Ha ezen az úton megyünk tovább, akkor az Európai Bizottságnak is el kell ismernie, hogy a magyar igazságszolgáltatás ép és egészséges és egy jogállamhoz méltóan működik – hangsúlyozta Répássy Róbert az Európai Bizottság napokban megjelent igazságügyi eredménytáblája kapcsán 2015. március 10-én a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Mv: Háromnegyed nyolc lesz két perc múlva. Magyarországon az elmúlt években fokozatosan javult az igazságszolgáltatás függetlenségének a társadalmi megítélése. Ez derül ki az Európai Bizottságnak egy friss elemzéséből. A stúdióban az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Répássy Róbert. Jó reggelt kívánok!
Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!
Mv: Ez egy friss elemzés, különböző skálák alapján mérlegelik a helyzetet. És ugye itt a társadalmi megítélés szempontjából. Ami bizonyos értelemben egy hátba veregetés Brüsszelből. Ez nem feltétlenül volt az elmúlt időszakban túl pozitív kép.
Répássy Róbert: Ez így van. Ez a felmérés, ez az úgynevezett igazságügyi eredménytábla ékes cáfolata azoknak a kritikáknak, amelyeket mind hazai, mind nemzetközi szervezetek megfogalmaztak a bírósági függetlenséggel kapcsolatban. Azt tudni kell, hogy ez az úgynevezett igazságügyi eredménytábla harmadik alkalommal került kiadásra. Az első alkalommal talán emlékezetes Viviane Reding biztosasszony kommentálta ezeket az eredményeket. Azok 2010-es adatok voltak. Ezek most 2013 és 2014-es adatokból vontak le ilyen következtetéseket. És három alapvető mutatója van ezeknek az igazságügyi eredményeknek. A hatékonyság, a minőség és a függetlenség területén. És amiről most beszélgetünk, az a függetlenségi mutató. Ebben 16 helyet javított Magyarország egy világranglistán. Azért világranglistán, mert itt nemcsak EU-s országokat mérnek, hanem a világgazdasági fórum 144 országnak az adatait méri. És itt 16 helyet lépett előre Magyarország.
Mv: Amikor a legtöbb kritika érkezett Brüsszelből Magyarország felé, akkor az igazságszolgáltatás függetlensége volt az egyik legtöbb, leginkább bírált terület. Ez egy olyan lista, vagy ez egy olyan minősítés, amelyet Ön szerint figyelembe fognak venni a következő időszakban? Változtat a brüsszeli politikusok véleményén? Vagy azt fogják mondani, hogy van még mit javítanunk a 144 összevetés, globális összevetésben az 56.-ak vagyunk.
Répássy Róbert: Mind a két állítás igaz, tehát egyrészt van még tenni, másrészt pedig különösen a függetlenségi mutató javulása azt mutatja, hogy bírálat ide, bírálat oda, azok, akik körében elvégezték ezt a kutatást, ezek elsősorban egyébként az igazságszolgáltatást igénybe vevő személyek, döntően jogászok egyébként. Az ő szemükben az igazságszolgáltatás függetlensége erősödött. A másik két mutatóban egyébként nagyjából az EU-országok átlagához tartozunk, tehát a hatékonyság és a minőség tekintetében. Tehát ebben is azt mondhatom, hogy van még javulásra lehetőség, de hát jó úton járunk. Tehát nyilván látszik, hogy ez már a 2012-es igazságszolgáltatási reform után mért adatok és azután végzett kutatásoknak az eredménye. Ezért nyugodtan azt állíthatjuk, hogy ha ezen az úton megyünk tovább, akkor a bizottságnak is el kell ismernie, hogy a magyar igazságszolgáltatás ép és egészséges és egy jogállamhoz méltóan működik.
Mv: Csak hogy viszonyítani is tudjunk a többi országhoz, hogy hol helyezkedik el Magyarország. Közvetlenül – az EU-listát nézzük most – közvetlenül Lengyelország áll előttünk, mögöttünk Lettország. Az EU-n belül a bírói függetlenség megítélése Finnországban a legjobb és Szlovákiában a legrosszabb. Hogy lehet ezen a helyezésen javítani.
