A kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat előadójaként Répássy Róbert az alábbi beszédet mondta az Országgyűlésben 2014. június 19-én. Leirat.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány benyújtotta a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő második törvényjavaslatát.
Az új kormány megalakulásával összefüggő törvényalkotás logikai rendje három lépcsőből épült fel. Az Orbán Viktor és Semjén Zsolt képviselő urak által benyújtott, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény volt az első lépcső, amely Magyarország minisztériumainak meghatározásával kijelölte az új kormány szerkezetének alapjait. Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvény második elemként megteremtette az új kormány megalakulásához szükséges jogi alapokat, ennek keretében különösen azt, hogy a Miniszterelnökség mint korábban sui generis költségvetési és közigazgatási jogi szervtípus megszüntetésre kerüljön, és ezen elnevezéssel új minisztérium alakulhasson meg. Az előttünk fekvő törvényjavaslat pedig harmadik lépcsőként a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő olyan módosításokra irányul, amelyek a kormány tagjainak feladat- és hatáskörét kijelölő kormányrendeleten alapulnak. A kormány úgynevezett statútumrendelete ugyanis több esetben a korábbi szabályozástól eltérően állapítja meg a kormány egyes tagjainak feladat- és hatáskörét, esetenként egyes feladat- és hatáskörök összevonásával vagy éppen szétválasztásával.
Tisztelt Ház! Javaslom, vizsgáljunk meg néhány példát, amely a törvényjavaslatban szerepel. A statútumrendelet a régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért való felelősséget és a kultúráért való felelősséget a kulturális örökség védelméért való új felelősségi kör részeként határozza meg. A társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelősséget és a romák társadalmi integrációjáért való felelősséget a társadalmi felzárkózásért való felelősség körébe vonta. A közbeszerzésekért való új felelősségi kört vezetett be; vagy a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért való felelősségbe tartozó egyes, a közszolgálati életpályát érintő feladatoknak új önálló felelősségi kört alakított ki. Ezeket a változásokat a releváns törvényerejű rendeletekben, törvényekben értelemszerűen meg kell jeleníteni. A törvényjavaslat érinti egyes jogszabályok, így például a végelszámolással, a felszámolással, a műszaki notifikációval, az európai uniós forrásból finanszírozott agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal, a közigazgatási hatósági eljárással vagy például az informatikával kapcsolatos jogszabályok kodifikálásával összefüggésben bekövetkezett hatásköri változásokat.
Jelentős az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének vonatkozásában az üvegházhatású gázok európai kibocsátási egységeinek kiosztására, elszámolására, az emissziókereskedelmi rendszer működtetésére vonatkozó feladatoknak a változása, valamint az uniós jogi aktusok és a kiotói jegyzőkönyv szerinti kibocsátási jogosultságok értékesítésével és értékesítési bevételeinek felhasználásával összefüggésben bekövetkezett változás, amely az ezzel összefüggő feladat- és hatásköröket az energiapolitikáért felelős miniszter felelősségi köréből az államháztartásért felelős miniszter felelősségi körébe sorolja. De itt említhetném meg a Magyar Fejlesztési Bankot érintő törvény és ehhez kapcsolódóan az állami vagyonról szóló törvény, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény olyan módosítását, amely egyes állami gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonos jogainak gyakorlására jogosult személy megváltoztatására irányul. A jövőben a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta tekintetében az állam tulajdonosi jogait a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az erdészeti társaságok tekintetében pedig az erdőgazdálkodásért felelős miniszter fogja gyakorolni.
Tisztelt Ház! Mindezekkel összefüggésben elkerülhetetlen tehát, hogy a törvényi szintű szabályozás is biztosítsa azokat a jogi kereteket, amelyeket a kormányzati munka végzéséhez, a feladat- és hatáskörmegosztáshoz a statútumrendelet a kormány tagjai számára kijelölt. A mostani törvényjavaslat mindazon törvények, törvényerejű rendeletek módosítását elvégzi, amelyek módosítására a kormány egyes tagjai feladat- és hatásköreinek változásával összefüggésben szükség van. Ennek megfelelően a törvényjavaslat szabályozási tárgyköre jelentősen heterogén jellegű, amelyek egyetlen törvényben való szabályozása normagazdaságossági szempontból indokolt.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekkel összefüggésben látható, hogy amint a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény és az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvény is az egyszerűsítés, az átláthatóság, valamint a feladat- és hatáskörök pontosabb, ha úgy tetszik, élesebb elhatárolása irányába hat, a mostani törvényjavaslat is ezt az irányt követve igyekszik a jogrendszer törvényi szintjén az ehhez szükséges jogi alapot megteremteni.
Kérem ezért Önöket, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
***
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha két órával ezelőtt válaszoltam volna Önöknek, akkor heves politikai vitába keveredtünk volna, de így, a vita végén már igyekszem csak a szakmai tényekhez ragaszkodni, és nem beszélek az Önök Lázár-fóbiájáról, vagy nem fogok arról beszélni, hogy a győztesnek felelőssége van, a vesztesek meg úgy gondolják, hogy igazuk van. Ezekről az axiómákról nem fogok beszélni. Inkább csak a kormány szervezetalakítási szabadságáról szeretnék beszélni.
