Répássy Róbert államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának volt a vendége 2015. szeptember 16-án. Az interjú leirata.

Mv: Öt perccel múlt negyed nyolc. Jogi kérdésekkel folytatjuk. A migránsválságra adott jogi válaszokat, a jogi határzárt látjuk, és látjuk az eredményét is, hogy sikerült megállítani az eddig többségében illegális módon határátlépőket. Magyarország és az Európai Unió schengeni határain, ezen a déli határszakaszon. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a vendégünk. Jó reggelt kívánok!

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!

Mv: És hát közben látjuk az ellenzéki véleményeket is, meg olvasunk erről, hogy Magyarország hogy vette figyelembe a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit. Most akkor mi a helyes válasz erre a dilemmára?

Répássy Róbert: Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja az, hogy határozottan és pontosan betartottuk a menekültügyi nemzetközi előírásokat és a ránk vonatkozó magyar törvényeket. Tehát az a jogi szabályozás, amit az Országgyűlés elfogadott, az minden ponton megfelel ezeknek a szabályoknak. Szeretném itt felhívni a figyelmet, hogy olyan téves és hát félrevezető vélemények, állítások, megfogalmazások terjednek, amelyek mind a magyar közvéleményt, ennél talán nagyobb baj, hogy a bevándorlókat is félrevezetik. Ilyen például az az állítás, hogy mentesülne a büntetőjogi felelősség alól az, aki a Genfi Egyezményre hivatkozik és úgy lépi át illegálisan a határt, hogy minden eszközt felhasznál ennek érdekében.

Mv: Ahhoz először be kell bizonyítania, hogy ő jogosult a menedékre. Nem?

Répássy Róbert: Először is. Másodszor pedig csak olyan országból illetné meg, vagy csak olyan országból lehetséges erre hivatkozni, olyan országból való belépésnél, ahol az életét közvetlenül veszély fenyegette. Na most azt nehezen tudom elképzelni, hogy a bíróságon helyt állna egy olyan védekezés, hogy az életveszély közben még megfelelő drótvágó eszközöket is be lehetett szerezni és fel lehetett készülni a határ illegális átlépésére. Tehát nem azt jelenti a Genfi Egyezmény szabályozása, hogy bárkinek joga van bárhol, bármikor átlépni a magyar határokat, ott ahol éppen ő akarja és kívánja. Azt jelenti ez a szabályozás, hogyha egy közvetlen háborús országból menekülnének a szomszédos országba a menekültek, akkor természetesen nem lehet azt számon kérni valakitől, hogy hol és hogyan lépik át a határt. De Magyarország határai nem ilyen határok.

Mv: Tehát magyarul, ez az új jogszabály-csomag csak megerősítette azt a korábban is érvényes szabályt, hogy joga van bárkinek menedéket kérni, de azt nem mondhatja meg, hogy hol lépi át a határt, meg hol szeretne letelepedni, illetve, hogy nem sérthet meg határátlépésre vonatkozó szabályokat.

Répássy Róbert: Teljesen így van. Tehát a Genfi Egyezmény nem jogosítja fel arra, hogy válogasson a lakóhelyek között, és nem jogosítja fel arra, hogy illegálisan lépje át a határt. Tehát az ilyen állítások félrevezetőek. Mint ahogy az is félrevezető egyébként, hogy nem használhatják az anyanyelvüket az eljárásban. Ez nem igaz ez az állítás. Szeretném határozottan cáfolni. Kifejezett, ha kifejezetten lemond az anyanyelv használatáról, például mert van olyan közvetítő nyelv, amit ért, akkor lehet ezen a másik nyelven, vagy akár magyarul, hogyha azt érti, lehet közölni vele határozatokat. De ehhez az ő nyilatkozata, beleegyezése kell. Tehát mindenki, aki azt állítja, hogy majd szerencsétlen migránsokat magyarul fogják tájékoztatni a bűncselekményük elkövetéséről, ez nem igaz. Ragaszkodhatnak tolmácshoz természetesen. És bocsánat, még egy utolsó, hogy az sem igaz, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó enyhébb büntetőjogi megítélést azt félretettük volna. A fiatalkorúak büntetőjoga a jövőben is érvényesülni fog. Egyes eljárási szabályok alól ad felmentést a törvény. Mondjuk, mi értelme lenne egy migráns által elkövetett bűncselekménynél környezettanulmányt kérni a hatóságoktól, vagy például az iskolai véleményt beszerezni mondjuk arról, aki éppen most jött be az országba.

Mv: És akkor nézzük még meg azt a helyzetet, hogy tegnap óta ugye ott dolgoznak a bevándorlási hivatal szakemberei a fogadó állomásokon, ahol be lehet adni ezt a kérvényt. Csak a rend kedvéért, tehát, hogy vannak, akik ezekkel a szabályokkal együttműködnek, beadják a papírjaikat, elmondják, hogy őket hogy hívják, honnan jöttek, mit szeretnének az Európai Unióban, és az ügyük halad előre. És még akár az is lehet a vége, hogy megkapják, magyarországi hatóságoktól megkapják a menedéket.

Répássy Róbert: Az elfogadott törvény szerint, a kihirdetett és hatályba lépett törvény szerint legfeljebb nyolc napon belül, de ennél rövidebb idő alatt lehet, de legfeljebb 8 napon belül kell elbírálni a menekültkérelmüket és további hét napjuk van arra, hogy a bírósághoz forduljanak. Tehát összesen 15 nap áll rendelkezésükre arra, hogy elbírálják az ügyüket.

Mv: Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt műsorunk vendége.