Répássy Róbert államtitkár beszédet mondott az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának 25. évfordulója alkalmából tartott konferencián 2014. szeptember 17-én Budapesten.
Tisztelt Anita Asszony! Tisztelt Biztos Urak! Tisztelt Államtitkár
Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A gyermekkort sajátos, csak erre az időszakra jellemző szükségletek határozzák meg, amelyeket mi felnőttek minden téren kötelesek vagyunk felismerni és tiszteletben tartani. Ezt a kötelezettséget számos nemzetközi egyezmény és hazai jogszabály, rendelkezés és iránymutatás támasztja alá. Mindezek közül lassan 25 éve a legmeghatározóbb nemzetközi dokumentum az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, amely a gyermekek jogait, azok speciális adottságaira és szükségleteire való figyelemmel határozta meg. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő eljárásban szabadon kinyilváníthassa véleményét. Ezt kötelesek vagyunk meghallgatni és korának valamint érettségének megfelelően figyelembe venni. Ezek az alapvető jogok, minden gyermeket megilletnek, az élet bármely területén, így az igazságszolgáltatásban is. Annak érdekében, hogy a gyermekek legfőbb érdeke, valamint jogaik széleskörű védelme az igazságszolgáltatásban is érvényesüljön az igazságügyi miniszter 2012-ben elindította a gyermekbarát igazságszolgáltatás programját.
Első lépésként az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és a nemzeti erőforrások minisztere együttes utasításban létrehozta a Gyermekbarát Igazságszolgáltatásért Munkacsoportot, melynek feladata a gyermekbarát igazságszolgáltatás kialakítása érdekében a témában érintett szakemberekkel és civil szervezetekkel együttműködve törvénymódosítások előkészítése, és a gyermekbarát igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatok véleményezése volt. A Munkacsoportba a kormányzati szereplők mellett meghívást kaptak a bíróság, az ügyészség, az alapvető jogok biztosának, az UNICEF magyar bizottságának képviselői valamint a civilszféra szereplői. A Munkacsoportban számos törvénymódosítási javaslat született, így például a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló miniszteri rendelet, valamint a két gyermekbarát törvénycsomag.
A 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet értelmében 2014. január 1jéig minden megyei rendőr-főkapitányság illetékességi területén létre kellett hozni egy gyermekbarát meghallgató szobát. Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy mára összesen 21 tanúsítvánnyal rendelkező szoba áll rendelkezésre, melyek megfelelő használatát A gyermekmeghallgató szoba használatbavételéről, használatának rendjéről szóló 1/2013. (I.8.) ORFK utasításban kiadott egységes szakmai protokoll biztosítja, akár sértettként, akár elkövetőként kerülnek a gyermekek kapcsolatba az igazságszolgáltatással. Az egységes protokollon kívül az Igazságügyi Minisztérium együttműködve az ÉFOÉSZ alapítvánnyal a gyermekbarát meghallgató szobák használatához kapcsolódóan külön képzési programot dolgozott ki a fogyatékossággal élő gyermekek meghallgatására. A képzésen a kapcsolódó hatályos jogi szabályozás, valamint az ENSZ Fogyatékossággal Élők Jogairól Szóló Egyezményének megismerése mellett a résztvevők kommunikációképességét számos interaktív feladattal fejlesztették. Az ÉFOÉSZ alapítvány országszerte összesen 20 helyszínen tartotta meg ezt a képzést 259 rendőr számára.
Az első gyermekbarát törvénycsomag módosította a büntető és polgári eljárási szabályokat, így a kiskorúak idézésénél kötelezővé vált a koruknak és érettségüknek megfelelő tájékoztatás nyújtása, valamint polgári perekben a bíróság már a kiskorú védelmében is zárt tárgyalást tarthat. A törvénycsomag a büntető anyagi jog területén is számos helyen módosította a régi Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) rendelkezéseit. Így többek között a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény új tényállási elemmel, a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetésével egészült ki, továbbá emberölésnek minősült, ha az elkövető 14. életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábírt. Az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás tényállása is súlyosabb büntetést vont maga után, amennyiben azt az elkövető a sértettel kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonnyal való visszaéléssel követte el.
