Répássy Róbert államtitkár telefonon adott interjút a kegyelmezési törvény tervezetéről és az Igazságügyi Minisztérium feladatiról a Lánchíd Rádiónak 2014. június 19-én. Az interjú leirata.

Mv: A kormányzati struktúra egyik változása volt, hogy a korábban egy tárca alatt szervezett igazságügy és közigazgatás területe kettévált. Az igazságügyet külön minisztérium viszi a jövőben. Trócsányi László tárcavezető szavai szerint ez az a terület, amelynek magában kell foglalnia a morális elveket, eljárási elveket, az alkotmányos identitás védelmét, vagy éppen a nemzetközi igazságügyi kapcsolatok ápolását. A vonalban Répássy Róbert, a tárca parlamenti államtitkára. Jó reggelt kívánok!

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!

Mv: Az in medias res egyébként egy egészen konkrét üggyel kezdjük, arra kérem. Ön mondta azt tegnap, hogy a kegyelmi eljárások esetében új szabályozás születhet. Ezt mi indokolja?

Répássy Róbert: Egyrészt a kegyelmi jog, vagy a kegyelmezési gyakorlat, az nagyon szűkszavúan szabályozott a magyar jogban. A büntetőeljárási törvény három szakasza szabályozza, és a kegyelmezési jog tekintetében mindig is felmerültek érzékeny kérdések. Hiszen nagyon sok személyes adattal dolgozik a kegyelmezési munkákat végző osztály. Azért, mert a kegyelmi indokok, vagy a kegyelmi kérelmek indokai között nagyok sok magántermészetű, személyes adat áramlik át a kezünkön. Ez az egyik oka. De a másik oka nem titkolva, hogy összehangoljuk az úgynevezett tényleges életfogytiglan, tehát a feltételes szabadságra bocsátás nélküli életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés és a kegyelmi jognak a szabályait. Hangsúlyozom, hogy összehangolásról van szó, tehát nem azt jelenti, hogy a tényleges életfogytiglan szabályai megváltoznának. De figyelemmel kell lennünk a legutóbbi strasbourgi bírósági ítéletre, amelyből mi azt a következtetést vonjuk le, hogy sem a tényleges életfogytiglanra ítélés, sem pedig az a tény, hogy valaki élete végéig börtönben ül, ez nem sérti az emberi jogokat. Viszont szükség van egy felülvizsgálati lehetőségre, amely akár a kegyelmezés is lehet.

Mv: Viszont az Ön minisztere azt mondta, hogy ki lehet alakítani olyan mechanizmusokat, amelyek mindenki számára megnyugtatóan biztosítják a reményhez való jogot, ugye a tényleges életfogytiglani tényállás megmaradhat, annak ugyanis, ugyancsak Trócsányi László szerint, elrettentő szerepe van, így maradnia kell. Vannak egyébként erre európai példák, ahol össze tudták fésülni ezt a két elvárást? Ahogy most az előbb Ön is mondta ezt az igényt, hogy összhangot kell teremteni?

Répássy Róbert: Igen, több európai országban létezik az úgynevezett tényleges életfogytiglan. Tehát olyan életfogytig tartó szabadságvesztés, amelyből nem szabadul az elítélt. De valóban, mindenütt van valamilyen lehetőség. Minimum az úgynevezett egyéni kegyelem. Tehát az elnöki vagy államfői kegyelemnek a lehetősége. És ezek a szabályok, mivel Magyarországon nagyon elnagyoltak, és ahogy mondtam, nagyon hézagosak ezek a szabályok, ezért szükséges részletesebben szabályozni a kegyelmezési gyakorlatot, kegyelmezési eljárást. Erre hivatkozva azt gondolom, hogy alappal tételezhetjük fel, hogy a strasbourgi bíróság a magyar tényleges életfogytiglannak a szabályait másként ítélné meg, mint ahogyan jelenleg megítélte.

Mv: Éppen ezt akartam kérdezni, hogy ez akkor azt is jelenti-e, hogy lekerülhetnek a napirendről az ezzel kapcsolatos, elsősorban valóban inkább uniós színtéren zajló viták.

Répássy Róbert: Hát ezt még nem tudom egyértelműen kijelenteni. Tehát nyilvánvalóan mindig is lesznek elítéltek, akik a nem is életfogytig tartó, akár másfajta büntetéseik miatt is a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. Azt kell, hogy mondjam, ez természetes egy jogállami mechanizmusban. De a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést a bíróságok Magyarországon alkalmazták, két tucat ilyen ítéletről tudunk. És nem most kezdték el alkalmazni, hanem már gyakorlatilag egy évtizede alkalmazzák. S eddig nem merültek föl emberi jogi aggályok. Ez azért megfontolandó, hogy a bírák maguk nem tekintették kegyetlennek ezt a büntetést.

