Völner Pál óaz M1 Ma este című műsorának volt a vendége 2018. március 24-én. Az államtitkár szólt a Stop Soros törvénycsomagról és a kvótaügyről. Az interjú leirata.
Mv: Több hangfelvétel is nyilvánosságra került az elmúlt időszakban, részben itthon, részben pedig egy izraeli lapban. Ezek többek szerint azt bizonyítják, hogy a Soros György-féle szervezetek többféle módon is a kormány megbuktatásán dolgoznak. A kormány szerint éppen ezért kell elfogadni minél hamarabb a Stop Soros törvénycsomagot. Itt van Somorjai Balázs. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a vendégünk. Jó estét kívánok, államtitkár úr!
Völner Pál: Jó estét kívánok!
Mv: Milyen nemzetbiztonsági eljáráson kellene átesniük a Stop Soros törvénycsomag hatálya alá tartozó szervezeteknek?
Völner Pál: Gyakorlatilag azokat a személyeket, akik ezeket a szervezeteket irányítják, akik abban működnek, ezeknek a tevékenységét, múltját lehet megvizsgálni ilyen esetben, hol jártak, mit csináltak eddig, sértettek-e esetleg jogot korábban. Gondolok itt illegális adatgyűjtés, vagy éppen adatbirtoklás, vagy éppen a magyar gazdaságot, a magyar nemzetet fenyegető tevékenységet folytattak-e. Folytatnak-e kormányellenes tevékenységet? Nyilvánvaló ezeket mind-mind figyelembe kellene venni ezekben az esetekben. Persze hozzátéve azt is, ami a klasszikus átvilágításoknak is a története, hogy milyen pénzmozgásokat, vagy miben vettek részt eddig. Korábban volt például a külföldről finanszírozott szervezeteknek a finanszírozásáról szóló törvény, ez sem véletlenül született. Tehát gyakorlatilag külföldről jönnek a pénzek, milyen céllal jönnek a pénzek, akik adják, azok milyen célokat preferálnak, ezeket mind-mind egy alapos átvilágításnál figyelembe kell venni.
Mv: A vizsgálat eredménye nyilván abban az esetben érdekes, hogyha valaki megbukik a nemzetbiztonsági átvilágításon. Ebben az esetben milyen következmények lennének?
Völner Pál: Gyakorlatilag mivel a migrációval való foglalkozás egy engedélyköteles tevékenység, nyilvánvaló, hogy azok a személyek, azok a szervezetek nem kaphatnának engedélyt, mert nemzetbiztonságilag lehet, hogy éppen a magyar állam, a magyar nemzet ellen használnák fel ezt a tevékenységet.
Mv: Na de megállapítják Gipsz Jakabról X szervezet élén, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Gipsz Jakab távozik a szervezet éléről, átadja másnak a vezetést.
Völner Pál: Hát majd kérnek egy újabb engedélyt, és meg lehet azt is vizsgálni, hogy a szervezet korábban milyen működést folytatott. Pontosan ezért fontos például a finanszírozási háttér, hiszen a finanszírozási háttérre is ki kell, hogy terjedjen egy ilyen vizsgálat. És az átláthatóságot azért kell folyamatosan biztosítani, gyakorlatilag a kövesd a pénz útját. Tehát ahonnan jön, azok a csoportok mit akarnak elérni, hogyan viszonyulnak más országokban a migrációhoz? Tehát ez egy nagyon széles körű vizsgálat lehet. És szerintem nem az a célja egy-egy ilyen vizsgálatnak, hogy minél szélesebb körben adjunk ki engedélyeket, hanem olyan bevált szervezetek jussanak engedélyhez és azok folytassák, akiknek nemzetközileg elismert a tevékenysége. Gondolok például a vöröskeresztre. Nyilvánvaló, hogy nekik nem jelentene problémát egy-egy ilyen engedélynek a megadása. Vagy a Máltai Szeretetszolgálat, hogy csak néhányat mondjak azokról, akik a frontvonalban ott vannak, nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is viszik ezt a tevékenységet. Tehát feltételezhetőleg ezek kiállnák ezt a próbát.
