Völner Pál államtitkár az M1 Ma este című műsorában beszélt a Stop Soros törvényjavaslatról. Leirat.
Mv: Folytatjuk a Ma estét az M1-en. Tovább szigorítja a kormány a Stop Soros törvénycsomagot. Amióta nyilvánosságra hozták a tervezetet, több mint hatszáz módosító javaslat érkezett. A kormány ezeket megtárgyalta, és ahogy mondták, szigorított formában benyújtották az Országgyűlésnek. Nézzük, hogy mi változott az eredeti javaslathoz képest. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a vendégünk. Jó estét kívánok, államtitkár úr!
Völner Pál: Jó estét kívánok!
Mv: Kezdjük talán azzal, hogy a hatszáz beérkezett javaslatból, véleményből mennyi volt az, amelyik egyértelműen elutasította magát a törvényt?
Völner Pál: Hát jó néhányan a sajtóban is deklarálták, hogy ilyen értelmű hozzászólást fűztek a tervezethez, de valahol itt meg is áll az ilyen kategorikus elutasításoknak a száma.
Mv: Elég kemény javaslatokat fogalmaztak meg, a 25%-os határvédelmi illeték helyett 150%, Büntető törvénykönyv szigorítása, érintett szervezetek csak magyar bankoknál vezethessenek számlát. Ezek valamilyen módon belekerültek a törvénybe? A 25%, az nem változott.
Völner Pál: Természetesen az alapvető célt kellett szem előtt tartani, hogy azok a nemzetbiztonsági, vagy a nemzet védelmét szolgáló szempontok érvényesüljenek. És ehhez a minimális küszöböt kell megtalálni. Tehát ezen túlmenő szigorításokat nem célszerű bevezetni, mivel az eredmény az, ami indokolja, hogy megszületik ez a szabályozás. Én nagyon jónak tartom, hogy most engedélyezési eljárás jött be a regisztráció helyett, ugyanis tavaly volt egyfajta riogatás, hogy itt az összes civilt megbélyegzik, és mi minden történik majd velük ezek után. Tudjuk, hogy nem történt, de egy nagyon szűk kör, aki tényleg ezzel akar foglalkozni, kizárólag azokra vonatkozik ez a fajta szabályozás. És most nem tudják az egész civil társadalmat maguk mögé állítani, hogy ők erre hivatkoznak, hogy itt mindenkit sújtani fog ez a fajta szabályozás.
Mv: Na jó, ez egy nagyon izgalmas dolog. Tehát hogyha van egy szervezet, önmagát civilnek valló vagy civil szervezet, amelyik azt mondja, hogy márpedig én segíteni akarom a migránsokat, akkor oda kell menni a Belügyminisztériumhoz, és ki kell tölteni egy bulletint, hogy kérem szépen, én migrációszervezéssel akarok foglalkozni?
Völner Pál: A szabályos formái, azok majd egy kormányrendeletben kerülnek szabályozásra, hogy milyen formában történik ez a fajta benyújtása az igénynek, és a belügyminiszternek lesz egy olyan jogköre, természetesen egy nemzetbiztonsági vizsgálatot követően, hogy engedélyezi ezt a fajta tevékenységet, vagy pedig nem engedélyezi.
Mv: Mi van, hogyha nem jelenti? Ezek a szervezetek, amelyek kifogásokat fogalmaztak meg a törvénnyel kapcsolatban, illetve elutasították, azok nagy része nem is regisztrált. Miből gondolják, hogy akkor az engedélyezési eljárásnak alávetik magukat?
Völner Pál: Hát természetesen a törvénynek van egy olyan része is, ami azt szabályozza, hogy akik nem jelentik be és úgy folytatnak ilyen tevékenységet, azok milyen szankciókkal számolhatnak. Ilyen esetbe, ha bejelentésre az ügyészség tudomást szerez róla, akkor felhívja őket egyrészt a tevékenység abbahagyására, másrészt pedig a NAV felé intézkedik az adószámok törlése iránt, ami azért egy elég kemény lépés. Ha ezt követően sem hagyják abba, akkor pedig bírságot is szabhatnak ki.
Mv: Onnantól kezdve, ha nincs adószám, gazdasági bűncselekmény, hogyha folytatják a tevékenységet.
Völner Pál: Hát a gazdasági tevékenység, illetve hát akkor a pénzforgalmi mozgások is egy kissé elnehezednek. És 1,8 millió forintos bírság is kiszabható, és ha továbbra sem hagy fel, akkor természetesen a bíróságnál kezdeményezheti az ügyészség a szervezetnek a törlését.
Mv: Azt, hogy ugye ezt az engedélyt megkapja a belügyminisztertől, ön mondta, hogy nemzetbiztonsági átvilágításnak kell alávetnie magát. Ehhez viszont a nemzetbiztonsági törvényt is módosítani kell. Az viszont kétharmados.