A 2013. július 1. napjától hatályos új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) megtartotta e módosításokat és ezen túlmenően, tekintettel a Gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív jegyzőkönyv előírásaira is (OPSC), további szigorításokat is bevezetett. Új bűncselekményként jelenik meg a gyermekmunka és a gyermekprostitúció kihasználása, illetve a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak, valamint a szexuális visszaélés minősített esetei a 18., 14., 12. életévhez igazítottan strukturálódtak. Súlyosabban büntetendő, aki a kerítést 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, illetve az is, aki ilyen személy prostitúciójához segítséget nyújt. A Fakultatív Jegyzőkönyvnek való megfelelést is biztosítva, súlyosabban büntetendő az emberkereskedelem, amennyiben azt 18. életévét be nem töltött és még súlyosabban, ha 14. életévét be nem töltött személy sérelmére, illetve ha gyermekprostitúció céljából követik el. Emellett a gyermekeket ábrázoló pornográf internetes tartalmak esetén már lehetőség nyílik az elektronikus adatok végleges hozzáférhetetlenné tételére is.
A 2013. decemberében elfogadott második gyermekbarát törvénycsomag, az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény, új jogintézményként vezeti be a fiatalkorú terhelteknél a megelőző pártfogást. A gyermekek elleni bűncselekmények felderítése, és ezáltal a gyermekek védelme, valamint a bűnismétlés megelőzése érdekében szigorodtak az elévülési szabályok és a foglalkozástól eltiltás szabályai is. Az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény 18 év alatti sértettje esetében, az elévülés határidejébe nem számít be az az időtartam, amíg a sértett a tizennyolcadik életévét be nem tölti, így egyes esetekben akár a sértett 26 éves, vagy a legsúlyosabb esetekben akár 33 éves koráig is lehetőség van az eljárás megindítására. Bevezetésre került, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző szervezet csak olyan személlyel létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyt, aki hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a kiskorúak sérelmére elkövethető bűncselekmények valamelyikének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt, vagy e bűncselekmény elkövetése miatt foglalkozástól eltiltás vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt.
A második gyermekbarát törvény alapján az internetszolgáltatók 2014. július 1-jével kötelesek a kiskorúak védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható szűrőszoftvereket a felhasználók számára ingyenesen biztosítani. Erről kötelesek közérdekű tájékoztatókat összeállítani és azokat honlapjukon közzétenni, valamint arra az előfizetők figyelmét negyedévente felhívni. A törvény rögzíti továbbá, hogy a nyilvános könyvtárakban és köznevelési intézményekben is kötelező lesz használni ezeket a szűrőszoftvereket. A törvénymódosítás az előbbieken túl, lehetővé teszi, hogy a gyermekek személyiségi jogai (ilyenek lehetnek különösen a magántitokhoz, a képmáshoz, vagy a hangfelvételhez kapcsolódó személyiségi jogok) elleni jogsértések esetén egy speciális eljárási rend szerint, még a polgári peres vagy a büntető eljárás előtt – vagy helyett – fel lehessen lépni az internetszolgáltatónál. Az ingyenes szűrőszoftverre, valamint az internet biztonságos használatáról az Igazságügyi Minisztérium nem csak a gyermekbarát honlapján, de több sajtókonferencián, nyilvános rendezvényeken, valamint kampányok keretében is felhívta a figyelmet.
Így 2014 januárjában indult például „Az Internet nem felejt!” program, amely a www.azinternetnemfelejt.hu honlapon hívta fel a figyelmet a közösségi oldalakon megosztott információk, adatok, képek veszélyeire, valamint a hozzá kapcsolódó interaktív előadássorozatból megtudhatták a fiatalok, hogyan előzhetik meg, hogy pl. a cyberbullying vagy grooming áldozatává váljanak, milyen veszélyek leselkednek rájuk, hogyan tudnak másokon segíteni, és miért fontos az, hogy vigyázzanak a személyes adataikra. Országszerte 30 helyszínen több mint 3300 14 és 18 év közötti diákhoz jutott el a program. A világháló veszélyeinek tudatosítása nem csak a diákok, hanem a szülők és a pedagógusok számára is elengedhetetlen, ezért az Igazságügyi Minisztérium „Gyermekeink a neten” címmel előadássorozatot indított a megyei kormányhivatalok bekapcsolódásával a részükre. Az előadásokon szó esett a témával kapcsolatos jogi szabályozásról, annak pszichológiai hátteréről is, így többek között azt is megtudhatták a szülők és a pedagógusok, hogy mik azok a jelek egy fiatal esetében, amelyek alapján felismerhetik, ha egy esetleges internetes zaklatás történik, továbbá, hova fordulhatnak segítségért. A „Gyermekeink a neten” programsorozaton összesen 3050 fő vett rész, ebből 896 pedagógus hallgatta meg az előadásokat.