Répássy Róbert: Ahogyan említettem 11 EU-s tagállamot előzünk meg. Ebbe gyakorlatilag a régió összes tagállama benne van. Tehát a közép-európai régió tagállamai. És ami még érdekes, hogy a régi tagállamok közül Olaszország és Görögország, bár mondhatnánk, hogy ezekben hagyományosan az igazságszolgáltatás iránti bizalom az alacsony ezekben az országokban. De az, hogy a régióban, tehát a nagyjából együtt csatlakozott országokban is, és a 2004-ben csatlakozott országokban is javult, vagy azokhoz képest is javult a bírói függetlenség megítélése. Ez azt mutatja, hogy az emberek, hogy mondjam, inkább bíznak a bíróságokban, mint sem hogy elutasítják a bíróságok döntéseit. Ez egy nagyon fontos üzenet szerintem. Tehát nemcsak arról van szó, hogy itt most egy ilyen eredménytábla után lehet örülni ennek az eredménynek, hanem arról szól, hogy a bíróságok teljesítményét el kell ismerni. Az elmúlt években a bíróságok nagyon sokat dolgoztak azért, hogy az ügyhátralékot feldolgozzák. Tehát ne felejtsük el, hogy itt az úgynevezett központi igazságszolgáltatási régióban, tehát Budapest és a Budapest székhelyű bíróságok tekintetében nagyon rosszak voltak a hatékonysági mutatók, nagyon hosszan húzódtak a perek. Ebben jelentős javulás történt. Tehát tényleg azt kell, hogy mondjam, hogy látványos javulás történt itt a központi régióban. Úgy ítélem meg, hogy ez egy olyan teljesítmény, ami mindannyiunk hasznára vált. Ezért gondolom azt, hogy ezt a teljesítményt el kell ismerni.
Mv: Más téma. Ma hoz ítéletet a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság a magyar börtönöknek a túlzsúfoltságával kapcsolatban. Több mint ötszáz magyar panasz érkezett, ezek vannak a testület előtt. Hogyha megállapítja ez a testület, bíróság, hogy itt rendszerszintű probléma van, akkor mire számíthat Magyarország?
Répássy Róbert: Ez egy ismert és sajnos nem új keletű probléma. Tehát 130 százalék és 150 százalék közötti túltelítettségről beszéltünk, ez különböző években eltérőek az adatok. És hát egy évtizedes problémáról van szó. Arról van szó, hogy Magyarországon nem fordítottak elég költségvetési pénzeket a börtönök építésére. A kormány egyébként egy börtönépítési programba kezdett, részben újranyit régi börtönöket és nyilván felújított állapotban visszaállítja ezeket, és új, régiónként, főleg a leginkább az elkövetők, mondjuk lakóhelyhez közelebb lévő régiókban új börtönök épülnek. Hozzáteszem, hogy emellé kellett tenni az új büntetés-végrehajtási kódexet, amely pedig előírja azt, hogy önfenntartásra kell törekedniük a börtönöknek. Tehát nyilván a börtönépítések nem lehetnek csak és kizárólag az adófizetők pénzéből.
Mv: A probléma, amit Strasbourgban vizsgálnak, ez rendszerszintű probléma lehet, ahogy egyébként a panaszok kezelik?
Répássy Róbert: Nevezhetjük rendszerszintűnek, igen. Itt tudni kell, hogy nemcsak a fogvatartás, hogy mondjam négyzetméter adatai miatt, tehát a szűk helyek miatt vannak ezek a perek, hanem a fogvatartás körülményei miatt is. A fogvatartás körülményein anélkül is lehet változtatni, hogy újabb férőhelyeket kellene létesíteni. Javítani lehet. A férőhelyeket viszont azonban csak börtönépítéssel lehet megoldani.
Mv: Egy teljesen friss hír, pontosabban egy késő esti hír, nem tudom, hogy értesült-e már róla, hogy a végrehajtói kamara teljes elnöksége benyújtotta a lemondását. Tud-e erről, vagy értékelték-e már ezt?
Répássy Róbert: Olvastam. Hát azt tudom mondani, hogy egy kicsit furcsa a lemondás, mert a lemondás az olyan időtartamra vonatkozik, vagy olyan hatályra vonatkozik, amikor majd a tisztújítás megtörténik. Tehát tulajdonképpen így én is lemondhatnék a parlamenti mandátumomról, hogy majd amikor megválasztják az utódjainkat, akkor véget ér a mandátumom. Nem akarom ezt elviccelni, csak azt akarom jelezni, hogy nagy a baj a bírósági végrehajtói kamaránál. Talán ezt már ők is érzik, tehát a végrehajtói kamara elnöksége is érzi, hogy nagyon nagy a baj.
Mv: Ugye az átvilágításról már korábban beszéltünk itt, a műsorban is, hogy ez elkezdődött.
Répássy Róbert: Így van, így van. Sőt, ennek részeredményei már megérkeztek a minisztériumhoz. Még egy átvilágítás, tehát volt egy jogi átvilágítás, volt egy számviteli, mondjuk így egyszerűen és volt egy, és lesz, és folyamatban van egy informatikai átvilágítás. Ezek nem több mint egy hónap múlva, a nyilvánosság elé kerülhetnek, pontosabban ezekből levont következtetések a kormány elé és a nyilvánosság elé kerülhetnek.
Mv: Akkor folytatjuk a beszélgetést. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, Répássy Róbertet hallották.