Kormányportál

Répássy Róbert államtitkár az M1 Ma reggel című műsorának vendégeként a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményével kapcsolatos tervezett változtatásokról beszélt 2014. szeptember 23-án.

Mv: Öt év után idén januárban hirdetett elsőfokú nem jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék az úgynevezett ároktői banda ügyében. A három életfogytiglanra ítélt vádlott közül ketten soha nem szabadulhatnak. Harmadik társuk legkorábban harminc év múlva helyezhető feltételesen szabadlábra. A hattagú banda tagjai mind büntetett előéletűek. 2008 és 2009 között tucatnyi alkalommal támadtak rá magatehetetlen idős emberekre, és olyan brutálisan megkínozták őket, hogy ketten bele is haltak a bántalmazásba. A közvéleményben korábban nagy felháborodást keltett, hogy súlyos, életelleni cselekmények elkövetésével vádolt gyanúsítottak szabadlábra vagy házi őrizetbe kerültek az előzetes, maximum négy éves határidejének lejárta után az elhúzódó bírósági tárgyalások miatt. Már az előző Fidesz-kormány hivatalba lépése után bejelentették, hogy konkrét és azonnali lépéseket tesznek azért, hogy érezhetően javuljon a közbiztonság. Idén ugyanakkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megalázó bánásmódnak és az emberi jogok európai egyezményével ellentétesnek mondta ki a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés intézményét. A Ma reggel vendége Répássy Róbert az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó reggelt kívánok államtitkár úr!

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!

Mv: No. Hát itt van egy ilyen megállapítás, hogy ugye az Emberi Jogok Európai Bírósága részéről, hogy ez egy megalázó bánásmód. Nyilván ugye az alaptörvényben benne van, hogy erőszakos bűncselekmények miatt életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabható. Így aztán az Alkotmánybíróság – mivel az alaptörvényben benne van – ezt nem nagyon tudja vizsgálni, maximum azt tudja megtenni, hogy fölkéri a Parlamentet, hogy hozza összhangba ugye az európai emberjogi bíróság döntését a magyar jogrenddel. De hát itt azért, itt – ahogy Trócsányi miniszter úr is mondta – itt a reményről van szó, hogy akit teljes élethosszig ugye szabadságvesztéssel sújt a bíróság, annak van-e olyan reménye, hogy egyszer kijöhet? Ez most fölmerül a kérdés, hogy ezt önszántából kérvényezheti – eddig is megtehette a kegyelmi kérvénnyel – most viszont létrejönne egy olyan testület, amely magától vizsgálná ezt felül. Pontosan hogyan?

Répássy Róbert: Itt arról van szó, hogy van-e ahhoz joga egy elítéltnek, hogy időnként felülvizsgálják a szabadlábra helyezését, és mi ennek egyetlen egy módját látjuk – mármint az igazságügyi tárca – mégpedig a kegyelem útján, hiszen a bíró azon döntését, hogy kizárja a feltételes szabadságra bocsátásból az elítéltet, azt csak a kegyelmi döntés írhatja felül, mert a kegyelmi döntés ugye a bírói ítéleteket is megváltoztathatja. Az az elképzelés, amely a kormány elé fog rövidesen kerülni, hogy a kegyelmet, a kegyelem lehetőségét az úgynevezett tényleges életfogytiglanra ítéltek esetén automatikusan, tehát hivatalból meg kellene vizsgálni egy bizonyos idő eltelte után. Javaslatunk szerint negyven év után. Tehát úgy, ahogyan most is van arra lehetőség, hogy valakit úgy ítéljenek el életfogytiglanra, hogy negyven év múlva szabadulhat legkorábban, ennél korábbi időpontban még a kegyelem lehetőségét se nagyon látjuk megvizsgálhatónak, legalábbis hivatalból nem látjuk megvizsgálhatónak. Mert egyébként valóban – úgy, ahogy Ön mondta, hogy – kérvényezheti, tehát bármikor kérvényezheti az elítélt a kegyelmi jogkör gyakorlójánál, a köztársasági elnöknél, hogy kegyelmet kapjon. Itt ebben a javaslatban egy várhatóan bírákból álló bizottság vizsgálná meg, hogy a kegyelem előfeltételei adottak-e, de a köztársasági elnök joga maradna továbbra is bármilyen előkészítő döntések, előkészítő vizsgálatok után is a köztársasági elnök joga maradna, hogy döntsön a kegyelemről.

