Völner Pál államtitkár az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorának vendége volt 2018. február 13-án. Leirat.
Mv: A stúdióban pedig már itt ül velem szemben Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó estét kívánok államtitkár úr!
Völner Pál: Jó estét kívánok!
Mv: Ugye eddig kérdés volt, hogy szükséges lesz-e a szigorítás, vagy mondjuk az eredeti törvényszöveg az elegendő lesz-e a kívánt eredmény eléréséhez. Miért döntöttek úgy, hogy szigorított formában terjesztik be az Országgyűlés elé a Stop Sorost?
Völner Pál: Egyrészt nyilvános vitára bocsátottuk az eredeti tervezetet, több mint hatszáz észrevétel érkezett ezzel kapcsolatban, ezeknek a zöme abba az irányba hatott, hogy szigorítani kell. Azonkívül egy pontosabb beazonosítást tesz lehetővé ez a fajta engedélyezési eljárás, ami az új megfogalmazásba bekerült. Tudjuk, tavaly nyáron is a külföldről finanszírozott szervezetek regisztrációs kötelezettségénél egy olyan kijelentés hangzott el, hogy ez az egész civil szférát sújtja, tudjuk, ez mintegy hatvanezer szervezetről beszélünk, nem éri el a százat ezeknek a szervezeteknek a száma. Ugye az engedélyezési eljárás pedig azonnal beazonosíthatóvá teszi, a belügyminiszter számára lehetőséget nyújt arra, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálatokon keresztül megvizsgálja ezeket a szervezeteket, azokat a személyeket, akik ott ténykednek, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot. És gyakorlatilag megalapozott döntést tud hozni ezekben az ügyekben.
Mv: De hogy, tehát milyen adatokat kell majd beszolgáltatniuk magukról vagy a szervezetük tevékenységéről? A pontosabb beazonosításra gondolok.
Völner Pál: Hát gyakorlatilag meghatározza a törvény, hogy mely tevékenységek minősülnek szervezésnek, finanszírozásnak, illetve támogatásnak, mik azok a kritériumok, amelyek mentén ezt el lehet dönteni. És azok a tiltott tevékenységek is felsorolásra kerülnek, amelyek nem tartozhatnak bele ebbe a körbe, amelyek már gyakorlatilag illegális tevékenységet jelentenek.
Mv: Itt a társadalmi vita során volt egy tipikus példa, ami sokszor felmerült, például hogy jogi segítségnyújtás az ilyen tevékenységnek minősül?
Völner Pál: A jogi tevékenységnyújtás az korábban sem minősült illegális tevékenységnek, nyilvánvaló, hogy jogvédelemre mindenki jogosult, aki jogi eljárásban vesz részt. Ami belekerült viszont a törvénybe, hogy a jogalkalmazóknak vagy a jogalkalmazási folyamatoknak a befolyásolása az nem lehetséges, tehát az egy olyan folyamat, amely gyakorlatilag kimeríti azt a kört, hogy nem végezhetik ezek a szervezetek.
Mv: Ez a gyakorlatban mit jelent?
Völner Pál: Gyakorlatilag ennek a határait nagyon nehéz pontosan meghúzni, hiszen tudjuk, a büntető törvénykönyv is védi az igazságszolgáltatásnak a tisztaságát. Ugyanakkor vannak olyan határterületek, akár gondolhatunk olyan tanfolyamokra, workshopokra, agitációra, információs anyagokra, amelyek nagyon célzottan, nagyon szelektíven próbálják a döntéshozókat befolyásolni, és ez mind-mind ebbe a körbe fog tartozni.
Mv: Az egyik legfőbb változás, amire ön is utalt, hogy nem regisztrációs kötelezettséget, hanem engedélyhez kötöttséget írnának elő a Stop Soros törvénycsomagban ezeknek a szervezeteknek. A cél az, legalábbis így jelölték meg, hogy Magyarországon migrációt szervezni, támogatni, finanszírozni csak engedély birtokában lehessen, ugye ezt az engedélyt a Belügyminisztérium adhatja ki. Engedéllyel lehetne migrációt szervezni és finanszírozni?
