Völner Pál államtitkár Hadházy Ákos (LMP) képviselő napirend előtti felszólalására válaszolt az Országgyűlés 2016. október 25-i ülésnapján. Leirat.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!

Azt hiszem, hogy nem ennek a kormányzatnak kellene ezeket a napirend előtti kérdéseket feltenni, hiszen a Fidesz azért alakult még 1988-ban, hogy véget vessen a kommunista rendszernek. Azért állt össze, hogy mi, fiatal demokraták újra szabad választásokat tarthassunk, Magyarország újra a szabad világ része lehessen, és igazságot szolgáltathassunk 1956 hőseinek és a kommunista diktatúra áldozatainak.

A mi felfogásunk szerint a kommunizmus elleni küzdelem erkölcsi indíttatású és morális természetű. Mi pontosan tudjuk, hogy milyen az, amikor egy rendszer üldözi a polgárait, hiszen mi is éltünk abban a rendszerben, bennünket is zaklattak, lehallgattak, telepítettek ügynököket, sőt gumibotozásra is sor került, akárcsak tíz évvel ezelőtt.

Nekünk nem kell bemutatni, hogy milyen volt a kommunizmus. A kormány elkötelezett a XX. századi önkényuralmi rendszerek bűneinek feltárásában. Emlékeztetnék mindenekelőtt arra, hogy az Alaptörvény U) cikke a következőket rögzíti: a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.

Ezzel az Alaptörvényben rögzített szabállyal válik lehetővé az, hogy átfogóan, megfelelő szervezeti keretben, kellő alapossággal feldolgozásra és megismertetésre kerüljenek hazánk múltjának jelentős, eddig a nyilvánosság számára széles körben nem ismert, súlyos visszaélésekkel és tragédiákkal terhelt fejezetei.

A szabályozásnak az a célja és csak az lehet a célja, hogy a múltat feltárja és a felelősökre és az elkövetett bűnökre rámutasson, de nem járhat azzal, hogy a múlt bűneinek elszenvedői számára további sérelmeket okozzon, emléküket sértse.

Ami az ügynöklisták dolgát illeti, egyrészt ezek a listák, valamennyien tudjuk, hogy nem teljesek. Emlékszünk akár csak a Dunagate-ügyre, ami a rendszerváltás hajnalán zajlott. Ebből kifolyólag erkölcsileg sem tehetjük meg, hogy egy hézagos listát hozzunk nyilvánosságra. Másik részről ezek az akták nem tesznek különbséget, ugyanis a beszervezettek között voltak aljas gazemberek, és voltak olyanok, akik áldozatnak is minősíthetők. Fontos megjegyeznünk, hogy aki kíváncsi arra, hogy a kommunista szolgálatok miket írtak róla, ezeket az aktákat kikérheti és betekinthet ezekbe. 

Az állambiztonsági múlt adatainak és iratainak megismerhetősége és kutathatósága, valamint nyilvánosságra hozatala már a hatályos jogban is részletekbe menően szabályozott, a következő három pilléren alapulva: egyrészt a megfigyelés alanya korlátlanul megismerheti és kutathatja a rávonatkozó iratokat, és nyilvánosságra hozhatja azokat más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével; másrészt teljeskörűen biztosított az anonimizált iratok megismerhetősége, kutathatósága és nyilvánosságra hozatala; végül pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága biztosítja a kommunista diktatúrák hatalmi működésének, a hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepének feltárását. Ez a szabályozási rendszer tehát az Alaptörvényben előírtak szerint szolgálja a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét.

Azt javaslom valamennyi parlamenti pártnak, hogy ha már ügynökökről van szó, azokat elsőként mindenki a saját soraiban keresse meg. A Jobbik például a mai napig nem szakította meg a kapcsolatot azzal az európai parlamenti képviselőjével, akivel szemben nem a múltban, hanem a jelenben, az elmúlt években bizonyítottan eljárás folyik kémkedés gyanújával. A tények azok tények, bármennyire is nevetnek ezen folyamatosan. Talán illene a jelenre is figyelni és nem csak a múltat kutatni.

Köszönöm a figyelmet.