Az igazságügyi tárca javaslatot fog tenni a kormánynak arra, hogy egy automatikus kegyelmi eljárás kerüljön bevezetésre azoknál, akiknél kizárta a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét az élete végéig – jelentette ki Répássy Róbert államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2014. szeptember 23-án.
Mv: Ha a hírek igazak, a holnapi ülésén az Országgyűlés el is fogadhatja az elszámolási törvényjavaslatot, amely rendezi azt a kérdést, hogy hogy számoljanak el ügyfeleikkel a bankok a tisztességtelenül beszedett összegekkel. Itt ül mellettem Répássy Róbert az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó reggelt!
Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!
Mv: Kicsit akadozott itt a nyelvem, merthogy inkább most a módosításokról kérdezném, az újdonságokról. Hiszen sokat beszéltünk magáról az alapmegoldásról, az alapjogszabályról. És az egyik legfontosabb kritika az volt a múlt heti, a múlt hét második felében megismert jogszabállyal kapcsolatban, hogy a felmondásokat, a végrehajtásokat nem állítja meg abban a pillanatban, amikor ebbe a helyzetbe kerül a bank és az ügyfél. Most erre lesz megoldás?
Répássy Róbert: A végrehajtási eljárásokat már a júliusban elfogadott első törvény felfüggesztette. Azonban azt nem függesztette föl még az a törvény, hogy az elszámolás alatt esetleg felmondanak az ügyfélnek. Tehát ugye valamilyen szerződésszegés miatt felmondanak az ügyfélnek. És ezt a most, a tegnapi napon az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága által elfogadott módosító javaslat kiegészíti ezt a védelmet azzal, hogy nem is lehet felmondani a szerződést addig, amíg tart az elszámolás. Tehát az elszámolás teljes egészében akkor lezárul, csak akkor van mód arra, hogy akár a végrehajtási eljárások folytatódjanak, akár a bank további, újabb jogsértés, vagy pontosabban szerződésszegés miatt felmondhassa a szerződést.
Mv: Esetünkben tehát az elszámolás azt jelenti, hogy megkapja az ügyfél a tájékoztatót a bankjától arra vonatkozóan, hogy milyen összegekkel tartozik neki a bank. Milyen összegeket milyen formában, hát visszautal vagy a következő törlesztőrészleteket ezzel az összeggel csökkenti és az ügyfél ezt elfogadja. Tehát akkor eddig érvényes a védelem.
Répássy Róbert: Így van. Sőt, ugye az ügyfélnek ez a törvény lehetővé tesz bizonyos panaszjogokat is. Tehát kifogásolhatja nyilván az elszámolás módját, összegszerűségét. Annyit még hadd tegyek hozzá, hogy különbözőképpen számolnak majd el a bankok az ügyfelekkel, aszerint, hogy valakinek még érvényes, életben lévő, tehát folyamatban lévő szerződése van-e, vagy már esetleg korábban a számára kötelezően előírt összegekkel törlesztett. Tehát nyilván, aki már minden kötelezettségét teljesítette, annak visszajár majd pénz. Tehát kifejezetten vissza fog kapni a befizetett összegekből, ellentétben azzal, akinek még folyamatban van a szerződése. Ott pedig a tőke javára, tehát a tőketartozás javára előtörlesztésként veszi majd figyelembe a bank a túlfizetett összegeket.
Mv: A határidőket is kritika illette, magát az elszámolási határidőket. És úgy látom, hogy itt szintén azt hiszem ez is a Törvényalkotási bizottság módosító indítványa, hogy kitolják ezeket a határidőket. Milyen hosszú lesz tehát konkrétan egy ügyfél esetében az elszámolási időszak? Hát, ha persze lehet ilyen átlagot mondani?
Répássy Róbert: Inkább kezdeném a végéről. Tehát, hogy 2015-ös évben mindenkivel el kell számolnia a bankoknak. Tehát itt csak a 2015 éven belüli határidők változásáról beszélhetünk. Szélesebb időintervallumokban adja majd meg a törvény az elszámolás lehetőségét. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy bizonyos postázási költséget, adminisztrációt, postázási időtartamot és adminisztrációs időtartamot is figyelembe vesz majd a törvény. Tehát úgy, ahogyan azt a törvény eredetileg javasolta, először azokkal fognak elszámolni, akiknek a bankja nem indított pert, a vélelmek megtámadására. Utána azokkal fog elszámolni, akiknek pert indított a bankjuk, de ebben a perben ugye alulmaradt, majd a végtörlesztéssel érintett szerződések jönnek. Tehát azok a szerződések, ahol már egyébként az ügyfél már szabadult a kötelezettségéből. De ha még a kedvezmény ellenére maradt fenn tartozás a bank részéről, akkor azt vissza fogja kapni.
Mv: Világos. Közben számolnak a bankok is egyébként, azzal együtt, hogy novemberre várható a Magyar Nemzeti Bank mondjuk így, megoldóképlete. De tegnap, tegnap estefelé napvilágra került egy levélváltás az egyik Magyarországon is jelen lévő bank az osztrák anyabankjával levelezett arról, hogy ők körülbelül kiszámolták, hogy ez mibe kerül nekik. Önök látnak-e összességében egy számot, vagy látják-e már, hogy körülbelül ez mibe kerül a bankoknak?