Mv: Megmaradna ugyanúgy, mint most az igazságügyi miniszter ellenjegyzése is?

Répássy Róbert: Igen, hiszen a köztársasági elnök alkotmányos jogállásából az következik, hogy bizonyos döntéseihez a kormány tagjának az ellenjegyzése szükséges. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az igazságügyi miniszter érdemben vizsgálná például a bírói bizottságnak az álláspontját, hanem azt jelenti, hogy ha a bírák javaslatot tesznek a kegyelem gyakorlására, akkor ezt az igazságügyi miniszter továbbítja a köztársasági elnöknek.

Mv: Lesz egy ilyen magatartási kívánalomsor a terheltek felé, akik ugye teljes életfogytig tartó szabadságvesztésüket töltik? Tehát le lesz írva egy kódex, hogy hogy kell viselkedni, miképp kell a börtönszabályzatnak vagy fegyház-szabályzatnak – bocsánat – megfelelni, hiszen ez fegyházban történik ennek a végrehajtása?

Répássy Róbert: Szeretném világossá tenni, hogy mi a különbség. A feltételes szabadságra bocsátás és a kegyelem között. Itt a kegyelmi döntés arról is szólhat, hogy az örökre, az élete végéig a feltételes szabadságra bocsátásból kizárt személy esetén esetleg ezt a kizárást mellőzik. Ami nem azt jelenti, hogy szabadságra bocsátják, hanem azt jelenti, hogy megvizsgálható később a feltételes szabadságra bocsátása. Tehát azért itt a kegyelmi jogkörnél sokkal szélesebb a mozgástér, és éppen ezért amikor majd egy automatikus felülvizsgálat során megvizsgálják azt, hogy minek kell megfelelnie az elítéltnek, akkor természetesen azt vizsgálják meg, hogy például a tényleges életfogytiglant fent kell-e tartani? Olyan súlyú volt-e a bűncselekmény, hogy olyan-e az elkövető személyisége, ami miatt fent kell tartani a tényleges életfogytiglant?

Mv: Tehát ez ugyanúgy fog történni, mint eddig, tehát létrejön ez a bizottság, ami egy ad hoc bírókból áll, tehát gondolom büntetőbírókból – teljes mértékben ugye érthető – és majd a tervezetnek megfelelően hiába küldünk vagy küld a bíróság valakit élete végéig – tehát pontosabban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéli, és a feltételes szabadságra bocsájtás lehetőségét kizárja. Na most ez szűnik majd meg.

Répássy Róbert: Igen.

Mv: Hanem ehelyett lép be ez a testület, amely mondjuk akár negyven év, vagy harmincöt vagy negyvenöt év után gyakorlatilag magától megvizsgálja, hogy feltételesen szabadlábra bocsátható-e?

Répássy Róbert: Nem, épp ezt akarom mondani, hogy az a különbség az, hogy úgy is dönthet a köztársasági elnök, hogy – a bírói bizottság véleménye alapján, hogy – a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségétől való megfosztást, azt megszünteti, és akkor még mindig el kell telnie jó néhány évnek ahhoz, hogy valaki feltételes szabadságra bocsátható legyen. Tehát negyven év után ez az automatikus kegyelmi eljárás egyáltalán nem biztos, hogy azt eredményezi, hogy szabadlábra kerül, csak legalább megkapja azt a lehetőséget, hogy valaha még az életben feltételes szabadságra kerül.

Mv: És úgy tudom, hogy nem a Btk-ban lesz, hanem a büntetés-végrehajtásról szóló törvényben lesz szabályozva.

Répássy Róbert: Igen, ezek a büntetés-végrehajtás speciális szabályai, kegyelmi rendelkezések.

Mv: Államtitkár úr, tisztelettel köszönöm, hogy itt járt nálunk. Várjuk legközelebb is!

Répássy Róbert: Köszönöm szépen!