Répássy Róbert parlamenti államtitkár az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorának volt a vendége 2014. szeptember 4-én. Az államtitkár szólt a devizahiteles perekről, valamint a bankok elszámoltatásával kapcsolatos készülő törvényről.
Mv: Vendégem a stúdióban Répássy Róbert parlamenti államtitkár. Jó estét kívánok!
Répássy Róbert: Jó estét kívánok!
Mv: Ha összegezni szeretnénk az eddigi eredményeket a perekkel kapcsolatosan, akikor mit mondhatnánk nyugodt szívvel? Hogy a bankoknak is igaza lehet, de alapvetően mégiscsak az államnak van igaza ezekkel az ügyekkel kapcsolatban, vagy mondjuk a bíróságnak?
Répássy Róbert: Az a törvény, amit az Országgyűlés júliusban elfogadott, az egyértelművé tette a helyzetet. Ez a törvény egyébként a Kúria döntésén alapul. A kormány úgy döntött, hogy azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy ne az adósoknak, ne a devizahiteleseknek vagy akár más hiteleseknek kelljen, a fogyasztóknak kelljen bizonygatniuk a bankokkal szemben az igazukat, hanem a Kúria döntéséből kiindulva az általános szerződési feltételeket, a bankok által alkalmazott általános szerződési feltételeket védjék meg a bankok, ha meg tudják védeni a bíróság előtt. Most elképzelhető, természetesen ez látszik a mostani ítéletekből, hogy egyes esetekben a bíróság részlegesen vagy akár teljes egészében igazat ad egy-egy banknak...
Mv: Ugye ott van példaként a Cetelem ezzel kapcsolatban.
Répássy Róbert: Ezek nem jogerős elsőfokú ítéletek, tehát nagyon...
Mv: Hát jelen pillanatban...
Répássy Róbert: ...óvatosan kell bánnunk ezzel az egész folyamattal, már csak azért is, mert teljesen elképzelhető, életszerű helyzet, hogy az általános szerződési feltételek között is volt különbség, az általános szerződési feltételek megszövegezése között is volt különbség. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy egy kaptafára készült minden a bankoknál. És abban is lehet különbség, hogy egyes bírói tanácsok vagy bíróságok, bírói felfogás másként ítéli meg ezt a helyzetet. A jogerős ítéletből kell majd kiindulnunk.
Mv: Másodfokon ez még változhat mondjuk?
Répássy Róbert: Én azt gondolom, hogy az a korrekt, és mindenkinek mindenképpen azt tanácsolom, hogy ne vonjon le hosszú távú következtetést a perek első lépéseiből, hanem inkább várjuk meg a jogerős ítéleteket. Eközben ugye a kormány dolgozik az elszámolásról, vagy inkább hát hogyha jogilag pontosan akarom mondani, az elszámoltatásról szóló törvényről.
Mv: Ennek a részleteit jövő héten már meg lehet ismerni Ön szerint?
Répássy Róbert: A jövő héten a Fidesz és a KDNP frakciószövetség ülés tart, kihelyezett ülést tart Tapolcán, biztos vagyok benne, hogy a frakciószövetség döntéseket fog hozni ebben a kérdésben, és ezzel párhuzamosan az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is befejezi a törvény-előkészítő munkát. Tehát a jövő hét második felére pontos képet kapunk arról, hogy mit javasol a kormány az Országgyűlésnek. Az elszámolásról vagy elszámoltatásról szóló törvény egyértelműen ki fogja mondani, hogy a bankoknak... a bankok nem tarthatják meg azt a tisztességtelen előnyt, amit szereztek, amit az eljárásuk során okoztak az ügyfeleknek. Ezt, ennek az elszámolásnak a módját fogja rendezni ez a törvény. És a két folyamatot, tehát a bíróság előtt zajló pereket és az új törvényt, tehát a devizahiteles elszámolási törvényt egymás mellé rakva fogjuk tudni azt megmondani, hogy nagyjából a jövő év első negyedévében a konkrét ügyfelekkel, a fogyasztókkal hogyan kell elszámolni a bankoknak.