Völner Pál: A migrációnak gyakorlatilag többféle ága van. Ugye a közelmúltban is volt egy vita arról, hogy tavaly 1300 oltalmazott bejutott Magyarország területére. Nyilvánvaló, hogy azokat az embereket el kell látni, és segíteni kellett nekik, tehát lehet olyan legális lába egy migrációnak, ami elképzelhető. De maga a törvény arról szól, hogy akár a több százezres tömegekben érkező bevándorlóknak a segítsége az nem tartozik ebbe a körbe, s azok, akik ezzel foglalkoznak, azok nem kaphatnak engedélyt.
Mv: Azt megkérdezhetem, hogy mit vizsgálna a Nemzetbiztonsági Szolgálat? Tehát hogy milyen átvilágításon esnének át ezek a szervezetek?
Völner Pál: Természetesen. Gondolom, hogy megvizsgálják a hátterüket, megvizsgálják azoknak a személyeknek az életútját, korábbi cselekedeteit, foglalkoztak-e ilyesmivel ezen a területen, melyik volt illegális rész, melyik volt legális rész, tehát nyilvánvaló, hogy ez egy szakmai kérdés, tehát én teljes körűen ezt nem tudom feltárni.
Mv: Csak azért kérdeztem, hogy eddig ezt megtehették, vagy eddig erre nem volt lehetőségük, és a törvénymódosítás teszi lehetővé, hogy ezeket a szervezeteket...?
Völner Pál: A Nemzetbiztonsági Szolgálatoknak elég széleskörű feljogosítottsága van, hogyha a nemzetbiztonság szempontjából kockázatos folyamatokat, személyeket vizsgálják. Hogy ezek az adatok hogyan használhatók föl és milyen formában és nevezetesen egy ilyen eljárásban, ahhoz viszont kell a nemzetbiztonsági törvényt módosítani.
Mv: Hogyha megbuknak ezen az átvilágításon egyes szervezetek, az mit jelent, hogy nem szervezhetnek a továbbiakban migrációt, nem folytathatnak migrációt segítő tevékenységet, vagy pusztán betiltják a tevékenység végzését?
Völner Pál: Szerintem ebben az esetben a belügyminiszter valószínűleg nem ad ki engedélyt, és hogyha nem ad ki engedélyt a Belügyminisztérium, akkor az azt jelenti, hogy automatikusan nem foglalkozhatnak ezzel a területtel. Ha pedig illegálisan foglalkoznak vele, már engedély nélkül, úgy értem az illegális tevékenységet, akkor pedig az ügyésznek fel kell lépnie, figyelmeztetnie kell ezeket a szervezeteket, töröltetnie kell az adószámát, ha továbbfolytatják, akkor mintegy 1 millió 800 ezer forintnyi bírságot szabhatnak ki, illetve a bíróság előtt végső soron kezdeményezhetik a szervezetnek a törlését.
Mv: A Magyar Helsinki Bizottság múlt hét csütörtökön elküldte az állásfoglalását a Stop Soros törvénytervezetről, na, most ez a civil szervezet például a közleményében azt írja, hogy a készülő szabályozás elfogadhatatlan, és alkotmányosan védhetetlen, mivel politikai célokat szolgál. Ön szerint van olyan része a törvénycsomagnak, amely mondjuk az alkotmányosság próbáját nem állja ki, vagy ami mondjuk kérdéses lehet?
Völner Pál: Nyilvánvalóan figyelünk a törvényalkotási folyamatban, hogy az alkotmányossági követelményeknek megfeleljünk. Természetesen ez is mindig értelmezés kérdése is lehet, hogy hol húzódnak azok a határok, ameddig be lehet avatkozni akár a szervezeteknek a működésébe. De azt hiszem, hogy ez annyira kiemelt fontosságú társadalmi, nemzeti, nemzetvédelmi cél, hogy miután kétharmados törvényről van szó, az ellenzéki pártok is felülemelkedhetnek a kampányacsargásain, és gyakorlatilag, amit hangoztatnak, hogy őszerintük is kell a kerítés, hogy egyébként nincs is migrációs probléma, ezt elősegíthetik ennek a törvénynek a megszavazásával.
Mv: Most az ő támogatásuk nélkül nem is menne át ez a törvénymódosítás?
Völner Pál: A nemzetbiztonsági szervezetekre vonatkozó része nyilván nem menne át, hiszen ezek kétharmados törvények.
Mv: Mi lesz a törvényjavaslat sorsa, mikor iktatják be, vagy mikortól léphet életbe?