Mv: Viszont éppen egyébként ezeken a példákon kiindulva, amit most Ön is említett, ez nem annyira szakmai választ igényel Öntől, hanem elsősorban politikait. Meg kell kérdeznem, hogy miért most került elő éppen ez a téma Ön szerint?

Répássy Róbert: Hát ismert, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság döntött egy magyar ügyben. Tehát eddig nem döntött magyar ügyekben a bíróság. Most volt egy konkrét eset, amelyben nem azt mondta ki egyébként az emberi jogi bíróság, hogy szabadlábra kellene helyezni bárkit is, csak azt mondta ki, hogy a magyar gyakorlat nem felel meg az emberi jogi elveknek. És ezt szeretnénk újabb jogalkotással, újabb törvénnyel alátámasztani. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésen nem kívánunk változtatni, tehát azon a lehetőségen, hogy valaki valóban kitöltse az élete végéig az életfogytig tartó szabadságvesztést, nem kívánunk változtatni, de ahogyan a miniszter is jelezte, a reményhez való jogot biztosíthatja például egy megfelelő kegyelmezési törvény is.

Mv: Igen, csak ugye az elmúlt négy-öt-hat évben sokat citált kettős mérce az majd ott jelentkezik, hogy amikor az uniós bíróság, amely szerint a magyar minta nem felel meg különböző emberi jogi elveknek Magyarországon, változtatnak a szabályokon, vagy finomítják, és mindeközben egyébként azon országokban, ahol Ön is mondta, hogy hasonló rendszer működik, tehát van tényleges életfogytiglan, nem fogják ugyanezt megkövetelni.

Répássy Róbert: Igen, sőt, az az érdekes, hogy még az emberi jogi bíróságnak is van egy olyan korábbi ítélete, amelyben elfogadhatónak tartott egy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést. Ott is egyébként a kegyelmi szabályokra hivatkozott a tagállam, és akkor még másként döntött az emberi jogi bíróság. Úgy látszik, az emberi jogi bíróság is néha megváltoztatja az álláspontját bizonyos kérdésekben.

Mv: De akkor lépjünk tovább. Ugyancsak Trócsányi László mondta azt, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak érdemben hozzá kell tudnia szólni a tárcák tervezeteihez, és rendkívüli jelentősége van annak, hogy a kodifikációs bizottságok munkája átlátható legyen. Kiknek kell jobb betekintést kapniuk ezen bizottságok munkájába?

Répássy Róbert: Az új kormányzati struktúrában az Igazságügyi Minisztériumnak kiemelt szerepe van az alkotmányossági véleményezésben. Az úgynevezett közigazgatási egyeztetés folyamatában meghatározó, ebben a tekintetben, tehát az alkotmányossági szempontból meghatározó az Igazságügyi Minisztérium véleménye. Ezért mi igyekszünk, sőt, azt kell, hogy mondjam, ragaszkodunk ahhoz, hogy a kormányzati előterjesztéseket kellő időben és alaposan át tudjuk tanulmányozni. És a jövőben nyilván mindig jelezni fogjuk, hogyha alkotmányossági észrevételeink vannak, alkotmányossági kockázatok merülnek föl egy törvényjavaslattal kapcsolatban.

Mv: Ez eddig nem így volt?

Répássy Róbert: Ez, azt kell, hogy mondjam, hogy eddig is megtörtént mindig az alkotmányossági véleményezés, azonban az eljárások olyan gyorsan zajlottak néha, hogy nem volt idő arra, hogy alaposan figyelembe vegyék a mi észrevételeinket. És erre kapott garanciát az igazságügyi miniszter a kormányfőtől, hogy a jövőben hosszabb és alaposabb előkészítés után figyelembe tudják venni az alkotmányossági észrevételeket.

Mv: Illetve hát nem tudom, hogy nagyobb szervezeti struktúra áll-e a rendelkezésére úgy a miniszternek, mint Önöknek államtitkároknak, csak azáltal, hogy külön minisztérium az Igazságügyi Minisztérium.

