Répássy Róbert államtitkár az ATV Híradójának nyilatkozott az Alkotmánybíróság három csapás szabályt érintő döntése kapcsán 2014. július 9-én.
Mv: Az igazságügyi államtitkár híradónknak egyértelművé tette, hogy a három csapás alapgondolatát az Alkotmánybíróság tegnapi döntése nem érintette, így nem számíthatnak enyhébb büntetésre a legsúlyosabb bűnök elkövetői. Azok ügyét azonban felül kell vizsgálni, akiknek több személy elleni erőszakos bűncselekményéért kiszabott büntetése külön-külön eljárásban enyhébb lett volna.
R: A 2010-ben elkövetett és tervezett több mint nyolc, zömmel fővárosi bankrablásért állt a férfi a Fővárosi Bíróság előtt. Végül 11 évi szabadságvesztést kapott első fokon. Az ügyét tárgyaló bírók az eljárás során az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert szerintük alkotmányellenes volt a Büntető törvénykönyv egyik szabálya. Eszerint amennyiben ugyanabban az eljárásban kellett ítéletet hozni az összes rablásról, a legsúlyosabb cselekményéért kapható büntetés felső határának kétszeresét kellett alkalmazniuk.
Répássy Róbert: A rablás büntetési tétele 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés, hogyha a 8 évet vesszük alapul, akkor a halmazati büntetésként 12 éves szabadságvesztést szabhatnak ki a jövőben a Btk. alapján a bírák. De a három csapásos szabály alapján 16 éves börtönbüntetést szabhattak volna ki.
R: Ezért sértette a Btk. az alkotmányt. Az államtitkár szerint további vizsgálat kell ahhoz, hogy kiderüljön, ez a tegnapi döntés tekinthető-e a jogalkotás kudarcának.
Répássy Róbert: Most egy érdekes tapasztalatom, hogy az Országos Bírósági hivatalnak sincsen információja arról, hogy a halmazati büntetésként hányszor alkalmazták, mert nem tartanak ilyen statisztikát nyilván.
R: Az államtitkár azt mondja, a három csapás többszörös visszaesőkre vonatkozó szabálya maradt, a legelvetemültebb bűnözők tehát rács mögött maradnak.
Répássy Róbert: Akik erőszakos visszaesőként súlyos személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el harmadszor is, valószínűleg életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak, vagy valamilyen nagyon súlyos, 15-20 éves börtönbüntetést. Az ő büntetésüket egyáltalán nem érinti az Alkotmánybíróság határozata. Csak azoknak érintheti az AB határozata az ítéletét, akik első alkalommal kerültek bíróság elé, de már első alkalommal is több bűncselekmény miatt kerültek bíróság elé.