Azt javaslom, hogy a devizahitelesek éljenek mindazokkal a lehetőségekkel, amit már eddig a kormány felajánlott az eddigi jogszabályokkal, az árfolyamgát lehetőségével és minden más ilyen könnyítéssel – jelentette ki Répássy Róbert államtitkár a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában 2014. június 19-én.
Mv: Répássy Róbertet, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát köszöntöm tehát a stúdióban. Jó estét kívánok!
Répássy Róbert, államtitkár, Igazságügyi Minisztérium: Jó estét kívánok!
Mv: Menjünk egy kicsit vissza a történetben, és kezdjük azzal, hogy pontosan mit is mond ki az az uniós jogszabály, amire hivatkozva a strasbourgi bíróság úgy döntött, hogy a tényleges életfogytiglan megalázó bánásmódnak minősül?
Répássy Róbert: Az emberi jogok egyezményébe ütközik – mondja a strasbourgi bíróság. Ugyanis a kegyetlen, megalázó bánásmód tilos. És azt mondja az emberi jogi bíróság ebben az ítéletében, hogy ha valakitől elveszik a reményt a szabadulásra, az egy kegyetlen büntetés, és túlmutat azon a célon, hogy megbüntessék a bűncselekménye miatt.
Mv: Hogy egy konkrét eseten példázzuk ezt az egészet, például Szita Bence gyilkosainak esetében megalázó az, hogy gyakorlatilag nincs remény arra, hogy valaha is szabadlábra kerüljenek?
Répássy Róbert: Most ugye azt ne várja tőlem, hogy én megmagyarázzam, hogy az emberi jogi bíróság miért úgy döntött, ahogy döntött, mert nyilván...
Mv: Igen, hogy ebben mi a megalázó?
Répássy Róbert: Az emberi jogi bíróság álláspontja szerint a büntetés nem is a megalázás, hanem inkább a reménytelensége miatt kegyetlen vagy embertelen. Azzal egyetértünk természetesen, hogy embertelen, megalázó, kegyetlen büntetéseket nem lehet alkalmazni. Magyarország számos ilyen egyezményt aláírt. De mivel az Európa Tanács több tagállamában is létezik tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés. Amely, ne felejtsük el, hogy a halálbüntetés alternatívája, és a halálbüntetés utáni legsúlyosabb büntetés. Ezért úgy gondoltuk, hogy a magyar szabályozás, amely egyébként évtizedek óta fennáll, ez a magyar szabályozás, ez megfelel az emberi jogoknak. És nem is szándékozik a kormány megváltoztatni. Hiszen az emberi jogi bíróság nem azt mondta ki, hogy szabadlábra kellene helyezni azokat az elkövetőket, bűnözőket, akiket a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, hanem meg kell adni a jogot, hogy legalább az életükben egyszer felülvizsgálhassák ezt a büntetést.
Mv: Na, most ugye több kérdés ezzel kapcsolatban. Az egyik: hogyha itt a társadalom igényeit, a társadalomban felmerült kérdéseket és elvárásokat nézzük, akkor a magyar jogrend, vagy pedig a strasbourgi jogrend áll közelebb a magyar emberek elképzeléseihez vagy elvárásaihoz.
Répássy Róbert: Biztos.
Mv: Gyanítom, hogy az előbbi.
Répássy Róbert: Igen. Tehát biztos, hogy a magyar emberek úgy gondolják, hogy az, aki ilyen súlyos, kegyetlen, kegyetlen, megalázó, embertelen bűncselekményt követett el, annak élete végéig börtönben a helye.
Mv: Akkor mi az oka annak, hogy a magyar jogrendben eddig nem ismertük ezt a fogalmat, hogy reményhez való jog? Erre eddig miért nem volt szükség? Miért nem született már korábban, és vált a magyar jogrend részévé a kegyelmi törvény?
Répássy Róbert: Mert kegyelemre most is van lehetőség. Tehát az egyéni, elnöki, államfői kegyelemre most is van lehetőség. De úgy tűnik, hogy a strasbourgi bíróság nem tartja elég alaposnak, vagy elég reménykeltőnek a magyar szabályozást. Hiszen valóban, a kegyelem, az az államfő szabad mérlegelésén múlik. És egyáltalán nem kötelezően jár az elnöki kegyelem.