Mv: Ha jól értem, akkor többlépcsős volna a szigor, migrációt lehet, teszem azt, segíteni, de nem lehet nemzetbiztonsági kockázatot okozni ezzel?
Völner Pál: Nyilvánvaló. Hát és azt is meg kell nézni, hogy mennyi szervezetre van szükség, mekkora problémát jelent éppen ezeknek a menedékkérőkkel való foglalkozás. Tehát gyakorlatilag egy túldimenzionált szervezetrendszert nem érdemes létrehozni, bármennyire is jól finanszírozzák egyébként a háttérből. Ugyanis úgy látszik, hogy vannak egyéb melléktevékenységeik, pontosan az utóbbi hetekben kiszivárgott hangfelvételek alapján, ahol látszik, hogy például az is izgatja őket, hogy például a német iparvállalatok Magyarországon ne végezzenek beruházásokat, ne hozzanak létre munkahelyeket, vagy éppenséggel veszélyeztessék a magyar munkahelyeket. Például a Jerusalem Postban megjelent cikk, amire a napokban azért elég nagy figyelem irányult.
Mv: Ha már itt tartunk. Ez ügyben lesz feljelentés?
Völner Pál: A külügyminisztérium megkérte a hangfelvételt az újság szerkesztőségétől, itt tárgyalások folynak. Hogyha megkapjuk, megvizsgáljuk ennek a tartalmát, amennyiben olyan dolgok elhangzottak, akkor konkrétan beazonosíthatók a személyek, akik ezt végezték, akkor nem elképzelhetetlen, hogy büntetőeljárás indul majd ellenük.
Mv: Magyarországnak van hírszerzése. Elhangzott, hogy kétezer ember dolgozik a kormány vagy személyesen a miniszterelnök ellenében. Van ismeretük arról, hogy kikre utalhatott a Soros Fund Management volt pénzügyi vezetője?
Völner Pál: Nyilvánvaló, hogy ez további vizsgálatokat igényel, hogy most ez minden, Soros által finanszírozott szervezetre kiterjed, és azoknál milyen munkatársak vannak, hogyan áll össze ez a kétezer fő, hogy a korábbi megmozdulásoknak a résztvevői közül kiket finanszíroztak. Ez nyilvánvalóan nem publikus adat, de amennyiben ezek beazonosíthatók, akkor ez egyértelmű, hogy külföldről akarják, éppen Soros György befolyásolni a magyar választásokat, a magyar politikai közéletet, gyakorlatilag az újságírókat. Tehát ez egy elég széles spektrum lehet. Miután ők bemondták ezt a kétezer főt, nyilvánvaló, hogy nem mehet el emellett Magyarország anélkül, hogy ne vizsgálná ki ennek a mögöttes tartalmát, hiszen gyakorlatilag Alaptörvény-ellenesen, alkotmányellenesen tevékenykednek ezek a szervezetek, mert nem a külföldről kell megmondani. Tehát Magyarországon Magyarországhoz, a nemzethez, az itteni néphez kell igazodni, és nem Soros György dollárjaihoz azoknak, akik politikai tevékenységet folytatnak.
Mv: A Stop Soros törvényjavaslatnak ugye vannak kétharmados támogatást igénylő részei is. Ennek elfogadása tehát nagyban függ majd a következő parlament összetételétől.
Völner Pál: Én azt mondom, lehet, hogy nemcsak a következő parlament összetételétől függ, hanem attól is, hogy mennyire lesz úrrá a józanság a parlamentbe kerülő pártokon, hiszen látható a nyugati világban az a trendforduló, ami a migráció megítélését kíséri. Láthatók azok a politikai változások Ausztriában, de akár Németországot, Olaszországot is ebbe a körbe sorolhatjuk. És remélhetőleg a jövő évi európai parlamenti választásoknak is ez lesz a fő tétje, és egy olyan összetételű parlament tud majd kialakulni, és egy olyan összetételű bizottság, amely a választópolgárok széles tömegeinek a véleményét a migráció kérdésében majd figyelembe fogja venni.
Mv: Akárhogy is, azért ez pártpolitikai kérdés is itt, Magyarországon.
