról. A kiadatási egyezmény tartalmazza továbbá a tárgyak elkobzásáról, a költségviselésről, az adatvédelemről, a más nemzetközi szerződésekhez való viszonyról és a vitarendezésről szóló rendelkezéseket.
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény célja Magyarország és a Kazah Köztársaság közötti bűnügyi eljárási jogsegélyforgalom jogi kereteinek megteremtése. A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményben Magyarország és a Kazah Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen irányú megkeresés esetén bűnügyi jogsegélyt nyújtanak egymásnak. A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény meghatározza a jogsegélykérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, rögzíti a jogsegélykérelmek megküldésére és fogadására kijelölt központi hatóságokat, a jogsegélykérelem tartalmi elemeit és kötelező mellékleteit, továbbá költségviselési és adatvédelmi szabályokat tartalmaz.
Az egyes egyezmények kihirdetését törvényben szükséges megtenni, mivel az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit is érintő kérdésekben kell állást foglalni. Az egyezményben nem szabályozott kérdésekben a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései az irányadók. Az egyezmények csak akkor léphetnek hatályba, ha a részes államok saját nemzeti joguknak megfelelően kihirdetik az egyezmények rendelkezéseit.
Tisztelt Országgyűlés!
Kérem, hogy a tisztelt képviselők fogadják el a törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.