Répássy Róbert: Inkább az ügyfelek oldaláról, a kölcsönt felvevők oldaláról szoktuk megfogalmazni azt, hogy legalább egynegyedével, de egyes esetekben egyharmadával csökkenhet a havi törlesztőrészlete az ügyfélnek. Ez, ahogy mondtam, abból a technikából adódik, hogy a tőke javára, a tőketartozás javára fogják jóváírni a túlfizetést. Tehát már eleve úgy számolják ki a törlesztőrészletet is, mint hogyha alacsonyabb tőkével kellene törlesztenünk.
Mv: Igazak a hírek, hogy – más téma –, a tényleges életfogytiglan problematikáját megoldja a kormány? Itt ugye májusban kifogásolták azt, hogy a szabaduláshoz való jog, vagy hát a szabadulás reményét még valamennyire életben kell tartani a tényleges életfogytiglan esetében, a büntetés esetében. Ezt egyébként a Velencei Bizottság az alkotmányozás időszakában, 2010-2011-ben szintén ugyanígy kifogásolta. És ha igazak a hírek, akkor ez egy új kegyelmezési jogszabály lesz, vagy sem?
Répássy Róbert: Azt meg tudom erősíteni, hogy az igazságügyi tárca javaslatot fog tenni a kormánynak arra, hogy egy hivatalbóli kegyelmi eljárás, tehát egy automatikus kegyelmi eljárás kerüljön bevezetésre azoknál, akiknél kizárta a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét az élete végéig. Azt javasoljuk majd, hogy negyven év után hivatalból is vizsgálják meg, tehát hivatalból felállított kegyelmi bizottság vizsgálja meg az elítélt alkalmasságát, az elítélt körülményeit, hogy alkalmas-e egyáltalán a kegyelem előterjesztésére. Ez nem azt jelenti egyébként, hogy azonnal szabadlábra kerülhet. Ez például azt is jelentheti, hogyha egyetért a köztársasági elnök ezzel a bírákból álló kegyelmi bizottságnak az előterjesztésével, akkor azt jelenti, hogy egyszerűen törlik azt az ítéleti korlátozást, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra. Tehát egy későbbi időpontban a feltételes szabadságra bocsátása felmerülhet.
Mv: A későbbi időpont az mit jelent?
Répássy Róbert: Hát a negyven évhez képest későbbi idő. Tehát azért mondom, hogy itt a negyven év az egy fordulópont. Azért gondoljuk, hogy a negyven év legyen a fordulópontja ennek az automatikus kegyelmi eljárásnak, mert most ugye, ha valakit nem tényleges életfogytiglanra ítélnek, a bíróság úgy is dönthet, hogy maximum negyven évre kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Tehát negyven év után bocsátható feltételes szabadságra. Ezért szerencsétlen dolog lenne, hogyha kedvezőbb helyzetbe kerülhetne egy tényleges életfogytiglanos, mint az, akinél negyven évre zárták ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.
Mv: Nem kell módosítani ehhez az alkotmányt?
Répássy Róbert: Nem, hiszen itt nem a bírói ítéletet korlátoznánk úgy, hogy a bíró kizárhassa a feltételes szabadságra bocsátást. A bíró továbbra is élhet úgy majd az ítéletében, hogy elzárja örökre, a feltételes szabadságra bocsátástól elzárja az elítéltet, de a kegyelem lehetősége mindig is a bírói ítélettel szembeni lehetőség volt. Tehát a kegyelem esetén a jogerős ítéletet változtatja meg a köztársasági elnök. Ezért maradt ez a megoldás. Együtt tud élni a tényleges életfogytiglanra bocsátás lehetősége, együtt tud élni egy reményadás, remény lehetőségével.
Mv: De volt itt még valami, hogy ugye a köztársasági elnök adhatott kegyelmet most is, csakhogy ez az érv ez nem állt meg a nemzetközi bírói fórumokon. Tekintettel arra, hogy amikor elutasítja a köztársasági elnök ezt a beadványt, akkor nem volt köteles indokolni. Most ez változik?
Répássy Róbert: A mi jogi álláspontunk szerint a strasbourgi bíróság lehetővé teszi azt, a strasbourgi bíróság ítéletéből nem feltétlenül az következik, hogy bírói döntéssel kell valakit szabadlábra helyezni, hanem lehet a kegyelem lehetősége is.
Mv: Tehát a kegyelem a lényeg.
Répássy Róbert: Így van, a kegyelem is lehet. És a kegyelmi eljárásba, ebbe két újdonság lenne, ebbe a mostani eljárásba. Az egyik az, hogy ez hivatalból történik, tehát majdhogynem független az elítélt kérelmétől. Egyébként, hogyha az elítélt tiltakozna ellene, akkor nyilván nem lehet ezt a kegyelmi eljárást lefolytatni. A másik, hogy lenne egy bírói bizottság, egy bírákból álló bizottság, akinek nagyon erős indoklási kötelezettsége van, és a bírók indokolnák meg azt, hogy miért...
Mv: Tehát megjelenik az indoklás a rendszerben, ez a lényeg.
Répássy Róbert: Így van.
Mv: Jó. Mikor fogadhatják ezt el? Csak gyorsan válaszoljon!
Répássy Róbert: Még ebben az évben elfogadhatjuk és jövő évtől életbe léphet a törvény.
Mv: Répássy Róbertet, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát hallottuk a 180 percben.