Répássy Róbert: Ez mindenképpen újdonságot és fordulatot jelent az Igazságügyi Minisztérium eddig történetében. Nyolc éve volt utoljára önálló igazságügyi tárca, és most az igazságügyi szempontokat kiemelendő a kormány létrehozta az önálló igazságügyi tárcát, és ebben az alkotmányossági, és egy általában a joggyakorlat elemzés nagysága hangsúlyt fog kapni a minisztériumban. Tehát mind az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügyeket, mind pedig a bírósági jogalkalmazást szeretné elemezni a minisztérium, mert úgy gondoljuk, hogy a jogszabályok hatásvizsgálata, az új törvények működése csak úgy érthető meg, és csak úgy értelmezhető alaposan, hogyha azokat a szakminisztérium konkrétan, konkrét esetben is megvizsgálja.

Mv: Egyébként Önöknek például feladatuk az Alkotmánybíróság elé kerülő indítványok vizsgálata is, ahogyan egyébként ugyancsak Trócsányi miniszter úr ezt mondta, ez milyen többletfeladatokat jelent?

Répássy Róbert: Az igazságügyért felelős miniszter eddig is a kormányt képviselte az alkotmánybírósági eljárásokban, ez azonban eddig mindig az Alkotmánybíróság kezdeményezésén múlott, hogy mely ügyekbe vonta be az igazságügyért felelős minisztert. Szeretnénk a jövőben minden olyan törvénnyel szemben, vagy törvénnyel, akár más jogszabályokkal szemben indult eljárásban is véleményt kifejteni, amelyeknél vagy elfogadhatónak tartjuk az indítványt, mert ez is előfordulhat ugye, hogy az indítvány olyan mértékben megalapozott, hogy az igazságügyi miniszter javaslatot tesz a jogszabály módosításra, vagy egyfajta segítőként, egy segítő véleményt szeretnénk mondani az alkotmánybírósági eljárásban, egyébként teljesen tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság belső működését és függetlenségét.

Mv: Akkor ha már egy konkrét üggyel kezdtük, zárjuk is azzal. Ugye a Kúria jogegységi döntése után az Igazságügyi Minisztérium is elemezheti, hogy milyen feladata lehet a devizahitelesek megsegítése érdekében. Néhány hónapja Ön azt mondta, hogy azért van szükség az Európai Bíróság, a Magyar Alkotmánybíróság, illetve a Kúria döntésére is, mert ezen ítéletek tükrében tudja majd a jogalkotó mérlegelni, hogy mekkora is a mozgástere. Értelmezhető-e úgy a Kúria döntése, hogy tulajdonképpen minden a törvényhozásra lesz bízva, mert az ítéletekből, a Kúria ítéletéből egyes szakértők szerint megint minden kiolvasható, meg mindennek az ellenkezője is.

Répássy Róbert: Hát nagyjából jól értékeli, amikor ezt mondja a helyzetet. A Kúria eddig három alkalommal döntött a devizahitelesek ügyében, és ide vehetem még a luxemburgi Európai Bíróság előtt folyamatban lévő egyik ügyben hozott döntést is, és ide vehetem természetesen az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit is, tehát legalább fél tucat olyan ítéletet kell most elemeznünk, amely devizahiteles szerződésekre vonatkozik. És ezek után szeptemberben a kormány beterjesztheti az Országgyűlésnek azt a javaslatát, amely figyelembe veszi ezeket az ítéleteket, és ezek az ítéletek kijelölik a kormány mozgásterét. Tehát ilyen értelemben meg kell ezt várnunk, és szükséges volt megvárnunk ezeket az ítéleteket, de valóban a kormány felelőssége, hogy hogyan akarja segíteni a devizahiteleseket, és hogyan akarja a bankokat a tisztességtelen előny visszafizetésére kötelezni.

Mv: De akkor azt Ön szerint most nem is elsősorban mint az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, hanem mint kormánypárti képviselő, a Kúria valóban a törvényhozóra tolta át ennek az ódiumát, hogy véglegesen megoldja?

Répássy Róbert: Nem. Én arra mondtam, hogy egyetértek az Ön értékelésével, hogy sok minden kiolvasható a Kúria döntéséből, de továbbra is vannak olyan nyitott kérdések, amelyek már jogalkotási kérdések. A Kúria jogalkalmazó, ő nem tehette meg azt, hogy a törvényhozó által el nem döntött kérdésekben állást foglaljon. Ezekben a kérdésekben kell majd szeptemberben állást foglalnia az Országgyűlésnek.

Mv: Köszönöm szépen. Répássy Róbertet, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, egyben ezáltal a miniszter helyettesét hallották.

A hanganyag itt hallgatható meg:
http://mno.hu/lanchidradiobelfold/kegyelmi-torvennyel-enyhitenenek-1232913