Végül 2014 májusában „Csendben van, de biztonságban?” címmel indítottunk kampányt, annak érdekében, hogy felhívjuk a szülők és a pedagógusok figyelmét az internetszolgáltatóknál elérhető ingyenes szoftverek elérhetőségére.
A Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoport keretén belül előkészített jogszabálytervezeteken, javaslatokon túl, az Igazságügyi Minisztérium számos médium és program segítségével kívánta elősegíteni a gyermekjogok felnőttekkel, valamint gyermekekkel való megismertetését. Így a gyermekbarát igazságszolgáltatás hivatalos internet oldalán a programhoz kapcsolódó aktualitások és a hatályos jogi szabályozáson túl a gyermekjogok története, valamint maga az Egyezmény egy színes e-book formájában is olvasható. A honlap látogatója emellett kérdésekkel közvetlenül szakértőkhöz – jogászokhoz, pszichológusokhoz, szociális munkásokhoz – fordulhat.
Az Igazságügyi Minisztérium támogatásával létrejött a www.jogosakerdes.hu című honlap, amelynek célja, hogy a kisgyermekek számára érthető és játékos formában közvetítse azokat az alapinformációkat, amelyek megkönnyítik számukra az igazságszolgáltatás világában való eligazodást.
A „Jogom van tudni” programsorozat (2012. decembere és 2014. márciusa között) a 14 és 16 év közötti fiatalokat szólította meg. Az Igazságügyi Minisztérium a D N S Alapítvánnyal együttműködve összesen 60 iskolában tartott speciális osztályfőnöki órákat. Célja az volt, hogy drámapedagógiai módszerek alkalmazásával megismertessék a fiatalokkal az igazságszolgáltatás mechanizmusát, minél több információt kapjanak az őket közvetve vagy közvetlenül érintő jogvitákban született döntések körülményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. A programban mintegy 1567 diák vett részt. A Pilot-program során végzett kutatás alapján a résztvevők 85 %-a nyilatkozott úgy, hogy a program hatására nőtt a jogtudatosság iráni igényük.
Most pedig engedjék meg, hogy pár szót ejtsek a Kormány Emberi Jogi Munkacsoportjáról, amelynek munkájában korábban alelnökként, szeptember elsejétől pedig elnökként veszek részt.
A Kormány 2012. februári határozatában rendelkezett az Emberi Jogi Munkacsoport életre hívásáról, melynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, konzultációt folytasson a civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, valamint alkotmányos szervekkel, emellett pedig elősegítse az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos szakmai kommunikációt.
A Munkacsoport figyelemmel kíséri továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogi Tanács Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat Munkacsoportjának tizenegyedik ülésén Magyarország vonatkozásában tett és általa elfogadott, valamint részben elfogadott ajánlások végrehajtását. Javaslatokat tesz a Kormány és az érintett központi államigazgatási szervek részére a jogalkotás és a jogalkalmazás vonatkozásában az emberi jogok még szélesebb érvényesülését biztosító szabályozásra, működésre, valamint ellenőrzi ezek megvalósítását.
Az új kormányzati struktúrára tekintettel szükségessé vált az Emberi Jogi Munkacsoportot létrehozó Kormány-határozat módosítása, amely alapvetően az elnök, az alelnök, a tagok személyét, valamint a helyettesítés rendjét érinti.
A Munkacsoport tárcaközi testületként működik, tagjai a minisztériumok emberi jogi tekintetben hangsúlyos területet képviselő államtitkárai. Tagjai között szerepel a teljesség igénye nélkül például az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatkért felelős államtitkára, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A Munkacsoport 2012-es alakuló ülésén döntött az Emberi Jogi Kerekasztal létrehozásáról, amelynek 43 civil szervezet a tagja. 12 tematikus munkacsoport került létrehozásra, amelyek külön-külön hivatottak foglakozni a sérülékeny társadalmi csoportok jogi, gyakorlati problémáival, valamint szakpolitikai javaslataival.