Mv: De most akkor egy friss statisztikai adatot hadd mondjak ehhez. Május 8-án hozták nyilvánosságra: a 2014. március végéig mindössze hárman kaptak elnöki kegyelmet. A legutóbbi statisztikák szerint 227 kérelmező közül. Mi az oka annak, hogy ennyire kevésbé voltak bőkezűek, vagy volt a köztársasági elnök úr bőkezű?
Répássy Róbert: A köztársasági elnök, amikor egy kegyelmi kérelmet megvizsgál, akkor azt vizsgálja meg, hogy olyan okról van-e szó, olyan kegyelmi kérelembe foglalt indokról, amelyet a bíróság nem tudott mérlegelni. Tehát ez a bírósági ítélet után bekövetkezett ok lehet, és csak olyanok, amellyel nem a bírói ítéletet írják fölül. Ez tipikusan valamilyen súlyos fizikai, vagy szellemi leépülés esetleg, amely szóba jöhet egy nagyon súlyos bűnelkövető esetén. Hiszen az ő esetében, már ha sem fizikailag, sem szellemileg nincs ok arra, hogy fenntartsák a büntetést, mert gyakorlatilag már ártalmatlan, ebben az esetben fordulhat elő, hogy kegyelmet kap.
Mv: De ez mit jelent pontosan? Tehát egy tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt bűnöző esetében mit mérlegelnek? Tehát a felülvizsgálat, amikor arról van szó, hogy indokolt-e és meg kell vizsgálni a további börtönben tartás indokoltságát, akkor pontosan ki és mit vizsgál?
Répássy Róbert: Két fogalom keveredik. Az egyik a feltételesen szabadságra bocsátás, feltételesen szabadlábra helyezés. Ebben az esetben azt mérlegeli a bíróság, hogy a büntetés elérte-e a célját. Tehát nem kell ahhoz fizikailag, szellemileg leépültnek lenni, hanem esetleg olyan hosszú ideig töltött már valaki börtönben hosszú éveket, hogy a bíróság úgy gondolja, mondjuk harminc-negyven év után, hogy szabadlábra helyezhető.
Mv: Ilyenkor a bíróság mérlegeli azt is, hogy a társadalom biztonságérzete mennyiben sérül? Ez szempont?
Répássy Róbert: Természetesen. Nyilván az, aki még veszélyes lehet a társadalomra, a társaira, az emberekre, azt nem fogják szabadlábra helyezni. Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőség az egyéni kegyelem. Ahogyan mondtam, ott nem a bíróság dönt, hanem a köztársasági elnök, és a köztársasági elnök kifejezetten valamilyen személyes körülmény miatt...
Mv: De mi lehet például ilyen személyes körülmény?
Répássy Róbert: Vagy végstádiumú rákos betegség. Ilyenkor előfordul, hogy a köztársasági elnök egy hosszú börtönbüntetés után megengedi, hogy szabadlábon haljon meg az elítélt.
Mv: Van tudomása arról, hogy ebben a három esetben, ugye a 227 kérvényező közül ez volt a köztársasági elnök úr indoka? Tudunk erről?
Répássy Róbert: A kegyelmi ügyek természeténél fogva én konkrét ügyekről nem beszélhetek, mert ezek általában olyan személyes adatokat tartalmaznak. Az, hogy valakinek milyen az egészségi állapota. De előfordult már, hogy súlyos, életveszélyes vagy halálközeli betegség miatt elengedtek valakit. Ebben az esetben csak feltételesen engedik szabadlábra természetesen.
Mv: Államtitkár úr, mit tartalmaz majd a kegyelmi törvény? Ami ugye leghamarabb ősszel kerülhet a hírek szerint az Országgyűlés elé.
Répássy Róbert: Ezen még a tárcánk dolgozik, és még alaposan meg kell fontolnunk, hiszen egyrészt a kegyelmi eljárásnak most nagyon szűkszavú a szabályozása. Csak három szakasz, három paragrafus tartalmaz szabályokat a büntető eljárási törvényben. És ezeket a részletkérdéseket egy új törvényben alaposabban kell szabályozni. Másrészt pedig itt ki kell térnünk arra, hogy egy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetén hogyan kell a kegyelmi kérelmet tekintenünk. Ez egyáltalán milyen, ki indítványozhatja például ebben az esetben.