Mv: Hát ennek ugye februárig le kell zárulnia, hogyha minden igaz, hát legalábbis az ügyfelek részére.
Répássy Róbert: Tehát január-február hónapban kell majd érezniük azt az ügyfeleknek, hogy pontosan mit is jelent az a könnyebbség, ami a most lezáruló perekben és a most folyamatban lévő perekben majd kiderül.
Mv: Államtitkár úr, korábban arról volt szó, hát legalábbis ami információt meg lehetett tudni ezzel kapcsolatban, hogy a forintosítás, mint olyan, a valamikor árfolyam, illetve a jelenlegi árfolyam közötti, hát nagyjából úgy ötven százalék környékére lehetett talán belőni, vagy negyven-hatvan százalék környékére lehetett belőni. Jelen pillanatban mit lehet erről mondani vagy tudni, hogy nagyjából hol kell elhelyezni ezt az átváltási értéket, amiben hát nyilvánvalóan a devizahitel-károsultak bízhatnak, hogy ezáltal csökken nyilvánvalóan az adósságuk?
Répássy Róbert: Hát őszintén szólva, ez egy harmadik lépés. Tehát ugye most az első lépés az, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket töröljük a bankokkal kötött szerződésekből, tehát ennek a folyamata zajlik. A második lépés az, hogy a tisztességtelen előnyöket visszafizessék a bankok, és egy harmadik lépés lehet az, amiről a kormány természetesen gondolkodik már, de úgy gondolom, hogy az első két lépést meg kell várnia, hogy hogyan lehet kivezetni a devizahiteleket. Ez a harmadik lépés nem az igazságügyi tárcához tartozik elsősorban, hiszen ez egy nemzetgazdasági kérdés, én nem is akarok olyasmiről beszélni, amiről nincsen tudomásom. De természetesen nem marad el a harmadik lépés sem. Tehát afelől biztos lehet mindenki, hogy mind a három lépést a kormány fokozatosan, vagy hát lépésről lépésre végre fogja hajtani. A kormány úgy döntött, hogy a bankokkal szemben egyértelműen az emberek oldalára áll, és a tisztességtelenül eljáró bankoknak fizetniük kell.
Mv: Ami mondjuk furcsa volt talán itt a perek során, hogy voltak olyan bankok, amelyek tisztességtelenek, tisztességesek vagy kevésbé tisztességesek voltak. Ez egy ilyen ciklikusan változó dolog volt a bankoknál?
Répássy Róbert: Hát igen, mondhatnám, hogy ha nem egyes emberek bőrére és a – hogy mondjam – adósságukra menne ez a játszma, akkor szinte vicces, hogy bizonyos időszakokban tisztességesek voltak az általános szerződési feltételek, és akkor tisztességesen jártak el a bankok, de egyes vagy más időszakokban meg tisztességtelenül. Ez abból adódik, hogy egyes módosítások során a bankok betartották azokat a feltételeket vagy azokat a körülményeket figyelembe vették, amit most a Kúria előírt számukra. Más esetekben viszont úgy módosították a szerződéseket, és olyan egyoldalú kamatemelést vagy módosítást hajtottak végre, aminél nem tudják bizonyítani, hogy tisztességesen jártak el. Tehát ezért is mondtam, hogy meg kell várnunk a jogerős ítéleteket, hogy lássuk, hogy mi marad érvényben a devizahitel-szerződésekből vagy egyáltalán a fogyasztói szerződésekből.
Mv: Mikor fognak végképp lezárulni ezek a perek, tehát mi lesz az utolsó határideje?
Répássy Róbert: Hát azt hiszem, hogy az év végi határidő, az nagyjából tartható. Ez persze nem kőbe vésett határidő, mert itt azon múlik, hogy a bírósági folyamatok hogyan zajlanak. De nagyon szoros, szűk határidőket szabott a törvény, és ezeket a szűk határidőket, hogyha figyelembe vesszük és maximálisan számolunk, akkor az év végére le kell zárulnia a bírósági eljárásoknak.
Mv: Államtitkár úr, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.
Répássy Róbert: Köszönöm én is.