A tematikus munkacsoportokat erre felkért államtitkár vagy helyettes államtitkár vezeti, tagjai kormányzati szervek, civil szervezetek, érdekképviseleti, valamint szakmai szervezetek.
A tematikus munkacsoportok ülésein az elmúlt években megtárgyalásra került többek között a gyűlöletbeszéd, valamint a gyűlölet-bűncselekmények kérdésköre, az egyházak státusza, a gondnokság alá helyezett fogyatékos személyek választójoga, a párkapcsolati erőszak szabályozása, a véleménynyilvánítás szabadsága és az internetes média kérdésköre, a romák diszkriminációjának problematikája, a roma fiatalok oktatása, az LMBT emberekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés.
Itt érdemes megemlíteni az Emberi Jogi Kerekasztalon belül működő gyermekek jogaiért felelős tematikus munkacsoportot. A munkacsoport kiemelten foglalkozott többek között a nevelőszülői hálózat megreformálásának kérdésével.
Olyan neves civil szervezetek vettek részt a munkában, mint az Országos Gyermekvédő Liga, a Baptista Szeretetszolgálat, az LMBT Szövetség, az ÉFOÉSZ vagy a Fáy Károly Hallássérült és Fogyatékos Személyek Egyesülete.
Munkánk során kiemelt fontossággal bírt a civil szervezetekkel és szakértőkkel való együttműködés, a társadalmi partnerek bevonása ugyanis elengedhetetlen az emberi jogok érvényre juttatása területén.
A mindenkori kormánynak ugyanis kötelessége, hogy az állami és a nonprofit szektor között átlátható, világosan szabályozott, a civil szervezetek változatosságához igazodó kapcsolatrendszer jöjjön létre.
Az Emberi Jogi Kerekasztal célja a jövőben is az, hogy érdemi párbeszéd alakuljon ki a civil szervezetekkel.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, a múlt héten számolt be a magyar kormány a Gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény hazai végrehajtásáról a Gyermek Jogai Bizottság előtt Genfben. Az előkészületekben, valamint a konstruktív dialógusban delegációtagként is részt vettek az igazságügyi minisztérium munkatársai, hisz nem csak az Egyezmény számos cikke tekintetében vagyunk érintettek, hanem az Egyezményhez fűzött a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló Fakultatív Jegyzőkönyv végrehajtása tekintetében első helyi felelősséggel bírunk. Az elmúlt hónapokban végigkövethettem a felkészüléssel járó kemény munkát és a múlt héten meghallgathattam a dialógusról készült beszámolókat, amelyek alapján az Egyezménnyel kapcsolatosan beszélhettünk a resztoratív igazságszolgáltatás terén elért eredményekről. Így például arról, hogy az új Ptk. a szülői felügyelettel kapcsolatos viták rendezése céljából bevezette a mediáció elrendelésének lehetőségét, valamint arról, hogy 2014. január 1-jétől lehetővé vált a szabálysértési ügyekben is a közvetítői eljárásra utalás. Egy nemzetközi projekt koordinátoraként az igazságügyi minisztérium a jogellenes gyermekelviteli ügyekben is elő kívánja segíteni a mediáció szerepét. A Fakultatív Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban az ENSZ Gyermek Jogai Bizottsága például külön kiemelte a jogi személyek büntetőjogi felelősségére vonatkozó, más nemzetközi vizsgálatok által is jelzett törvényi feltételeket, valamint az áldozatvédelemmel kapcsolatosan tett fel kérdéseket. Beszámolhattunk az áldozatvédelemért felelős állami és civil szervek együttműködésének fontosságáról, ezen belül felhívhattuk a figyelmet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által 2013-ban kiadott Áldozatsegítő Kézikönyv kiemelt jelentőségére.
A beszámolók alapján úgy látom, elkezdődött egy valóban konstruktív, őszinte párbeszéd, amelyet egyrészt az elkövetkezendő években a Bizottság által hamarosan megküldésre kerülő ajánlások mentén, másrészt, itt, a mai rendezvény keretében kívánunk folytatni.
Engedjék meg, hogy ehhez mindannyiuknak jó munkát kívánjak!