Völner Pál államtitkár Fülöp Erik (Jobbik) kérdésére válaszolt az Országgyűlés 2018. július 2-i ülésnapján. Leirat.
Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház!
Éppen ez a kormány volt az, amely 2010 után szigorította a büntető törvénykönyvnek az állatkínzásra vonatkozó tényállását, és akkor alakult ki a 2, illetve 3 év kiszabható börtönbüntetésnek a mértéke; az emberölés 5 éves alapesetével összevetve, azt hiszem, arányaiban kifejezi azt, hogy súlyosan büntetendő minden ilyen cselekmény.
De hogy az alkalmazásról is néhány szót ejtsünk: a Nyíregyházi Törvényszék másodfokú tanácsa április 6-án 8-8 hónap börtönbüntetésre súlyosbított két vádlott esetében állatkínzás bűntette miatt első fokon kiszabott 4-4 hónap fogházbüntetést, és ezt gyakorlatilag amiatt, mert olyan kegyetlenséggel tartottak egy kutyát. Április 10-én az Egri Törvényszéken mint visszaesőt jogerősen 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítéltek egy elkövetőt, igaz, 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztették. A Veszprémi Járásbíróság 2017. szeptember 4-én 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélt egy elkövetőt, aminek a végrehajtását 2 évre felfüggesztették. A Szegedi Törvényszék 2017. december 20-án 2 évre mindkét vádlottat szintén egy állatkínzási ügyben elítélte, amelyet próbaidőre 3 évre felfüggesztett.
Látható, hogy az a törvényalkotási folyamat, amely szigorította az állatkínzásnak a büntetési tételeit, a bíróságok gyakorlatában is most már egyre jobban érvényesül, és nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a társadalmi szemléletformálás, a nevelés, az állattartás körülményeinek az ellenőrzése legalább olyan fontos tényezők, mint a végső érv, a büntető törvénykönyvnek az alkalmazása.
Köszönöm.