Répássy Róbert államtitkár válaszolt 2014. október 13-án az Országgyűlésben Vágó Sebestyén (Jobbik) igazságügyi miniszterhez intézett kérdésére, amelyben az ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőinek a tartózkodási helye legyen közérdekű adat. Az államtitkár válaszának leirata.
Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a kérdését, képviselő úr. A kérdése arra a mai napon az Igazságügyi bizottság által megtárgyalt képviselői indítványra alapul, amelyben egy országgyűlési határozati javaslatot terjesztettek volna elő, de a bizottság nem vette tárgysorozatba.
Természetesen én is kíváncsian fogom olvasni a bizottság jegyzőkönyveit, hogy milyen indokokkal utasította el a bizottság.
Ami a dolog érdemét illeti, nagyon fontos tisztázni, hogy itt közérdekből nyilvános adat fogalmáról beszélhetnénk, tehát nem közérdekű adatról, hanem közérdekből nyilvános adatnak minősülhetnének az ilyen személyes adatok. Ezt azonban az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint olyan alkotmányossági követelmények mellett lehet csak korlátozni, mármint az ehhez fűződő alapjogot, amely esetén a szándékolt cél elérése is egy nagyon komoly, nyomós érv, és valóban indokolt ennek a személyiségi jognak a korlátozása.
Azt szeretném Önnek elmondani, hogy az Igazságügyi Minisztériumban már korábban is felmerült az a kérdés, hogy az elítéltek adatai milyen terjedelemben, milyen mélységben hozhatók nyilvánosságra, tekintettel arra, hogy az ítéleteket nyilvános tárgyaláson hirdeti ki a bíróság. Tehát van egy ellentmondás a személyes adatok védelme és a tárgyalás nyilvánossága között, hiszen a tárgyalás nyilvánossága alapján elvileg bárki értesülhet arról, hogy kit mire ítéltek, és tudjuk jól, hogy ezzel szemben az újságokban ez kitakarva, anonimizálva jelenik meg.
Tehát azt tudom ígérni, hogy a jövőben meg fogjuk vizsgálni ezt a jogi kérdést, hogy hogyan lehet a tárgyalás nyilvánosságát és a személyes adatokat összeegyeztetni.
Köszönöm szépen.