Völner Pál: Természetesen kétharmados, mivel alapvető jogokat érintő szabályozásról van szó. Ezért is mondtuk azt, hogy ez egy nemzeti ügy. Tehát hogy gyakorlatilag Magyarország hogy őrizheti meg a szuverenitását, ebben a kérdésben csak a mi szabályozásunk, csak a mi parlamentünk döntése alapján történhessen bevándorlás. És hát ezt szerintem alapvetően az ellenzéki pártoknak is el kell fogadni, és kellő bölcsességgel kell rendelkezniük ahhoz, hogy mondjuk a kampányérdekeiket felülkerekedjenek és megszavazzák ezt a fajta szabályozást.
Mv: Jól értem, hogy akkor gyakorlatilag egyfajta vízválasztóként is értékelhetjük ezt a passzusát a törvénynek?
Völner Pál: Így is nevezhetjük, lakmuszpapírnak is nevezhetjük. Tehát tudjuk, hogy mindenféle nyilatkozatok hangzanak el a kerítésnek a meglétéről, lebontásáról, hogy erre nincs szükség, vagy a jelen helyzetben ez nem lehetséges, ugyanakkor ez egy olyan, valóban megmutatja azt, hogy ki mennyire beszél őszintén ebben a kérdésben.
Mv: Már a parlament előtt van a törvény, tehát a törvénytervezetet benyújtották, ugye?
Völner Pál: A mai napon került benyújtásra, és gyakorlatilag most még lesz egy kihelyezett kormánypárti frakcióülés, ahol a menetrendjét megvitatják nyilvánvalóan a KDNP és a Fidesz képviselői, és ezt követően kezdődhet majd el a parlamenti vita, ahol még további módosítások is lehetségesek, természetesen.
Mv: Tehát gyakorlatilag a jövő héten már akkor elkezdődik a vitája magának a törvényjavaslatnak.
Völner Pál: A pontos parlamenti menetrend még nem állt össze, tehát még nem is küldte ki ezt a képviselőknek a parlament. Nyilván megvárják ezt a kihelyezett frakcióülést is, de az én számításaim szerint a jövő héten elkezdjük ennek a vitáját.
Mv: Beszéljünk egy picit arról, amiben viszont nincs változás. Ugye a külföldről érkező adományoknál marad az illetékkötelezettségi előírás, és ugye a határzónától való távol tartásra vonatkozó rész sem szigorodott.
Völner Pál: Igen, ez egy szerintem kellően...
Mv: Ami egyébként is szigorú.
Völner Pál: Elég szigorú igen, tehát ez akartam említeni én is. Tehát gyakorlatilag a 25%-os illetékmérték azért a mai adózási környezetet tekintve jelentősnek nevezhető. Tudjuk, ez határvédelmi célra fordítandó bevétele lenne az államnak. A másik pedig a nyolc kilométeres távolságtartás, pontosan definiálva lesz a törvényben, hogy milyen cselekményeket nem lehet végezni. Ez gyakorlatilag a határmegfigyelés és egyéb módozatok felsorolásra kerülnek. Ebben az esetben nyolc kilométernél közelebb nem mehet a határhoz. Vagy ha külföldi állampolgárról van szó, akkor akár az ország területéről is el lehet távolítani.
Mv: 25%-os illetékkötelezettség, ez gyakorlatilag mindenkire vonatkozik, aki külföldről egy meghatározott összegen felül támogatást kap, ugye?
Völner Pál: Ez, akik külföldről ilyen célra támogatást kap, arra vonatkozik. Tehát azokra a szervezetekre, akik külföldről támogatottak, de igazolni tudják, hogy valóban humanitárius, szociális, vallási célra fordítják ezeket az adományokat, azoknak nem kell ezt megfizetniük.
Mv: Tehát például az olyan nagy segélyszervezeteknek, mint például a Vöröskereszt, vagy lehetne még sorolni, akik valóban humanitárius dolgokat tesznek, azoknak nem kell ebben az esetben fizetni.
Völner Pál: Tehát említettem, ami nem a migráció támogatására fordítandó összeget jelenti, azt nem kell megfizetni utána az illetéket.
Mv: Egyetlenegy kérdés. Hogyan döntik el, hogy az az összeg a migráció támogatására fordítódott?
Völner Pál: A szervezetek számolnak el az összegekkel, tehát ők igazolják azt, hogy milyen célra fordították.
Mv: Na de ha nem regisztrálnak és nem kérvényeznek?
Völner Pál: Említettem ott a szankciórendszert, tehát hogyha egy adószámtörlés bekövetkezik, bírságolás, vagy netán a szervezet törlése, akkor nem tudnak legálisan pénzeket mozgatni.
Mv: Hát mindenesetre érdekes. Köszönöm, hogy eljött!
Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!