Völner Pál: Természetesen pártpolitikai kérdés, csak szerintem a pártoknak is felül kellene emelkednie a nemzetet érintő kérdésekben, a jövőnket érintő kérdésekben a napi pártpolitikai érdekeken, és ott kellene, hogy legyen egy olyanfajta konszenzus, ami, hát gondoljunk most a franciaországi legutóbbi merényletekre. Éppen ma mondták be a franciák, hogy több ezer ilyen lappangó túszejtő terrorista lehet az országon belül. Tehát beláthatatlan következményei vannak a migrációnak. És hogyha ezt a franciák beismerik, akkor mi miért akarunk belelépni egy olyan folyamatba, egy olyan zsákutcába, amiből ők se tudnak kijönni?
Mv: Ha azt mondják, hogy az ellenzéki pártok Soros Györggyel játszanak össze, akkor miből gondolják, hogy számíthatnak majd az ellenzéki pártok támogatására a Stop Soros törvénycsomag, vagy törvényjavaslat elfogadásánál?
Völner Pál: Szerintem az látszik, hogy az ellenzéki pártoknak mérlegelniük kell, hogy a saját jövőjük is egyébként múlik azon, hogy hajlandók-e az itteni választópolgárok többségének, meghatározó többségének az akaratát elfogadni. Egyébként ezzel akár elérhetnék azt is, hogy idővel kormányra tudnak kerülni. De mindaddig, amíg a népakarattal szembemennek, addig ilyen marginális, kisebbségi szerelteket tudnak kihasítani a parlamenti tortából.
Mv: Mikor lehet eredménye a héten benyújtott uniós ellenkeresetnek? Ugye ezt a kötelező kvóták ügyében nyújtotta be a héten Magyarország.
Völner Pál: Igen, tehát januárban, január 4-én hozta nyilvánosságra a luxemburgi bíróság a bizottság által beadott keresetet. Erre az ellenkérelmünket megtettük. Ugye ez az ügy, ez már egyszer tulajdonképpen volt a bíróság előtt, amikor Szlovákia és Magyarország indított a bizottság, illetve a tanács ellen keresetet. Akkor kimondták, hogy azért lehetséges az ideiglenes kvóta, mert el lehet térni a jogi környezettől kivételes esetben, és azt mondták, ez egy kivételes eset. Viszont a döntésnek volt egy nagyon fontos eleme, hogy 2017. szeptember 26-a után nem alkalmazható, mert lejárt az az ideiglenes két év. Tehát igazából a bizottságnak ez a keresete semmilyen gyakorlati következménnyel nem járhat Magyarországra nézve. Tehát nem kell befogadnunk migránsokat, legfeljebb megállapítják, amit nem is tagadtunk, hogy ezt a döntést mi nem hajtottuk végre.
Mv: Akkor mi végre a keresett, mi végre az ellenkérelem?
Völner Pál: Hogy lesz-e egyéb következménye, hogy pénzügyi, vagy egyéb szankciót állapít-e meg a bíróság, nyilván ez tétje lehet ennek a pernek. De hát az ellenkérelmünkben felsoroltuk mindazokat a szerintünk jogsértő elemeket, amelyeket a bizottság ebben az ügyben vitt. Kevés időt adott egyébként a védekezéseink elkészítésére. Érdemben nem vette figyelembe azokat az érveket, amelyeket felsoroltunk. Többek között csak három ország ellen indították meg az eljárást, holott a tagállamoknak a döntő többsége nem hajtotta végre. Tehát ez egy olyan diszkrimináció, aminek semmilyen alapja nincsen. Gyakorlatilag, ha jogi alapon az unió bírósága, és az előző ügyben is, amikor mi indítottuk a keresetet, tehát jogilag ezzel, ahogy az ideiglenességet kimondták, és a határidőt, azt fixre vették, tulajdonképpen volt egy jogi alap, amire helyezkedtek. De ha most is ugyanígy meg kell találniuk a jogi alapot, és én bízom benne, akkor érdemi, Magyarországot marasztaló döntés ebben az ügyben nem születhet.
Mv: Államtitkár úr, köszönöm, hogy eljött hozzánk!
Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!