Völner Pál államtitkár Apáti János, Jobbik képviselőjének az igazságügyi miniszterhez benyújtott interpellációra válaszolt az Országgyűlés 2016. június 6-i ülésnapján. Leirat.

Tisztelt Ház! Képviselő Úr!

A képviselő úr interpellációjában több büntetőeljárást érintett, amelyek végkimenetelét a kormányon akarja számon kérni. Valamennyien tudjuk azonban, és ön is nagyon jól tudja, képviselő úr, hogy a hatalmi ágak szétválasztására tekintettel a kormánynak semmilyen befolyása nincs az említett ügyekre. A kormánynak nincs hatásköre arra, hogy folyamatban levő büntetőügyekben döntést hozzon, vagy az ügyekben a döntés meghozatalát bármilyen módon befolyásolja.

Mit tehet a kormány, hogy a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket? Szigorú büntetőpolitikát folytat, és ehhez megteremti a szükséges jogszabályi hátterét. Úgy gondolom, a kormány ezt meg is tette. 2013. július 1-jével lépett hatályba az új büntető törvénykönyv, amely egy fejezetben „Korrupciós bűncselekmények” cím alatt szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, amelyek közül egyesek büntetési tétele emelkedett.

Szigorodott a hivatali bűncselekmények megítélése is. Most csak néhányat említettem az új büntető törvénykönyv rendelkezései közül, és természetesen ezek a rendelkezések csak a büntető törvénykönyv hatálybalépését követően elkövetett bűncselekményekre alkalmazhatók.

Az, hogy a képviselő úr által előhozott bűncselekmények elkövetésekor hatályos büntető törvénykönyv mennyire volt szigorú, talán az akkori kormányon kellene számon kérni. Mindannyian tudjuk, hogy a büntetőjogban nincs visszaható hatály, tehát az újonnan hozott törvényeket nem lehet alkalmazni a korábbi esetekben.

Azt hiszem, abban mindannyian egyetérthetünk, hogy az igazságszolgáltatással szemben az egyik legfontosabb elvárás az, hogy az állampolgárok ügyeiben észszerű, lehetőleg minél rövidebb idő alatt döntés szülessen. Annak idején az ügyáthelyezés lehetőségét, ennek megteremtését pont ez a cél motiválta.

A törvénymódosítás az időlegesen egy-egy bíróságon jelentkező aránytalan munkateher megszüntetésére és ezzel az ügyek minél előbbi befejezésének elérésére bevezetett egy speciális kijelölési szabályt, amellyel az eredetileg illetékes bíróság helyett egy másik bíróság kaphatta meg az ügyeket intézésre. Ez egy kivételes körülmények között alkalmazható válságkezelő intézmény volt, de az Alkotmánybíróság döntése alapján nem volt megfelelő a megoldás. Nyilvánvaló, hogy amikor ezt a parlamentben itt elfogadtuk, nem tudtuk az Alkotmánybíróság későbbi döntését prognosztizálni, tehát az egy erős összeesküvés-elmélet, hogy bármiféle módosítás azért történt volna, hogy a büntetőeljárások megakadjanak, netán furcsa kanyarokat vegyenek.

Tény azonban, hogy továbbra is jelentős társadalmi igény mutatkozik a büntető igazságszolgáltatás hatékony működtetésére, a büntetőeljárások időszerű befejezése iránt. Biztos vagyok benne, hogy a kormány a büntetőjogi reformjainak utolsó elemével, az új büntetőeljárási törvénnyel meg is fog felelni majd ennek az igénynek, várjuk majd akkor a képviselő úr támogatását is ennek a törvénynek a vitája során.

És ha már a politikusbűnözést is emlegeti a képviselő úr, először egy kicsit mindenki a saját elveinek megfelelően is eljárhatna, hiszen a Jobbik korábban több alkalommal is politikusbűnözésnek minősítette az álláshalmozást, sőt a párt alapszabályában is tiltja azt. Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere ennek ellenére öt helyről közel 1 millió forintos fizetést vett fel. Ugyanígy említhetnénk Kovács Béla nevét, akit a végletekig védelmezett a Jobbik, és nem volt hajlandó vele szemben fellépni.

Tehát nemcsak mindig a büntetőjog normáit kellene figyelembe venni, ha politikáról beszélünk, hanem a saját pártunk háza táján is söprögetni kellene.

Köszönöm a figyelmüket.