Kérdés, hogy egy sikeres szakmai egyeztetést követően tudják-e magukat ehhez az irányvonalhoz tartani a pártok, vagy a politikai haszonszerzés érdekben más álláspontot alakítanak ki a parlamenti vitában, nyilatkozta Völner Pál a Magyar Hírlapnak adott, 2017. január 21-én megjelent interjújában az új büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban.
Egyetértéssel születhet új törvény – Völner Pál: kérdés, hogy az ellenzéki pártok tartják-e majd magukat mostani álláspontjukhoz a parlamenti vitában is
Szakmai egyetértés alakult ki a parlamenti pártok között az új büntetőeljárási törvényről, így remélhetőleg nem lesz akadálya annak, hogy az Országgyűlés a tavasszal elfogadja a kódexet – nyilatkozta lapunknak Völner Pál igazságügyi államtitkár.
Január tizedikén fejezték be a pártok az új büntetőeljárási törvényről szóló egyeztetést, amely sikerrel zárult, a résztvevők szakmailag egyetértettek a javaslattal. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára lapunknak elmondta: voltak olyan felvetések, amelyek egyértelműen benne vannak a szövegben, csak máshol, mint ahol a módosítást indítványozók felvetették, egyes javaslatok pedig tartalmilag egyeznek a tervezet más részeivel.
Voltak olyanok is, amelyeket nem tartalmazott a szöveg, de ezek közül is többet elfogadhatónak tartottunk – tette hozzá. A Jobbik például javasolta, hogy a sértettek költségei a büntetőeljárás során megelőzzék az állam követeléseit. Ennek nem látjuk akadályát, és a pártok képviselőivel abban is egyetértettünk, hogy ezt egy másik törvényben szabályozzuk. Úgy álltunk fel az asztaltól, hogy mindenki elismerte: szakmailag vállalható előterjesztés kerül a Ház elé – összegzett Völner.
Ennek szerinte azért van jelentősége, mert pártokról van szó, és kérdés, hogy egy sikeres szakmai egyeztetést követően tudják-e magukat ehhez az irányvonalhoz tartani, vagy a politikai haszonszerzés érdekben más álláspontot alakítanak ki a parlamenti vitában, s így megakadályozzák, hogy az eljárások gyorsab-bak, hatékonyabbak és igazságosabbak legyenek a jövőben.
A javaslat tavasszal kerülhet a parlament elé, s a törvény 2018. július 1-jén léphetne hatályba. Az államtitkár kiemelte, hogy a folyamatosan változó jogszabályi környezet miatt a kódex is állandóan módosítva lett, és már nem volt annyira koherens szerkezetű, amennyire elvárható lenne.
Az új törvény révén felgyorsulhatnak az eljárások, a résztvevők szerepe, feladatai pedig konkré-tabban elválasztódnak.
A bíróság csak akkor folytathatna le bizonyítást, ha ezt feltétlenül szüksé-gesnek látja, hiszen a bizonyítás a vádhatóság feladata. Szigorodna a hatályon kívül helyezés lehetősége, csak kivételes esetekben, például jogszabálysértés esetén lenne rá lehetőség. Jobban érvényesülnének a sértetti jogok, így a különleges bánásmódot igénylő csoportok, például a nők, gyerekek jogai egy helyen csoportosítva jelennének meg. Lehetőség lenne arra is, hogyha a bíróság előtt a vádlott az ügyész indítványát elfogadja, azonnal ítéletet lehessen hozni.
Magyar Hírlap - 2017. 01. 21. (2. oldal)