A kormány szervezetalakítási szabadsága egy olyan alkotmányos alapelv, amelyet általában az Országgyűlés és általában az ellenzéki frakciók is tiszteletben szoktak tartani. Természetesen mindig is vita volt arról, hogy a kormány hogyan alakítja ki a saját munkafeltételeit, de szeretném azt leszögezni, hogy mindezeknek az átalakításoknak a célja a kormányzás hatékonyságának a biztosítása.
Természetesen lehet azon vitatkozni, hogy egyes szakfeladatok, egyes végrehajtási feladatok hova kerüljenek, de az Országgyűlés szempontjából két nagyon fontos alkotmányos tételmondatot emelnék ki az Alaptörvényből. Egyrészt, hogy a kormány az Országgyűlésnek felelős a tevékenységéért, másrészt, hogy a kormány tagjai az Országgyűlésnek felelősek, és nem utolsósorban a miniszterek a miniszterelnöknek felelősek a tevékenységükért. Tehát van egy általános felelősség, amely a kormány munkáját illeti, és ez az általános országgyűlési felelősség a miniszteri felelősséget is jelenti, azaz a miniszterek is az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel.
Éppen ezért nem értem azt a kritikájukat, hogy a Miniszterelnökség, amelyet eddig egy államtitkár vezetett, miért lenne kevésbé felelőtlen, mint abban az esetben, amikor a Miniszterelnökséget már egy, az Országgyűlésnek felelős miniszter vezeti. Tehát ez a modell sokkal inkább a parlamentáris miniszteri felelősséghez közelít, pontosabban azzal megegyezően szabályozza a Miniszterelnökséget vezető miniszter felelősségét.
Csodálkozom, hogy eddig nem azt kifogásolták, hogy nem találják itt a miniszteri felelősséget, bár a Miniszterelnökségen jó néhány szakmai feladat, akár ágazati politikai feladat is volt eddig.
Tehát szerintem az az értékelésünk, a kormány értékelése, hogy ezzel a miniszteri felelősséggel, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter számára így az Országgyűlés megállapított, éppen az ellenzéki képviselők jobban tudnak élni, jobban tudják ellenőrizni a Miniszterelnökséget vezető minisztert. Egyébként ez meg is történt már, akár a mai napon is interpellálták őt, vagy a bizottsági meghallgatása során is számos kérdésben tájékozódhattak tőle. Kétségtelenül széles portfólióval rendelkezik, de mindezek tekintetében az országgyűlési képviselők közvetlenül hozzá írásban vagy szóban kérdéseket intézhetnek, és végső soron interpellálhatják is.
A kormányzati hatékonyságot szolgálják azok a módosítások, amelyek bizonyos feladatokat összevontan kezelnek, és ezeket a feladatokat, amelyeket összevontan kezelnek, egy miniszter kezébe adják, így az az egy miniszter tudja ugyanannak az ügynek számos aspektusát megvizsgálni.
Azt sem egészen értettem a kritika során – az ellenzéki kritikák során végig megjelent ez a kritika –, hogy a minisztériumok, tehát a Miniszterelnökséget vezető miniszteren kívüli miniszterek és minisztériumok pusztán végrehajtó szerepre kényszerülnek, úgymond másodrangú feladatra, végrehajtási feladatra kényszerülnek. Szögezzük le, hogy a kormány önmagában az általános végrehajtó hatalom szerve, ezért azzal, ha a minisztériumok végrehajtják a kormány döntéseit, és végrehajtják az egyébként egységes kormányzati felelősséget megjelenítő kormányzati döntések rájuk eső feladatait, ezzel semmiféle alkotmányjogi és szerintem politikai probléma sincsen. Az ilyen tárcafelelősségek változatlanul összeadódnak a nagy kormányzati felelősség és a miniszterelnök felelősségében. Tehát alkotmányjogi szempontból ezzel a kormányzati berendezkedéssel szerintem semmilyen kifogás nem merülhet fel.
A politikai hatékonyság vagy akár a jogi hatékonyság, közigazgatási hatékonyság kérdését pedig nem most, hanem valószínűleg néhány év múlva tudjuk lemérni, hogy ezek az ügyek, ezek a végrehajtási feladatok hatékonyak voltak-e így, ebben a kormányzati struktúrában.
Végül engedjék meg azt a megjegyzést, hogy itt vagyunk néhányan, akik már régóta országgyűlési képviselők vagyunk, és tapasztaltuk, hogy számos kormány különböző kormányszerkezettel próbálkozott, volt olyan, hogy még ugyanaz a kormánytöbbség maga is megváltoztatta a kormányzati felelősséget. Ebből világosan az tűnik ki, hogy nincsen ideális modell, nem lehet egy ideális modellt megállapítani a kormányzati felelősségre, és az is igaz egyébként, hogy néha a miniszterek személye is meghatározza bizonyos felelősségeknek a telepítését, hiszen a miniszterek kompetenciája nagyban befolyásolja azt, hogy milyen feladatok kerüljenek hozzá.
Tehát én kérem a türelmüket, abban kérem a türelmüket, hogy ezt a kormányzat struktúrát hagyják működni, és mindeközben természetesen arra biztatom Önöket, hogy éljenek a parlamenti ellenőrzés minden eszközével, amire szerintem így jóval nagyobb lehetőségük van, mint az eddigi kormányzati struktúrában.
Köszönöm szépen a figyelmet.