Répássy Róbert államtitkár Szászfalvi László (KDNP) napirend előtti hozzászólására reagált az Országgyűlés 2015. május 27-i ülésnapján. A beszéd leirata.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!
Köszönöm a felszólalását, mert ez lehetővé teszi számomra, hogy erről a nagyon fontos kérdésről, nagyon fontos törvényjavaslatról itt, az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai között is szót ejthessünk.
Több mint 20 évvel ezelőtt, 1994-ben lépett hatályba a bírósági végrehajtás szervezetének korszerűsítését célzó törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. A végrehajtási törvény hozta létre az önálló bírósági végrehajtói intézményt mint a bírósági végrehajtás általános szervezeti formáját. Az új szervezeti struktúrában a bírósági végrehajtói szervezet elkülönült a bírósági szervezettől, a végrehajtói szervezet feletti felügyeleti jogkört pedig az igazságügyért felelős miniszter kapta meg.
A végrehajtás szervezetével kapcsolatos igazgatási jellegű feladatok ellátása céljából létrehozták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát. A kamara feladata volt egyrészt, hogy képviselje és védje tagjai, azaz a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek érdekeit, másrészt, hogy ellássa a végrehajtással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, elsősorban igazgatási jellegű feladatokat. A bírósági végrehajtás szervezetét érintő megalapozott kritikák miatt a kormány célul tűzte ki a bírósági végrehajtás szervezetének reformját.
A végrehajtási törvény 2014. év végi módosítása megteremtette a lehetőséget arra, hogy az igazságügyi miniszter miniszteri biztost nevezzen ki a kamara felügyeletére, és a kinevezésére tavaly decemberben sor is került. Annak érdekében került sor kinevezésére, hogy pontos és hiteles képet kaphassunk a szervezet működéséről. A miniszteri biztos munkájának eredményére is támaszkodva az Igazságügyi Minisztérium kidolgozta a szervezet megújítására vonatkozó koncepciót, majd május 20-án benyújtotta az Országgyűlésnek a koncepció megvalósítását célzó törvényjavaslatot.
A javaslat alapján, annak országgyűlési elfogadása esetén a végrehajtással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott közfeladatokat a jövőben is egy, a végrehajtóból, végrehajtó-helyettesekből álló jog személy, a kar, a végrehajtói kar fogja ellátni, azonban e jogi személy szervezeti felépítését a kamarára vonatkozó szabályokhoz képest a javaslat jelentősen módosítja. A végrehajtáshoz kapcsolódó közfeladatok ellátása ugyanis a javaslat alapján közvetlen állami felügyelet alá kerül, hogy azokat a kar azon szervezeti egysége útján lássa el, amelynek vezetőjét az igazságügyért felelős miniszter fogja kinevezni.
Biztosítani kívánjuk azt is, hogy a kamara felállítása óta felhalmozódott vagyon, a jogalkotói célnak megfelelően, a végrehajtással kapcsolatos közfeladatok ellátása érdekében hasznosuljon, ezért a javaslat alapján a kamara vagyona a karra száll át, és a vagyonnal a jövőben a törvény keretei között a miniszter által kinevezett vezető irányítása alatt álló szervezeti egység jogosult majd rendelkezni. Jóllehet a végrehajtási törvény egy 2012-es módosítása óta az egyetemi jogi végzettség megszerzése kinevezési feltétel, a végrehajtói karon belül még mindig jelentős azok aránya, akik nem rendelkeznek jogi diplomával. A végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályozás komplexitása, bonyolultsága miatt a végrehajtási eljárások lefolytatásához széles körű jogi ismeretekre van szükség.
Ezért a javaslat minden végrehajtó számára kötelezővé teszi a jogi egyetemi végzettség megszerzését 2022-ig, és azt is, hogy a jogi diploma megszerzéséig tartó átmeneti időszakban jogi végzettségű alkalmazottat foglalkoztassanak. Mivel a végrehajtó-helyettesek önállóan jogosultak a végrehajtó nevében végrehajtási cselekmény foganatosítására, esetükben is indokolt e magasabb követelményt kinevezési feltételként támasztani, ezért a javaslat a végrehajtó-helyettesek esetében középiskolai végzettség helyett egyetemi jogi végzettséget ír elő a kinevezés feltételeként.
A képviselő úr ismertette a javaslat legfontosabb elemeit, és természetesen lesz még rá alkalmunk, hogy az Országgyűlésben részletesen beszéljünk erről a törvényjavaslatról, azonban a legfontosabbnak azt tartom, hogy a bírósági végrehajtással kapcsolatban megingott közbizalom és így a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatással szemben megingott közbizalom helyreálljon. Ennek érdekében az előttünk fekvő törvényjavaslat, az Országgyűlés asztalán fekvő törvényjavaslat megerősíti majd azokat az intézményeket, amelyekkel a közbizalmat is meg tudjuk erősíteni.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm a lehetőséget.