Mv: Előfordulhat, hogy majd az új törvény megszületését követően bizonyos ítéletek esetében felülvizsgálat várható? Tehát korábban megszületett ítéletekre gondolok természetesen.
Répássy Róbert: Biztos vagyok benne, hogy most a közelmúltban, mondjuk úgy, hogy az elmúlt negyed században, tehát 25 éve, az elmúlt negyed században született életfogytig tartó szabadságvesztéseket egyáltalán nem érintheti ez a kegyelmezési jog. Tehát az, hogy 25 év előtt valakit szabadlábra helyezzenek, ebben biztos vagyok, hogy nincs erre lehetőség. És főleg azoknál, akiket tényleges életfogytiglanra ítéltek, ott pedig hát lehet, hogy mi nem is éljük meg azt, hogy egyszer majd a köztársasági elnök dönt az ő ügyükben.
Mv: Na, várjuk meg a törvényt, természetesen sokat fogunk még erről beszélni. Viszont van itt egy másik aktuális ügy, mégpedig az, hogy döntött a Kúria a devizahitelesek ügyében, és kimondta, hogy tisztességtelen az árfolyamrés. A Kúria ezen döntése milyen feladatot ró az Ön tárcájára?
Répássy Róbert: Nem először foglalkozott a Kúria a devizahitelezés kérdésével, és még az Alkotmánybíróság is döntött ebben a kérdésben, és még ráadásul a luxemburgi Európai Bíróság is döntött. Tehát legalább fél tucat olyan bírósági határozatról tudunk, amelyet most közös nevezőre hozunk és vizsgáljuk ezeket az ítéleteket. Mi származik ebből, mi a kormány mozgástere, mi a jogalkotás, törvényhozás mozgástere ezekben a kérdésekben? Hiszen ezért kellett megvárnunk minden ilyen döntést, hogy láthassuk, hogy mit mire enged bennünket, törvényhozókat vagy a kormányt mire engedi a jog. És egy nagyon fontos következtetést lehet levonni a legutolsó kúriai jogegységi döntésből, hogy a tisztességtelenül szerzett előnyt, tisztességtelenül szerzett haszon visszajár. Ez a jog általános parancsa, amit tisztességtelenül szereztek a bankok, azt vissza kell fizetniük.
Mv: Na, most ezzel kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca államtitkára ma bejelentette, hogy nem érdemes az ügyfeleknek egyéni alapon pereket indítani a bankokkal szemben, merthogy a törvény kötelezi majd a kártérítés megfizetésére a pénzintézeteket. És ez a teher körülbelül négyszázmilliárdos is lehet. Kik részesülhetnek majd kártérítésben?
Répássy Róbert: Én nem tudok ilyen kormányzati döntésről. Tehát nincs, a kormány nem döntött ilyen kérdésben még. Az egyértelmű, hogy jogszabállyal kell rendezni az egész ügyet. Tehát törvényalkotással kell rendezni. Mivel olyan tömegesen fordulhat elő egy jogos igénynek az érvényesítése, hogy ezt nem lehet másképp megoldani. Ez a törvény az Országgyűlés elé legkorábban szeptemberben kerülhet. A kormánytöbbség a parlament elé fogja terjeszteni.
Mv: Jogászként kérdezem és ez lesz a zárókérdésünk. Ennek tükrében, ugye nem ismerjük majd a készülő törvény pontos részleteit egyelőre. Mit javasol a devizahiteleseknek? Várják meg a kormány intézkedését, döntését, vagy pedig indítsanak pereket?
Répássy Róbert: Először is azt javaslom, hogy éljenek mindazokkal a lehetőségekkel, amit már eddig a kormány felajánlott az eddigi jogszabályokkal, az árfolyamgát lehetőségével és minden más ilyen könnyítéssel. Másrészt pedig valóban javaslom, hogy várják meg a szeptemberi döntéseket, az Országgyűlés döntéseit.
Mv: Folytatni fogjuk a beszélgetést mindenképpen. Répássy Róbert, köszönöm, hogy eljött hozzánk.
Répássy Róbert: Köszönöm én is.