Völner Pál: Ma került benyújtásra a parlamentbe, most lesz egy kihelyezett kormánypárti frakciószövetségi ülés, ahol nyilván áttárgyaljuk ennek a részleteit, és a parlamenttől kérjük, hogy a menetrend szerint a lehető leghamarabbi időn belül tárgyalja meg és vigye végig ezt a törvényjavaslatot. Amit hozzá kell tenni, természetesen miután még parlamenti szakaszban is lehetnek módosítások, tehát nyilván ezt is meg kell még tárgyalni.
Mv: Nos, a Magyarországon működő NGO-k tevékenysége szerteágazó, tehát nemcsak az illegális migráció melletti lobbitevékenység vagy egyéb tevékenységben merül ki, például a már említett Helsinki bizottság, aki ugye Soros Györgyhöz köthető és a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott szervezet, érzékenyítő tréningeket tartott a bíróságokon, és tart talán a mai napig. Erről nincsenek pontos információink. Vizsgálták például a bíróságokon tevékenykedő civil szervezeteket?
Völner Pál: A bíróságok autonómiát élveznek, tehát ezt a bíróságoknak maguknak kell vizsgálniuk, hogy a saját szervezetükön belül mi történik, erre az igazságügy-minisztériumnak nincs kompetenciája. Természetesen, ha bűncselekmény gyanúja merül föl, vagy olyan súlyú a kérdés, akkor más jogszabályok alapján vannak erre jogosult szervezetek, amelyek eljárhatnak. De mindenképpen, amit említettem, a törvényjavaslat is foglalkozik a jogalkalmazói befolyásolással, aminek mint említettem, lehetnek puhább, lágyabb formái, de természetesen ez beletartozhat, és a tevékenység vagy az engedély kiadásánál ez mindenképp egy mérlegelendő szempont.
Mv: Arról is beszélt a minap, hogy az utóbbi időben politikai indíttatású támadás érte a bíróság igazgatási szerveztet. Nem ragadtatta el egy kicsit magát? Pontosan mire célzott, vagy milyen jelenségre, hogyha nem az NGO-król beszélt?
Völner Pál: Több ága van a dolognak. Gyakorlatilag a bíróságokon belül, mint minden szervezeten belül, zajlanak választások, zajlanak viták, nyilvánvalóan hierarchikus szervezeti kérdések vannak, amelyeket tiszteletben kell tartani. És gyakorlatilag ezeket időnként megpróbálják úgy felnagyítani és politikai köntösben megjelentetni egyrészt a sajtó részéről, másrészt vannak olyan szervezetek, amelyek kimondottan, hogy úgy mondjam, specializálódnak erre. Vannak olyan törekvések, hogy kielemzik a bírósági döntéseket, hogy gyakorlatilag olyan, Amerikában már létező programokat futtassanak, hogy melyik bírónál hogyan kell gyakorlatilag jobb eredményeket elérni. És ha ez erre a területre is kiterjed, akkor ez azt jelenti, hogy az abba a kategóriába tartozik, ami engedélyezhető engedély kiadását megakadályozná.
Mv: No, hogyha mondjuk a Stop Soros törvényjavaslat kiterjeszthető az igazságszolgáltatásban ténykedő civil szervezetek működésére, illetve ténykedésére is, és megállapítható, hogy mondjuk akár az érzékenyítő tréninget, akár ez a bíróságfigyelő rendszer, amit ön is említett, de tudunk például kis füzetecskéről, ami iránymutatást ad a bíráknak arra vonatkozóan, hogy egyes típusesetekben hogyan érdemes ítélkezniük, tehát hogyha mondjuk ezek nem csúsznak át a próbán vagy nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek garantálni tudják az igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor kinek kell lépnie? Az Igazságügyi Minisztériumnak, vagy az Országos Bírói Hivatalnak? Tehát ki hivatott arra, hogy rendezze az állapotokat?
Völner Pál: Egyértelműen a jogalkalmazási kérdésekben ugye a Kúriának van meg a maga iránymutató szerepe. Szervezeti kérdésekben természetesen az OBH-nak, ha szervezeti kérdésekről van szó. S amennyiben a jogszabályi védelmet kell fokozni, kibővíteni, akkor pedig megvan természetesen a minisztériumnak az előkészítő szerepe és a kormányzatnak, de ezeket törvényben kell szabályozni, ami a bíróságot érintő szervezeti intézkedéseket vagy pedig szabályokat illeti.
Mv: Államtitkár úr, köszönöm szépen, hogy itt volt.
Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.